K�nyelmes br�sszeli papucsok

  2015.06.01. 09:58

A 2014. november 1-j�n hivatalba l�pett �j Bizotts�g energia- �s kl�ma�gyi biztosa egy olajt�rsas�g egykori eln�ke, Miguel Arias Cañete lett, m�g az egys�ges t�kepiac biztosi posztj�t egy volt ipar�gi lobbista, Jonathan Hill nyerte el. A p�nz�gyi �s gazdas�gi biztosi posztot Pierre Moscovici kapta, aki azel�tt szint�n egy ipari lobbi, az Ipar K�r aleln�ke volt; �j kutat�si biztosnak Carlos Moedast, a Goldman Sachs egyik vezet� k�der�t nevezt�k ki, az �j igazs�g�gyi biztos pedig egy cseh milli�rdos valamikori politikai tan�csad�ja, Vera Jourov� lett.

 

Juncker v�laszt�sait egy hossz� meghallgat�st k�vet�en, - amely a br�sszeli int�zm�nyek �ltal j�l ismert diszkr�t alkudoz�ssal z�rult ‒ v�g�l is j�v�hagyt�k az uni�s k�pvisel�k. A Parlament megel�gedett azzal, hogy el�rte a szlov�n biztosjel�lt visszah�v�s�t, akit az �j korm�ny m�r nem t�mogatott.

 

A br�sszeli habos torta

 

L�ssuk, mib�l �ll a br�sszeli torta? A f� hozz�val�k a cinkoss�g, a k�lcs�n�s kiseg�t�s �s a mindenhat� int�zm�nyek. Az �rdekellent�tek sokas�ga pedig a hab a tort�n. Csak kev�s szab�ly l�tezik az uni�s biztosok kinevez�si folyamat�ra vagy az ezekhez hasonl�an felel�ss�gteljes �ll�sokra jelentkez�k megfelel� profilj�nak megv�laszt�s�ra vonatkoz�an. Miel�tt a jel�ltek elfoglaln�k poz�ci�jukat, r�szletez�en nyilatkozniuk kell „anyagi �rdekeikr�l”. A tov�bbiakban nem kezelhetnek „anyagi �rdekeikkel” kapcsolatban �ll� �gyeket �s nem besz�lhetnek ilyen �gyekr�l m�g a hozz�tartoz�iknak sem. De ezen a megszor�t�son k�v�l – amely korl�tozott, hiszen nem lehet tudni, mit jelent pontosan a „hozz�tartoz�” vagy az „anyagi �rdek” fogalma – az uni�s int�zm�nyek �ppen olyanok, mint egy v�r�terem a p�lyaudvaron: a l�tez� legkisebb elv�r�st t�masztj�k a jel�lt szakmai m�ltj�val szemben.

 

Pedig Br�sszelben az uni�s biztosok igen nagy hatalommal b�rnak. Az Eur�pai Bizotts�g �tsz�z milli� uni�s polg�r sz�m�ra dolgoz ki rendeleteket �s ir�nyelveket, �s ez nagyobbhatalom, mint az uni�s tag�llamok korm�nyf�i�. A lobbik j�l sz�moltak, Br�sszel ma – Washington ut�n – a m�sodik legnagyobb �zletilobbi-f�v�ros.

 

A br�sszeli „papucsokkal[i]” zs�folt �ton mindk�t ir�nyban k�zlekednek. Az �ttest egyik oldal�n, az Eur�pai Bizotts�ghoz hasonl� k�zint�zm�nyekhez v�llalatvezet�k vagy munk�ltat� szervezetek vezet�i igyekeznek, hogy jobban �rv�nyes�thess�k c�geik �rdek�t. A m�sik oldalon az egykor magas hivatalt bet�lt� k�ztisztvisel�k vonulnak a mag�nszektorhoz, hogy j�l megfizetett �ll�sokban fejezz�k be karrierj�ket, ahol szaktud�sukat �s persze kapcsolati h�l�jukat is j�l �rt�kes�tik.

 

K�pzelj�nk magunk el� egy lobbiz�si �gyn�ks�get, amelynek az iparban �rdekelt �gyfelei t�mogatni akarj�k a nagy transzatlanti piacot (TTIP)[ii] . Az �gyn�ks�g f�lvesz egy volt uni�s tiszts�gvisel�t, aki azel�tt a nemzetk�zi kereskedelemben, iparban vagy mez�gazdas�gban dolgozott. �gy azonnal tudni fogja p�ld�ul azt is, hogy tudja kik a „j�” t�rgyal�partnerek, mikor j�n el a legmegfelel�bb pillanat a t�rgyal�shoz, �s melyik a legjobb szemsz�g, amely felkelti a k�ztisztvisel� partner figyelm�t. Az �j munkat�rs tal�n majd e-mail c�meket is �tad, vagy fontos telefonbesz�lget�seket bonyol�t le, esetleg az lesz a feladata, hogy elsim�tsa a konfliktust az �gyn�ks�g megb�z�i �s a volt koll�g�i k�z�tt.

 

Az ilyen elj�r�sok haszon�lvez�i, a „papucsosok” nem l�tnak ebben semmi kivetnival�t, elv�gre a t�rv�nyess�g szigor� norm�i ellen nem v�tenek. Meg azt�n, att�l fogva, hogy otthagyt�k az uni�s int�zm�nyeket, hogyan is lehetne szem�kre vetni egy �rdek�tk�z�st, illetve, hogy lehetne �ket megfosztani a hatalmukt�l, ha m�r nem b�rnak hatalommal? Sokan elv�rj�k, hogy b�rmikor visszat�rhessenek egy nekik tetsz� uni�s munkak�rbe, vagy, hogy garant�lj�k a „mindenkinek haszn�ra v�l�” j�v�s-men�st, hiszen az el�seg�ti a k�lcs�n�s meg�rt�st �s a sikeres kommunik�ci�t a magas rang� tiszts�gvisel�k �s a mag�nszektor k�pvisel�i k�z�tt.”[iii]

 

Az �sszef�rhetetlens�g hat�rai

 

El�g csak egy pillant�st vetn�nk a k�zelm�lt esem�nyeire, hogy felm�rhess�k, mennyire nem h�rult el az �rdek�tk�z�s vesz�lye, �s a „papucsosok” hogyan �lhetnek vissza m�g mindig a hatalommal. 2010-ben p�ld�ul a n�met G�nter Verheugen volt ipari �s v�llalkoz�si biztos[iv] az egykori kabinetf�n�k�vel, Petra Erlerrel egy�tt alap�totta meg European Experience Company (EEC) n�ven bejegyzett tan�csad� c�g�t. Ez a c�g, mik�zben a honlapja szerint „nem ny�jt lobbi szolg�ltat�st”, �gyfeleinek m�gis felaj�nlja, hogy hozz�seg�ti �ket a „legjobb strat�gi�hoz, amellyel az eur�pai uni�s int�zm�nyekkel kapcsolatba l�phetnek.”[v] Alig �rezni a k�l�nbs�get…

 

Az �r sz�rmaz�s� egykori kereskedelmi biztos, Charlie McCreevy visszat�rt dolgozni egy bankba, majd a Ryanair �s Sentenial v�llalat igazgat�tan�cs�ba. A bolg�r Meglena Kunev�t a BNP Paribas igazgat�tan�csi sz�ke fogadta, ahogy letelt a fogyaszt�v�delmi biztosi mand�tuma. Az osztr�k Benita Ferrero-Waldner egy id�ben a k�lkapcsolatok felel�se volt a Bizotts�gban, mostant�l viszont a M�nchen Re biztos�t�n�l dolgozik. A belga Louis Michel pedig egyszerre k�t helyre is besz�ll�solt, miut�n otthagyta uni�s posztj�t, ahol a nemzetk�zi egy�ttm�k�d�s�rt, a humanit�rius seg�lyek�rt �s a kr�ziskezel�s�rt volt felel�s. Eur�pai parlamenti k�pvisel� lett, egyszersmind a Credimo ingatlanhitel-int�zetn�l is dolgozik.

 

E nagysz�m� eset – csak n�h�ny p�ld�t id�zt�nk – joggal v�ltotta ki a m�dia rosszall�s�t. Ennek k�vetkezt�ben az uni�s biztosokra vonatkoz� szab�lyok megszigorodtak. A 2014-ben �gy h�sz biztos t�vozott, akik m�sf�l �vig csak el�zetes bejelent�si k�telezetts�ggel v�llalhatnak �j, fizetett szakmai megb�zat�st tov�bb� – szint�n m�sf�l �vig – tilos k�zbenj�rniuk a Bizotts�gn�l b�rmely, a r�gi funkci�jukkal kapcsolatos t�rgyban.[vi]

 

R�gebben az el�zetes bejelent�si k�telezetts�g csak egy �v volt, �s semmilyen a lobbiz�st tilt� szab�ly sem l�tezett. De az �j szab�lyok tov�bbra sem hat�rozz�k meg vil�gosan, mit jelent a befoly�ssal val� vissza�l�s fogalma. �gy t�nik, nem veszik figyelembe, hogy az eur�pai biztosoknak k�z�ss�gi d�nt�seket kell hozniuk: vagyis a felel�ss�g�k j�csk�n t�lmutat a saj�t p�nzt�rc�jukon.

 

Hi�ba der�l rendszeresen f�ny a fentiekhez hasonl� �gyekre, a „papucsvisel�s” br�sszeli szok�sa nem t�nt el nyomtalanul, amint azt j�l mutatja Viviane Reding esete. �, aki 1999-t�l 2014-ig megszak�t�s n�lk�l t�lt�tt be uni�s biztosi tiszts�get (jog�rv�nyes�l�s, alapvet� jogok �s uni�s polg�rs�g t�m�kban), 2014-ben eur�pai parlamenti k�pvisel� lett. A Bizotts�g �ld�s�val nemr�giben elv�llalhatott �jabb funkci�kat a Nyrstar b�ny�szati t�rsas�g, valamint a Bertelsmann �s az Agfa-Gevaert Alap�tv�nyok igazgat�tan�csaiban.

 

Sz�kszav� magatart�sk�dex

 

A volt uni�s biztosok, mand�tumuk lej�rta ut�n m�g h�rom �vig, b�s�ges k�rp�tl�st kapnak, amelyet a j�vedelm�k 40-65 sz�zal�k�ban hat�roztak meg, vagyis k�r�lbel�l 8 332-13 540 eur� a havi ell�tm�nyuk. Ez a nagylelk� ut�gondoskod�s biztosan megengedn� nekik, hogy ne kelljen k�t k�zzel kapkodniuk a felbukkan� els� �ll�saj�nlat ut�n, �s az �rdekek �tk�z�s�t is lecs�kkenthetn�, �gyhogy logikusnak t�nne tizennyolc h�napr�l h�rom �vre v�ltoztatni a r�juk vonatkoz� megszor�t�sokat, �s megtiltani nekik a lobbiz�st.

 

Az uni�s biztosok kering�j�be nagyon gyakran a k�r�l�tt�k l�v� magas rang� hivatalnokok is besz�llnak. �k azok, akik az Uni�t nap, mint nap m�k�dtetik, ez�rt a tan�csad� c�gek, ipari lobbist�k, �gyv�di irod�k sz�m�ra j� v�laszt�st jelentenek. Ez f�leg a frissen nyugd�jazott tiszts�gvisel�ket �rinti, akiket tan�csad�k�nt alkalmaznak. A fiatalabbak sz�m�ra a br�sszeli kinevez�s hamar okozhat sz�d�l�st, mintha csak k�rhint�n �ln�nek; ideiglenes uni�s szerz�d�seket ideiglenes ipari szerz�d�sekkel kell v�ltogatniuk. N�h�ny m�g szerencs�sebb uni�s tiszts�gvisel� arra haszn�lja a hossz� tanulm�nyi szabads�g�t, hogy szakmai gyakorlatra menjen valamelyik v�llalathoz, j�l tudva, hogy ott k�s�bb �ll�s fogja v�rni.

 

Egy p�lda a sok k�z�l: 2014 �prilis�ig Herv� Jouanjean az Eur�pai Uni� egyik legrangosabb tiszts�g�t t�lt�tte be, a Bizotts�g egyik f�igazgat�ja volt. Egy h�nappal k�s�bb m�r a francia Fidal �gyv�di irod�n�l volt. Ha a Bizotts�g megtiltja neki, hogy k�zvetlen�l lobbizzon, akkor k�zvetett �ton teszi ugyanazt, �s �gy ad „tan�csot” az �gyfeleinek. A Fidalhoz val� bel�p�sekor �gy besz�lt err�l: „A Fidaln�l dolgozni kiv�l� lehet�s�g sz�momra, hogy a c�g �gyfeleinek �tadhassam mindazt a tud�st �s kompetenci�t, amelyekre az eur�pai uni�s int�zm�nyekben tettem szert, f�leg az uni�s kereskedelem, az Uni�n k�v�li kereskedelem �s az Eur�pai Bizotts�g elj�r�si gyakorlata ter�n.”[vii]

 

Nemr�giben Emily O’Reilly ombudsman – az uni�s polg�rok �s a nem korm�nyzati szervezetek (NGO-k) az Uni� int�zm�nyei ellen beny�jtott panaszait vizsg�lja – szint�n felfigyelt hogyan kezeli a Bizotts�g az uni�s tiszts�gvisel�k „papucsol�si” szok�sait, �s levonta a k�vetkeztet�st.

 

Az ilyen t�pus� sz�vegek �ltal�nosan megfigyelhet� hom�lyos �s �vatos fogalmaz�sa ellen�re is vil�gosan l�tszik a probl�ma. Sajn�lat�t fejezi ki amiatt, hogy „a Bizotts�ggal kapcsolatos bizonyos jelens�geket az int�zm�nyek rendszeresen rosszul kezelnek”[viii],helytelen�tip�ld�ul ad�nt�sek k�zz�t�tel�nek �s dokument�ci�j�nak m�dj�t. Azt javasolja, hogy a magas rang� hivatalnokok �ll�sv�llal�sait tegy�k k�zz� az interneten, �s bejelentette, hogy vissza�l�sek eset�n vizsg�latot fog ind�tani, „nem fog habozni latba vetni azt a felhatalmaz�s�t, miszerint k�telezheti a hivatalnokokat, hogy vallom�st tegyenek, azokban az esetekben, amikor a bels� konfliktusokra vonatkoz� szab�lyoz�si rend alkalmaz�sa k�telyeket �breszthet.” „Term�szetesen – teszi hozz� – azok az elvek, amelyeken javaslataim alapulnak, az uni�s biztosok sz�m�ra is �rv�nyesek.”[ix]

 

Ugyanilyen megfontol�sb�l b�r�lta az Eur�pai Bizotts�g azon d�nt�s�t, amelynek �rtelm�ben 2008-ban Michel Petite ker�lt a biztosok fent v�zolt j�v�s-men�s�t kivizsg�l� bels� bizotts�g �l�re. Michel Petite ugyanis �pp akkor v�lt meg az Eur�pai Bizotts�gt�l, �s lett a Clifford Chance �gyv�di iroda lobbist�j�v�.[x] J�l haszn�lva a t�lz� kicsiny�t�s retorikai fog�s�t, az ombudsman �gy fogalmaz: „neh�z azt sugallani, hogy Petite �r mag�nmegb�zat�sa nincs potenci�lisan �rdekellent�tben az uni�s feladat�val.[xi]

 

Az Eur�pai Parlament k�pvisel�i is nehezm�nyezik, ahogyan a Bizotts�g a biztosok �s magas rang� tiszts�gvisel�k „papucsol�si” szok�sait kezeli, amire a Bizotts�g a v�dbesz�d�t �gy lehetne t�m�ren �sszefoglalni: „Azt tedd, amit mondok, �s ne azt, amit teszek.”

 

Ugyanis a 2014-es eur�pai parlamenti v�laszt�sok ut�n a t�voz� k�pvisel�k egy r�sze szint�n a mag�nszektorban helyezkedett el, �s az �j feladatuk szorosan kapcsol�dott a parlamenti munk�jukhoz. Volt n�gy olyan ex-k�pvisel� (h�rom angol �s egy holland, mindny�jan a befoly�sos Gazdas�gi �s Monet�ris Bizotts�g tagjai a biztos�t�si �s p�nz�gyi szab�lyoz�s ter�let�r�l), akiket k�l�n�sen sok kritika �rt: Sharon Bowles, a Bizotts�g egykori eln�ke rangos poz�ci�t kapott a London Stock Exchange Group igazgat�tan�cs�ban. Arlene McCarthy, az aleln�k, a Sovereign Strategy lobbi c�gn�l is aleln�k lett �s az eur�pai strat�gi�t ir�ny�tja; Peter Skinner most szenior tan�csad� az Allianz SE biztos�t�n�l, ahol nemzetk�zi �s eur�pai biztos�t�si �gyekkel foglalkozik. Corien Wortmann-Kool pedig a hatalmas Aegon biztos�t� �s az ABP nyugd�jalap igazgat�tan�cs�ban tev�kenykedik. Emilie Turunen d�n ex-k�pvisel� a bels� piac-�s fogyaszt�v�delem k�pviselet�t�l ment �t a Nykredit bankhoz, mint a k�z�gyek felel�se. A brit Fiona Hall azel�tt az ipari, kutat�si �s energiabizotts�g munkat�rsa volt, most alap�tott egy c�get, amely t�bbek k�z�tt a szigetel�anyagokra specializ�l�dott Rockwoolnak a tan�csad�ja.

 

A papucsosokat illet�en a parlamenti k�pvisel�k magatart�sk�dexe �ppolyan sz�kszav�, mint a biztosok�. Maradjunk ennyiben?

 

A szerz� kutat� a Corporate Europe Observatory (CEO) civil szervezetn�l. Feladata az Eur�pai Uni� int�zm�nyein bel�l kialakult �rdek�tk�z�sek vizsg�lat�nak ir�ny�t�sa. (RevolvingDoor Watch) (http://corporateeurope.org/revolvingdoorwatch)  

 

Vicky Cann, Le Monde Diplomatique

 

Ford�totta: J. Horv�th Katalin

 

 

[i] Papucsol�snak nevezik franci�ul (angolul revolving door-nak), amikor egy �llami/uni�s magas szint� vezet� �tmegy a mag�n szektorba, vagy ford�tva. A g�nyos kifejez�s arra utal, hogy ezek a vezet�k a k�z�rdek v�delme helyett, sz�p k�nyelmes „papucsban” s�t�lgatnak egyik �ll�sb�l a m�sikba �s esz�kben sincs er�fesz�t�st tenni annak �rdek�ben, hogy szab�lyz�sokkal, korl�toz�sokkal v�dj�k meg a k�z�ss�gi �rdekeket.

 

[ii] Serge Halimi: Les puissants redessinent le monde [A hatalmasok �jraform�zz�k a vil�got], Le Monde diplomatique, 2014. j�nius

 

http://www.magyardiplo.hu/index.php/archivum/2014-1-12/181-2014-junius/1566-a-hatalmasok-ujraformazzak-a-vilagot

 

[iii] Id�zet a Transparency International UK „Cabs for hire. Fixing the revolving door between government and business” c�m� kiadv�ny�b�l, Policy Paper Series, №2, London, 2011. m�jus

 

[iv] Egy�bk�nt az EU b�v�t�s��rt fellel�s biztos is volt 1999-2004 k�z�tt, �gy k�zvetlen felel�ss�get visel p�ld�ul Magyarorsz�g rendk�v�l „sikeres” uni�s csatlakoz�s��rt – a szerk.

 

[v] www.european-experience.de/english/Our-Values

 

[vi] Uni�s biztosok magatart�sk�dexe, �tdolgozott kiad�s, 2011.

 

[vii] A Fidal Csoport hivatalos k�zlem�nye, P�rizs,2014.m�jus

 

[viii] Emily O’Reilly: „Draft recommendation of the European Ombudsman in the inquiry based on complaints 2077/2012//TN and 1853/2013/TN against the European Commission”, European Ombudsman, Strasbourg, 2014.szeptember

 

[ix] Emily O’Reilly: „Ombudsman to step up supervision of senior EU officials”, 2014. okt�ber, www.theparliamentmagazine.eu

 

[x] Eur�pai ombudsman, sajt�k�zlem�ny, 22/2013, 2013.december, Strasbourg

 

[xi] Emily O’Reilly: Decision of the European Ombudsman closing her inqiry into complaint 297/2013 (RA)FOR against the European Commission, Strasbourg, 2013. december 19.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.