Neoliber�lis t�mad�s a profit�rt

  2015.05.21. 19:22

A hangzatos n�vr�l annyit, hogy a titokban form�l�d� meg�llapod�s ellenz�i �s t�mogat�i mind�ssze egyetlen pontban �rtenek egyet: ez a szerz�d�s els�sorban nem a kereskedelemr�l fog sz�lni, holott �pp erre hivatkozva sz�letik. A 820 milli� f�t �rint� �vezet sokkal ink�bb a nagyv�llalati befektet�k v�delm�t garant�lja, sz�mukra �s �rdek�kben nyitja meg Eur�p�t. Partners�gr�l pedig v�gk�pp sz� sincs, mert ehhez elvileg k�t egyenrang� f�l sz�ks�geltetik, itt azonban egy szuperhatalom er�lteti r� akarat�t a gyeng�bbre. Marad teh�t a transzatlanti jelz�, ami f�ldrajzilag meg�llja a hely�t, ha az �ce�n t�lpartj�t csak az Egyes�lt �llamok jelenti. A c�legyenesbe fordult t�rgyal�ssorozat c�lja a multik �ltal oly kedvelt neoliberalizmus kiterjeszt�se az 500 milli� lakos�, a glob�lis termel�s k�zel egynegyed�t ad� Eur�pai Uni�ra. Az egyezm�nnyel a mamutv�llalatok imm�r leg�lisan is a szab�lyoz�k poz�ci�j�ba ker�ln�nek a vil�g legnagyobb �s leggazdagabb szabad kereskedelmi �vezet�ben, ami ellen nemcsak Eur�p�ban, de az �ce�n t�lpartj�n is tiltakoznak.

 

A meg�llapod�s elfogadtat�s�hoz �ppen ez�rt �ri�si marketinger�ket vet be az Egyes�lt �llamok �s – �rdekes m�don – az uni�t k�pvisel� Eur�pai Bizotts�g (EB) is. A n�pszer�s�t�s elkelne, hiszen az uni� polg�rainak z�me ellenzi a g�nm�dos�tott anyagb�l k�sz�lt, kl�rral kezelt �lelmiszer behozatal�t, a multik �rdek�ben felvizezett fogyaszt�v�delmi szab�lyokat �s az eur�pain�l laz�bb amerikai k�rnyezetv�delmi el��r�sok �tv�tel�t. A paktumr�l �ppen ez�rt kezdett�l fogva a hallgat�s taktik�j�t v�lasztott�k a felek: az �rintett 820 milli� �llampolg�r �veken �t szinte alig tudhatott valamit a j�v�j�kbe belesz�l� t�rgyal�sokr�l. Amint a TTIP sz�vegez�se a v�g�hez k�zeledett, l�tni lehetett, hogy megmaradtak a legnehezebben em�szthet� r�szek, amelyeket m�r aligha lehet letuszkolni az uni�s tag�llamok tork�n az eddigi m�dszerekkel.

 

A kommunik�ci�s technika teh�t v�ltozott: k�vetkezett a sikerpropaganda. Herman Van Rompuy, az Eur�pai Tan�cs el�z� eln�ke m�g tavaly is azzal kamp�nyolt, hogy az egyezm�nyt „a j�zan �sz” dikt�lja, �s a hivatalos br�sszeli �ll�spont ma is v�ltozatlan: mindk�t f�l sz�m�ra kedvez�, �gynevezett win-win helyzet (a politika vil�g�ban van ilyen?) �llna be, csak el kell t�ntetni a k�t nagyhatalom k�z�tt m�g megmaradt kereskedelmi, befektet�si �s szab�lyoz�si korl�tokat.

 

Ennek a veretes hazugs�gnak mondott ellen Joseph Stiglitz Nobel-d�jas k�zgazd�sz, aki a Project-syndicate.org oldalon a m�lt h�ten k�z�lt elemz�s�ben „a multik titkos hatalom�tv�tel�nek” nevezte a TTIP-t, amely szerinte az amerikai fogyaszt�knak sem el�ny�s. Stiglitz a szabad kereskedelmi egyezm�ny hiteles kritikusa: egyr�szt amerikai, m�sr�szt szakmailag elismert, s�t, kij�rta a neoliber�lis iskol�t is, �gy pontosan tudja, miben csal�dott. A Vil�gbank volt vezet� k�zgazd�szak�nt �s Bill Clinton eln�ki tan�csad�jak�nt kell� tapasztalatot �s tekint�lyt szerzett, a patin�s Columbia Egyetem professzorak�nt pedig egyetlen multinacion�lis v�llalatt�l sem f�gg, �gy a vit�ban nem �rintett, nincs vesztenival�ja. Nyugodtan le�rhatta, hogy a meg�llapod�s a nyugati �llamok demokratikus int�zm�nyrendszer�t �shatja al�, mert k�v�lr�l hat�rozn� meg az orsz�gok saj�t jogi �s szab�lyoz�i kereteit. Kerek perec kijelentette, hogy a mamutv�llalatok nemzetk�zi �rdekv�delme zajlik az EU �s Amerika k�zti szabad kereskedelmi t�rgyal�sok aprop�j�n, ez a titkol�z�s f� oka. Val�ban, a lobbicsoportok sokkal t�bbet tudnak a meg�llapod�s r�szleteir�l, mint a civil szervezetek, a lakoss�got pedig senki nem k�rdezte (nem mert�k). Az oly sokat hangoztatott „eur�pai �rt�kek” nev�ben az uni�s vezet�s ebben az �gyben sem k�v�ncsi �llampolg�rai v�lem�ny�re. Amit igencsak f�jlalunk, mivel az EB n�h�ny tagja 28 orsz�g nev�ben t�rgyal, teh�t ezek szerint a mi �rdekeinket is �k k�pviselik. De hogy pontosan kik is t�rgyalnak 500 milli� ember nev�ben – nem tudni. A politika ir�nt napi szinten �rdekl�d�k sz�m�ra legfeljebb egy n�v lehet ismer�s: Federica Mogherini k�l- �s biztons�gpolitikai f�k�pvisel��, aki a szabad kereskedelmi �vezet kialak�t�s�val, az �szak-afrikai menek�ltek k�rd�s�vel �s a k�zel-keleti helyzettel egyszerre (!) foglalkozik. A k�tgyermekes olasz anyuka bizony�ra r�termett, �s tengernyi az ideje, �m m�g a br�sszeli b�rokr�cia �sszer�s�gi m�rc�j�vel m�rve is megmagyar�zhatatlan, hogy ilyen horderej� �gyek egyetlen biztos hat�sk�r�be tartozhassanak. (M�g akkor is, ha az uni�nak gyakorlatilag nincs egys�ges k�lpolitik�ja.)

 

Az euroatlanti szabad kereskedelmi �vezet kapcs�n ism�t el�t�rbe ker�lt az uni�s vezet�s demokr�ciadeficitje, a tag�llamok lakosai ugyanis szeretn�k tudni, kik �s milyen felhatalmaz�ssal mondhatnak igent az amerikai g�nmanipul�lt term�kek behozatal�ra �s az eur�pai fogyaszt�v�delmi szab�lyok �t�r�s�ra. A fej�nk felett d�nt� 28 biztos k�z�l vajon h�nynak ismerik itthon a nev�t? R�sz�nkr�l Navracsics Tibor felel az ifj�s�gpolitik��rt, a kult�r��rt, az oktat�s�rt �s a sport�gyek�rt, de mi van a t�bbiekkel?

 

Az EB szerint demokratikus felhatalmaz�suk alapja, hogy „a bizotts�g tagjainak egyharmada (kilenc f�) r�szt vett a tavalyi eur�pai v�laszt�sokhoz kapcsol�d� kamp�nyban, ahol p�rbesz�det folytattak a polg�rokkal, �s k�rt�k a t�mogat�sukat”. Ennyi. �s ez nem t�nik soknak.

 

A TTIP-t�rgyal�sok nagy r�sz�t egy belga politikus, bizonyos Karel de Gucht kor�bbi kereskedelmi biztos, illetve k�t m�ltai eg�szs�g�gyi biztos bonyol�totta le (egyik�knek doh�nyipari lobbiz�s miatt t�voznia kellett), jobb, ha �gy ut�lag megtudjuk: �k k�pviselt�k a mi �rdekeinket is. Nev�kh�z f�z�dik az amerikaihoz k�s�rtetiesen hasonl� kanadai szabad kereskedelmi meg�llapod�s is, amelyben m�r r�gz�tett�k: a multinacion�lis c�gek orsz�gokat is beperelhetnek, �s k�rt�r�t�st k�rhetnek elv�rt vagy elmaradt profit miatt. (Ahogy p�ld�ul Ausztr�li�t a Philip Morris a doh�nyz�s visszaszor�t�s�t sikeresen c�lz� dobozc�mk�z�si t�rv�nye miatt.) A vit�kat egy h�rom f�b�l �ll� nemzetk�zi mag�nv�db�r�s�g d�ntheti el, �k �t�lkezhetnek arr�l, hogy egy-egy nemzet t�rv�nyhoz�sa nem csorb�totta-e az adott multi profitszerz�shez f�z�d� jogait. Abszurd. A befektet�-�llam vitarendez�si elj�r�s (ISDS) egy nagyv�llalatot a nemzet�llam szintj�re emel, �s megengedi, hogy n�h�ny jog�sz (vagyis nem a v�laszt�polg�rok) arra k�telezzen egy �llamot, hogy v�ltoztasson a t�rv�nyein egy-egy nagyv�llalat elv�rt haszn�t biztos�tand�. Nonszensz. �s err�l a Barroso-bizotts�g n�h�ny kiv�telezett tagja a fej�nk felett m�r tavaly megegyezett, s�t, m�rciusban az �j bizotts�g is meger�s�tette, hogy a mag�nb�r�s�gok jogait benne hagyj�k a kanadai szerz�d�sben. Ha ez �gy megt�rt�nhetett, vagyis a tudtunk �s beleegyez�s�nk n�lk�l d�nthetett err�l n�h�ny, er�s demokr�ciadeficittel kinevezett br�sszeli b�rokrata (�s a lobbist�k), akkor mit v�rhatunk az amerikai szerz�d�s el�k�sz�t�s�t�l?

 

Stiglitz professzor szerint hat�rozott, „harsog�” nemet kell mondanunk a TTIP-re az �ce�n mindk�t partj�n. K�rd�s, elhallatszik-e a tiltakoz� tag�llamok hangja Br�sszelig.

 

Szab� Anna, MNO

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.