P�nz�gyi v�zbefojt�s

  2015.05.22. 17:59

Az EU alapszerz�d�se szerint az Eur�pai K�zponti Bank (EKB) az �rstabilit�s�rt – azaz a k�t sz�zal�k k�r�l ingadoz� infl�ci��rt – felel�s. Ennek �rdek�ben emelheti vagy cs�kkentheti a bankoknak biztos�tott hitelek alapkamat�t. Lehet�s�ge van deviza�zleteket k�tni �s valutatartal�kot felhalmozni, tov�bb� fenn kell tartania a fizet�si rendszer m�k�d�s�t. Ennek �rdek�ben ellen�rzi a nemzeti bankokat �s a kereskedelmi bankokat. Nem ny�jthat hitelt k�zvetlen�l az egyes tagorsz�goknak, s nem v�s�rolhatja meg k�lcs�neiket. Az EKB-nak a verseny �l�nk�t�s�t �s az er�forr�sok hat�kony felhaszn�l�s�t kell szolg�lnia.

 

Joggal b�r�lj�k, hogy m�g az EKB nem ny�jthat k�zvetlen�l hiteleket az egyes �llamoknak, a priv�t bankokat azonban hitelezheti. Ez ahhoz vezet, hogy m�g a mag�nbankoknak alacsony- vagy ak�r nulla kamattal hitelt ad, a bankok az �llamnak adott hitelek�rt nagyobb d�jakat sz�molnak fel. Az EKB ezzel az �llamh�ztart�soknak okoz k�rt, �s a mag�nbankokat r�szes�ti el�nyben.

 

Az EKB finansz�rozza a spekul�ci�t

 

A 2008-as p�nz�gyi v�ls�g �ta a cs�dbe ker�lt eur�pai �s USA-bankok az EKB-t tov�bbi feladatok el� �ll�tott�k. Az EKB �lland� bankment�v� v�lt, ugyanis el�sz�r a bankcs�d�k var�zslatos m�don �tv�ltoztak �rtatlanul hangz� bankv�ls�gg�, azt�n a k�vetkez� l�pcs�ben �ltal�nos p�nz�gyi v�ls�gg�, majd �llamad�ss�gi v�ls�gg� �s v�g�l az eur� v�ls�g�v�. �s �lljonitt az EKB-eln�k�nek, Mario Draghinak a 2012-es nyilatkozata: „Mand�tumunk alapj�n az EKB k�sz arra, hogy minden sz�ks�geset megtegyen az eur� megment�se �rdek�ben.”

 

Sokatmond� a nyilatkozatt�tel helye �s a nyilatkozatra okot ad� alkalom. Draghi egy londoni befektet�si konferenci�n mondta el a fentieket. A „befektet�” fogalm�n itt nem az �ltal�nosan �rtett beruh�z�t kell �rteni, aki a gazdas�gba fektet be munkahelyek teremt�se �s term�kek, szolg�ltat�sok ny�jt�sa �rdek�ben. Itt a befektet� �rt�kpap�rokkal – k�zt�k �llamk�tv�nyekkel – folytatott spekul�l�t jelent. Draghi teh�t a spekul�toroknak (bankoknak, biztos�t� t�rsas�goknak, hedge fundoknak, kock�zati t�kealapoknak, ingatlanc�geknek) azt �g�rte, hogy „befektet�seik” biztons�gosak lesznek akkor is, ha a megv�s�rolt �rt�kpap�rt – vagyis a hitelez�st – a hitelfelvev� nem k�pes t�rleszteni, vagyis az EKB biztos�tja, hogy a „befektet�k” hozz�jussanak a „befektetett” t�k�j�kh�z.

 

Az EKB f�n�ke �g�ret�t az eur�-ment�s demag�g formul�j�ba csomagolta, amivel az Uni� polg�rai azt gondolhatj�k, hogy az � p�nz�kr�l van sz�. Ennek az �g�retnek �s az ahhoz kapcsol�d� gyakorlatnak a k�vetkezm�nyei a r�giek maradnak: a „befektet�k” ujjonganak, �s „befektetnek”. Az�ta a r�szv�nyek �s m�s „�rt�k”-pap�rok �rfolyama folyamatosan n� a p�rizsi, a londoni, a milan�i, a frankfurti �s a new york-i t�zsd�ken. Ami�ta az EKB felt�tel n�lk�l helyezi ki hiteleit a „befektet�knek”, ezek annyit spekul�lhatnak vele, amennyit csak akarnak.

 

M�r 2010 �ta – az �j gyakorlata el�k�sz�t�sek�ppen – az EKB mintegy 200 milli�rd eur�t haszn�lt fel arra, hogy az olyan �llamok k�lcs�neit, mint G�r�gorsz�g, Olaszorsz�g �s Spanyolorsz�g – ahol az EU-mechanizmusok vesz�lyes v�ls�gokhoz vezetnek – felv�s�rolja. A stat�tumok ilyen megs�rt�s�t form�lisan elrejtik, mik�zben az EKB csak a „m�sodlagos piacokon” m�k�dik. A k�lcs�n�ket nem az �llamokt�l vette meg, hanem azokt�l a bankokt�l, biztos�t�t�rsas�gokt�l �s m�s p�nzint�zetek k�szleteib�l v�s�rolta meg, akik f�ltek a t�rleszt�sek elmarad�s�t�l.

 

Ez nem csak az alapokm�nnyal volt ellent�tes, hanem nyilv�nval�an gazdas�gilag is �rtelmetlen, mivel ezzel a versenyt nem �l�nk�tett�k, k�l�n�sen �gy nem, hogyha a n�pgazdas�g bev�telei, a hazai t�ke nyeres�ge, a munkahelyek �s a munkab�rek n�vel�se, valamint az ad�bev�telek, mind mind hi�nyoznak. Ez�rt azt�n 2011. �prilis�ban a n�met Sz�vets�gi Bank akkori eln�ke, Axel Weber lemondott. 2012. janu�rj�ban b�cs�t intett az EKB 2006 �ta hivatalban volt f�-k�zgazd�sza, J�rgen Stark, aki egyben az EKB igazgat�s�g�nak is tagja volt. Akkor arra utalt, hogy ez a gyakorlat demokratikusan nem igazolhat�, s az adott �llamok nem lesznek k�pesek a visszafizet�seket teljes�teni. � �ppen G�r�gorsz�g tartoz�sainak cs�kkent�s��rt sz�llt s�kra, de a szem�re vetett�k, hogy az ad�ss�gok elenged�se csak a fejl�d� orsz�gokra lehet �rv�nyes, nem pedig fejlett �llamokra.

 

Az Amerikai Egyes�lt �llamok nyom�sa

 

�ltal�nos v�leked�sek szerint az EKB G�r�gorsz�g eset�ben els�sorban olyan francia �s n�met bankokat akart megmenteni, amelyekn�l G�r�gorsz�g k�l�n�sen nagy tartoz�sokat halmozott fel. J�llehet ez �gy csak az igazs�g fele. Az eur�pai p�nz�gyi rendszer a nyugati p�nz�gyi rendszer r�sze, amit az Amerikai Egyes�lt �llamok ural.

 

Az olyan nagy francia bankok, mint a BNP Paribas �s a Soci�t� G�n�rale, valamint a legnagyobb n�met bankok, a Deutsche Bank �s a Commerzbank tulajdonosai k�z�tt l�nyeg�ben olyan amerikai „befektet�k” tal�lhat�k, mint a Blackrock, a Capital Group �s a Vanguard, valamint a norv�g k�zponti bank, ami szint�n a Blackrock tulajdonosi k�r�hez tartozik. Ezen k�v�l a nagy nyugat-eur�pai bankok a ma szok�sos bankk�zi hitelek (azaz a legt�bbsz�r r�vid lej�rat� k�lcs�n�s hitelez�sek) kapcs�n az USA-bankokkal fon�dnak �ssze.

 

Az akkori amerikai p�nz�gyminiszter, Timothy Geithner s�rgette az EKB-t a felt�tel n�lk�li bankment�sekre. K�l�n�sen a francia �s a n�met korm�nyra gyakorolt nyom�st. 2010-ben Wolfgang Sch�uble n�met p�nz�gyminisztert szabads�ga idej�n kereste fel Sylt sziget�n, hogy t�rgyaljon vele. Timothy Geithner 2010 �s 2012 k�z�tt 34-szer vette fel a kapcsolatot a n�met, 32-szer a francia �s 19-szer a brit p�nz�gyminiszterrel. A 2013. janu�rj�ig az eur�-csoport vezet�jek�nt hivatalban l�v� Jean-Claude Junckerrel Geithner csak k�tszer t�rgyalt, mi�ltal Juncker statiszta szerepe (ahogyan mondj�k: populista str�man, az eur� reggeliz� igazgat�ja) vil�goss� v�lt. Timothy Geithner t�nyleges t�rgyal�partnere az EU-ban az EKB akkori f�n�ke, Jean-Claude Trichet, majd Mario Draghi volt, akikkel 58-szor t�rgyalt.

 

Ilyen nyom�st az USA a 90-es �vek eleje �ta gyakorol az EU-ra, amikor az EKB m�g nem is l�tezett. M�r Bill Clinton p�nz�gyminiszt�rium�nak tisztvisel�jek�nt Timothy Geithner az EU nemzeti bankjait szorongatta, k�z�l�k is a legfontosabbat, a N�met Sz�vets�gi Bankot, mivel nem akartak k�zrem�k�dni a mexik�i, az orosz �s az �zsiai cs�dbe ment bankok �s befektet�k megseg�t�s�ben.

 

A Nemzetk�zi Valutaalap nyom�sa

 

Term�szetesen Timothy Geithner ezen id�szak alatt a legt�bbsz�r, pontosan 114-szer a Valutalappal t�rgyalt. A Nemzetk�zi Valutaalapban az USA v�t�jog� kisebbs�ggel b�r. A NATO-hoz hasonl�an a nyugat-eur�paiak itt is felv�ltva elj�tszhatj�k az �gyvezet� igazgat�i szerepet – a leghosszabban egy francia volt ebben a poz�ci�ban, s most is az egykori francia p�nz�gyminiszter Christine Lagarde a f�n�k. � kor�bban a francia jobboldali Nicolas Sarkozy korm�ny�ban volt p�nz�gyminiszter, azt megel�z�en az egykori USA-k�l�gyminiszter, James Baker �gyv�di irod�j�nak, a Baker & McKenzie-nek volt partnere. Az eur�paiak k�z�l a francia p�nz�gyi elitnek hagyom�nyosan igen szoros kapcsolata van az USA-val.

 

Az EKB alapokm�ny�val ellent�tes gyakorlat�val egy id�ben, 2010-ben az akkori IMF-eln�k, Dominique Strauss-Kahn az illet�kes gr�miumok d�nt�se n�lk�l �s az int�zm�ny magas rang� hivatalnokai ellen�re megv�ltoztatta az IMF szab�lyait. Az IMF az egyes orsz�goknak norm�l esetben a befizetett �sszegeik maximum 600 sz�zal�k�t helyezheti ki sz�mukra. De a francia „szocialista” Strauss-Kahn G�r�gorsz�gnak ennek h�romszoros�t, azaz 1860 sz�zal�kot enged�lyezett. Ezzel a fentebb m�r eml�tett francia �s n�met bankok hiteleit (20, illetve 17 milli�rd eur�val) k�v�nta megmenteni. Hasonl� volt az �r eset, ahol a korm�ny vette �t a francia, n�met �s USA-bankok valamint hedge fond-ok hiteleit. Itt is a szab�lyokkal ellent�tesen adott ment�hiteleket az IMF, amik azt�n a hitelez� bankokn�l landoltak.

 

Strauss-Kahn azzal �rvelt, hogy az IMF-nek ebben a kiv�teles helyzetben �gy kell cselekednie, hogy ne csak az eur�z�na, hanem a vil�g p�nz�gyi rendszer�nek az �sszeoml�s�t is meg kell akad�lyoznia. Egy olyan vesz�lyes bankcs�dnek, mint amilyen a 2008-as Lehmann Brothers bank �sszeoml�sa volt, nem szabad megism�tl�dnie! J�rgen Stark egykori f�k�zgazd�sz (EKB) szerint Barack Obama eln�k is nyom�st gyakorolt, hogy az EKB v�s�rolja fel a bajban l�v� �llamok k�tv�nyeit. A Sv�jci Nemzeti Bank akkori f�n�ke, Philipp Hildebrand tan�s�tja, hogy Timothy Geithner arra h�vta fel, hogy hasson oda, hogy az EKB az amerikai Federal Reserve st�lus�ban avatkozzon be.

 

Er�sen felt�telezhet�, hogy Strauss-Kahn akkori n�zet�t befoly�solta, hogy r�szt k�v�nt venni a francia eln�kv�laszt�sban a Szocialista P�rt sz�neiben, �s �gy a francia bankrendszer megment�j�nek szerep�ben tetszeleghetett volna. A Valutaalap p�nz�gyi instrumentumaival nem csak a nemzetk�zi konszernek �s a „befektet�k” �rdekeit hajtja v�gre, hanem hatalmi �s katonai strat�gi�kat is. �gy az IMF hitelt ad a teljesen elad�sodott �s visszafizet�sre k�ptelen Ukrajn�nak is, hogy abb�l v�s�rolhasson az USA-t�l �s m�s nyugati �llamt�l fegyvereket, tov�bb sz�tva ezzel az Oroszorsz�ggal szembeni konfliktust.

 

Az EKB is k�veti ebben. Egy �tl�thatatlan, nem demokratikusan feljogos�tott elj�r�sban az IMF az EKB-val �s az Eur�pai Bizotts�ggal alkotja a „trojk�t”, ami kezdetekt�l fogva az EU-szab�lyokon k�v�l m�k�dik, olyan meghat�roz� EU-politikusok egyet�rt�s�vel, mint Wolfgang Sch�uble, Angela Merkel, Fran�ois Hollande �s a „reggeliz� igazgat�” Jean-Claude Juncker. Ez semmit nem v�ltozott, ami�ta a „trojka” h�rom tagja a Sziriza-p�rt gy�zelme ut�n magukat „int�zm�nyeknek” kozmetik�zz�k.

 

Befektet�si bank�r, mint az EKB f�n�ke

 

Mario Draghi 2011-ben lett az EKB f�n�ke, s � megtestes�ti a glob�lisan uralkod� „befektet�k” �s „p�nzpiacok” �rdekv�delm�nek teljes int�zm�nyes�t�s�t. Ehhez Mario Draghi eddigi p�ly�ja �s h�l�zati kapcsolatai ide�lis el�felt�telt jelentenek.

 

Nem teljes felsorol�ssal egym�st k�vet�en �s r�szben egyidej�leg a k�l�nb�z� funkci�kat t�lt�tte be: a Vil�gbank �gyvezet� igazgat�ja (1984-1990), a Goldman Sachs International aleln�ke, az olasz Nemzeti Bank eln�ke. A Nemzetk�zi Fizet�sek Bankj�ban (a legfontosabb k�zponti bankokat t�m�r�t�, b�zeli sz�khely� BIS) a v�grehajt� tan�cs tagja volt, valamint a G-7 �llamok megb�z�s�b�l az �rny�kbankok bizotts�g�nak eln�ke. 2013 �ta Draghi a BIS Nemzeti Bankok csoportj�nak az eln�ke is. 2006 �ta a Harmincasok (G 30) exkluz�v csoportj�nak, azaz egy mag�nbank�rokat �s tud�sokat t�m�r�t� csoportnak tagja, amelyet 1978-ban a Rockefeller Alap�tv�ny alap�tott, �s ma bankok �s v�llalatok finansz�rozz�k.

 

Az EKB az USA k�zponti bankj�nak, a Federal Reserve-nek a mint�j�ra m�k�dik, �s korl�toz�s n�lk�l tud „p�nzt nyomtatni”. Draghi alatt 2015 m�rcius�ban az EKB �ri�si bev�s�rl� programba kezdett: 2016 szeptember�ig felt�tel n�lk�l v�s�rolhat fel havi 60 milli�rd eur�ig �llamk�tv�nyeket, valamint mag�nbankok �s v�llalatok k�tv�nyeit.

 

Az EKB a k�tv�nyv�s�rl�saihoz a Blackrock tan�csait veszi ig�nybe. A tan�csad�s ir�nyults�ga egy�rtelm�: „A megszor�t�sok politik�j�ra sz�ks�g van, mert az olyan orsz�goknak, mint G�r�gorsz�gnak, nincs p�nz�gyi teherb�r�k�pess�ge” – mondja Larry Fink a Blackrock vezet�je egy m�rciusi, a Spiegel sz�m�ra adott interj�ban. A vil�g legnagyobb t�kekezel� v�llalata 4600 milli�rd doll�r priv�t p�nzt kezel. Ennyi p�nz a n�metorsz�gi kereskedelmi bankokban sincsen. A Blackrock r�sztulajdonos az �sszes 28 DAX t�zsdeindexben jelenl�v� konszernben, valamint a legfontosabb francia �s spanyol nagyv�llalatokban.

 

�gy Mario Draghi EKB-eln�k az USA sz�m�ra is elfogadott „eur�-f�n�k” (a Spiegel online szerint). A Deutsche Bank t�rs-eln�ke, J�rgen Fitschen is �r�l, mivel Draghi az �sszes fontos poz�ci�j�val �s ugyanakkor az EKB-eln�kek�nt „a p�nz�gyi piacok sz�sz�l�ja” lett.

 

Az EKB a saj�t deklar�ci�ja alapj�n politika-f�ggetlen. Mindegyik Nemzeti Bank ezt a hitvall�st vallja, m�g az amerikai Federal Reserve, az IMF, a Vil�gbank �s a Nemzetk�zi Fizet�sek Bankja (BIS) is. Azonban ez csak k�s�rlet arra, hogy a nagyt�k�s mag�ntulajdonosok – �s itt k�l�n�sen a nagybankok – �rdekv�delm�t p�nz�gytechnikailag „gazdas�gilag k�be v�sett t�rv�nnyel” b�r�knak t�ntess�k fel.

 

Puszt�t� ment�akci�

 

B�r a n�met kancell�rasszony �ltal kiv�lasztott �j sz�vets�gi bankeln�k, Jens Weidmann olykor b�r�lja az EKB gyakorlat�t, de alkalmazkodik hozz�. Merkel �s Hollande kezdett�l fogva t�mogatj�k az IMF, az USA-korm�ny valamint Draghi �s m�r el�dje, Jean-Claude Trichet �ltal vitt ir�nyvonalat.

 

�gy a „trojka” 2010-ben az els� hitelcsomagj�val G�r�gorsz�gnak 110 milli�rd eur�t hagyott j�v�. Ehhez a k�lcs�nh�z az IMF 28 milli�rd eur�t tett hozz�, ami a legnagyobb, amit G�r�gorsz�g-m�ret� orsz�g valaha is kapott. A k�lcs�nt annak az �llamnak hagyt�k j�v�, amely a legkev�sb� sem volt abban a helyzetben, hogy ekkora �sszeget valaha is visszafizessen. A hitelt r�ad�sul n�gy �v alatt kellene kiegyenl�teni, ami teljesen abszurd.

 

2012-ben a „trojka” hasonl� m�don �t�lte oda a 130 milli�rdos m�sodik hitelcsomagot, ami m�g kev�sb� visszafizethet�. Ez az�ta t�nkreteszi a n�pgazdas�got, valamint az alkalmazottakat �s nyugd�jasokat, �s arra �szt�nzi G�r�gorsz�got, hogy mindent �rus�tson ki. Az orsz�got ezzel tudatosan a legnagyobb �llamok, az USA, N�metorsz�g �s Franciaorsz�g bankjainak �s „befektet�inek” jav�ra teszik t�nkre – �s ez akaratuk szerint �gy fog folytat�dni a j�v�ben is.

 

A „trojka” G�r�gorsz�g �s m�s v�ls�gban l�v� orsz�g eset�ben a hazai elitre t�maszkodik. Hasonl�an �rorsz�ghoz, Spanyolorsz�ghoz �s Portug�li�hoz, G�r�gorsz�gban sem tett semmit a szupergazdag ad�csal�k ellen. Ezek �ld�z�se G�r�gorsz�gban k�l�n�sen egyszer� lenne. Az IMF eln�kn�je, Lagarde kor�bbi funkci�j�ban, mint francia p�nz�gyminiszter �tadott G�r�gorsz�gnak egy „Lagarde-list�t”. Ebben 2062 olyan g�r�g neve szerepelt, akik a vagyonukat a sv�jci HSBC bankban rejtegetik. De ennek az �llamh�ztart�s szan�l�shoz sz�ks�ges bev�teli forr�snak a felt�r�s�t nem szorgalmazta sem az IMF, sem az EKB, sem az Eur�pai Bizotts�g, s�t a nyomoz�st sem javasolt�k.

 

A „trojka” egyet�rt�s�vel az EKB m�s tekintetben is tart�san elt�r a p�nzpolitikai mand�tum�t�l. Ugyanis megzsarolta a g�r�g korm�nyt, k�telezte, hogy mondja fel a k�zalkalmazottak munkaszerz�d�s�t. K�telez�en le kellett �p�tenie a Nemzetk�zi Munka�gyi Szervezet, az ILO munkajogi standardjait, valamint hozz� kellett j�rulnia a minim�lb�r cs�kkent�s�hez – j�llehet ezt nem csak a szakszervezetek, hanem a v�llalkoz�i sz�vets�gek is ellenezt�k. Az akkori, a „trojka” �ltal v�laszt�sok n�lk�l a minisztereln�ki sz�kbe �ltetett Loukas Papadimos a parlament megk�rdez�se n�lk�li minisztereln�ki rendelet kiad�s�val felelt meg a „trojka” k�vetel�seknek. A vesz�lyesnek tartott sztr�jkok eset�ben a sz�ks�g�llapoti jogokat kell alkalmazni. „Megzsaroltak” – mondta az akkori munka�gyi miniszterasszony, Louka Katseli.

 

Loukas Papadimos legel�sz�r a Federal Reserve Bank bostoni fi�kj�n�l volt f�-k�zgazd�sz miel�tt 1994-ben a G�r�g Nemzeti Bank korm�nyz�ja lett. Ebben a funkci�j�ban man�verezte be tr�kk�sen G�r�gorsz�got 2001-ben az eur�-z�n�ba a Goldman Sachs, J. P. Morgan �s a sv�jci UBS (United Bank of Switzerland) k�zrem�k�d�s�vel. Ahogyan a Frankfurter Allgemeine Zeitung 2011. november 11-�n �rta, ezzel „a g�r�g eur�-csatlakoz�s csod�lt �p�t�mestere” lett. Ezut�n az EKB aleln�ke lett, majd 2011-ben alkotm�nyellenesen, a „trojka” kinevez�s�vel lett minisztereln�k, annak �rdek�ben, hogy v�grehajtsa a „trojka” hitelfelt�teleit.

 

Ellent�tben a saj�t be�ll�t�s�val, az EKB – hasonl�an az IMF-hez – v�g�lis politikai alapon cselekszik. 2014 v�ge, a Sziriza gy�zelme �ta seg�ti a t�ke kimenek�t�s�t. A v�laszt�si sikerek �ta az EKB m�r nem fogad el g�r�g �llamk�tv�nyt a hitelek biztos�t�kak�nt. Ehelyett 2015. febru�r k�zepe �ta csak r�vidlej�rat� sz�ks�ghitelt ad. Ennek az Emergency Liquidity Assistance (ELA) hitelnek a keret�t l�p�sr�l l�p�sre n�velik meg, jelenleg ez 71,8 milli�rd eur�t tesz ki. Ebb�l a v�szkeretb�l a g�r�g bankok a Nemzeti Bankjukon kereszt�l tudnak r�szesedni – de jelent�sen nagyobb kamatok mellett. Ezek a hitelek elh�zz�k a g�r�g �llamcs�d folyamat�t �s m�g nagyobb elad�sod�shoz vezetnek.

 

Hogy G�r�gorsz�gban emberek v�lnak munkan�lk�liv�, �hen halnak �s ismeretlen betegs�gekben meghalnak, senkit nem �rdekel. A cinikusok �gy �rvelhetnek: a „b�k�s” v�zbefojt�s, vagy ahogyan az amerikai k�nz�si technik�ban ismert �n. v�zis�el�s, „waterboarding” – ezt Jannisz Varoufakisz p�nz�gyminiszter „p�nz�gyi v�zis�el�snek”nevezi – m�g mindig jobb, mint az 1967-eshez hasonl� katonai puccs. Akkor „a nyugati �rt�kk�z�ss�g”, a NATO „Prometeusz” terve alapj�n, katonailag gy�zte le G�r�gorsz�gban ademokr�ci�t �s helyette az ezredesek uralm�t teremtette meg. Akkor ennek k�zvetlen kiv�lt� oka az volt, hogy f�ltek a m�rs�kelt baloldaliak k�sz�b�n �ll� gy�zelm�t�l. De a hasonl� eszk�z�k – l�sd Ukrajna p�ld�j�t – a n�pgazdas�g �s a lakoss�g t�bbs�g�nek nagyhatalmi kisaj�t�t�s�ra ma is rendelkez�sre �llnak.

 

Ford�totta: Kleinheincz Ferenc, Le Monde Diplomatique

 

Tov�bbi forr�sok a cikkhez:

 

A cikk eredetileg a junge Welt-ben jelent meg, 2015. �prilis 21-�n. 

https://www.jungewelt.de/2015/04-21/002.php?sstr=Financial|Waterboarding

 

1 Jean Pisani-Ferry: Tim Geithner and Europe’s phone number, kurzlink.de/Pisani-Ferry, let�ltve: 2015.m�rcius 24-�n

 

2 J�rgen Fitschen a »Supermacht EZB« filmben, amit Stefan J�ger �s Julia Kl�ssendorf az ARD ad�n 2015. m�rcius 19-�n mutatott be

 

3 L�sd a »Macht ohne Kontrolle – die Troika« c�m� Harald Schumann �s Arpad Bondy filmj�t, amit az ARD 2015. m�rcius 3-�n vet�tett.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.