„B�r a multinacion�lis v�llalatok vezet�i igyekeznek nem besz�lni r�la, a glob�lis piacokon megtermelt profit ki�br�nd�t�an alacsony, �s ez a nemzetk�zi piacokon el�re nem l�that� kock�zatokat rejt” – olvassuk Jeffrey Rothfeder gazdas�gi szak�r� cikk�t a glob�lis kapitalizmus visszaszorul�s�r�l a Washington Postban.

A glob�lis kapitalizmus tank�nyvi logik�ja szerint a termel�sbe �s a kereskedelembe bevont fejl�d� orsz�gok n�pess�g�nek v�s�rl�ereje fokozatosan emelkedik, aminek k�vetkezt�ben n� a kereslet �s tov�bbi termel�kapacit�sokra lesz sz�ks�g. A fejl�d� orsz�gokban n� a j�l�t �s k�zben a befektet�k is j�l j�rnak, hiszen profitra tehetnek szert.

Rothfeder statisztik�kat id�z, amelyekb�l az der�l ki, hogy kor�ntsem ilyen r�zs�s a k�p. Igaz, az elm�lt �vtizedekben jelent�s m�rt�k� volt a termel�s kiszervez�se. A nyugati c�geknek a fejl�d� orsz�gokban realiz�lt profitja azonban elmarad a v�rakoz�st�l, hi�ba a milli�rdos befektet�sek – id�z Rothfeder informatikai, �lelmiszeripari �s aut�piaci statisztik�kat. A glob�lis kapitalizmus logik�j�ba ugyanis belesz�l a nemzet�llam. Ahogyan a kereslet er�s�dni kezd, a fejl�d� orsz�gok korm�nyai protekcionista int�zked�sekkel igyekeznek helyzetbe hozni a hazai tulajdonban l�v� v�llalatokat �s munkahelyet teremteni. Becsl�sek szerint a k�nai �llami beruh�z�sok a GDP n�veked�snek k�r�lbel�l fel�t adj�k.

A k�nai korm�ny p�ld�ul a k�lf�ldi tulajdon� aut�ipari termel�s felfut�s�val �s a hazai kereslet n�veked�s�vel p�rhuzamosan saj�t aut�gy�rakat hoz l�tre. Az �j, eg�sz�ben vagy r�szben �llami tulajdonban l�v� m�rk�k a hazai p�lya el�ny�t �lvezik: nemzeti, k�nai aut�k�nt rekl�mozz�k �ket. De ha kell, az �llam piackorl�toz�ssal is seg�ti a hazai termel�st. El�szeretettel r� ki b�ntet�seket a k�lf�ldi v�llalatokra, �s a konkurencia kiszor�t�sa rem�ny�ben ak�r vesztes�ges termel�st is v�llal. Van mib�l, hiszen a k�nai kapitalista kommunista �llam a nemzeti �sszterm�k j�val nagyobb r�sze f�l�tt rendelkezik, mint egy nyugati demokratikus korm�ny. S�t, az autorit�rius fejl�d� rezsimek ak�r a kiberk�mked�s eszk�zt�r�t is felhaszn�lj�k a k�lf�ldi c�gek visszaszor�t�sa �rdek�ben.

A gazdas�gi v�ls�g �ta egyre gyakoribb protekcionista int�zked�sek miatt jelent�sen cs�kkent a glob�lis kereskedelem volumene. A v�ls�g miatt r�ad�sul cs�kkent a kereslet, ami tov�bb nehez�ti a multinacion�lis c�gek helyzet�t. Nem meglep�, hogy a kor�bbi 4 sz�zal�kr�l a fel�re esett vissza a direkt befektet�sek ar�nya a glob�lis GDP-hez k�pest. Mindennek f�ny�ben cs�ppet sem meglep�, hogy az elm�lt �vekben megindult a ford�tott kiszervez�s, vagyis a termel�kapacit�sok visszatelep�t�se a fejlett orsz�gokba.

„A multinacion�lis c�gek idegesek, �s minden okuk meg is van r�” – id�zi Rothfeder Mark Leonardot, a European Council on Foreign Relations alap�t�j�t. Kor�bban f�leg a b�ny�szatban �s az energiahordoz�-termel�sben jelent meg a nemzet�llami �rdek�rv�nyes�t�s, ma azonban minden jelent�s ipar�g strat�giainak min�s�l. 

metazin.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.