Monet�ris politika Izlandon

  2015.05.19. 22:54

A hazai sajt� csak kiv�teles ritkas�ggal tud�s�t olyan k�lf�ld�n t�rt�nt esem�nyekr�l, amelyek nem sorolhat�k a j�l beverklizett f�sodorbeli gondolati k�rbe, a politikailag mindenben „korrekt” mondanival� t�rgyk�r�be. Az ilyen �gyek pedig egyre szaporodnak. Ezzel p�rhuzamosan a nemzetk�zi sajt� has�bjai egyre nagyobb m�rt�kben telnek meg val�tlans�gokkal �s megvezet�sekkel. El�g ha elolvassuk Udo Ulfkotte magyarra is leford�tott k�nyv�t (Megv�s�rolt �js�g�r�k), hogy val�s k�pet kapjunk a t�nyszer�s�gek �s tud�s�t�sok k�z�tti szakad�kr�l. Akkor meg v�gk�pp hallgatnak, amikor a vil�ggazdas�gnak a f�sodor �ltal kik�vezett b�zist�telei l�tszanak felborulni.

 

Ha ilyesmi t�rt�nik a p�nz�gyekben, akkor egy pisszen�st sem hallani. Ott ugyanis minden v�glegesen �s visszavonhatatlanul k�t�bl�ra van v�sve, legal�bbis a f�sodorban �ll� m�dia �gy gondolja. A kevesebb mint f�lmilli� �llampolg�rral b�szk�lked� orsz�g, a hajdani hal�sznemzet m�ra a l�tn�v� magas fok�ra �rt el, ami a m�lt �vtized v�g�n egyik napr�l a m�sikra veszni l�tszott. Addig Izland is a divatos f�sodorbeli gazdas�gi ir�nyelveket vallotta, ahogy azt hajdan�n a chicag�i monetarista iskola klasszikusnak mondott, t�bbsz�r�sen is Nobel-d�jakkal elismert k�zgazd�sz tud�sai k�be v�st�k. Csak semmi keynesi gondolat, az �llamnak semmi k�ze a gazdas�ghoz, legyen neutr�lis, �s hagyja a piac szerepl�it alkotni. Az �llami c�geket mag�nos�tani kell, bele�rtve a bankokat is, a parlament meg foglalkozzon azzal, hogy a kis orsz�g mikor k�v�n bel�pni az Eur�pai Uni�ba, aminek a legfontosabb akad�lya az izlandiak vit�ja a bizotts�ggal a hal�sz�s szab�lyair�l. V�g�l is, hal�sz nemzet lenn�nek, vagy mi? A privatiz�lt bankok el is kezdtek „alkotni”…

 

H�rom privatiz�lt p�nzint�zet�k hamarosan a sokszoros�t produk�lta az izlandi GDP-nek �zleti volumenben. Vir�gzott az �zlet, r�p�ltek a milli�s b�nuszok a bankzsenik sz�ml�ira, a nemzetk�zi gazdas�gi szaklapok nem gy�zt�k dics�rni az izlandi innovat�v p�nz�gyi gondolkod�st �s megold�sokat. Azonban, l�tva a k�zeli p�nz�gyi �sszeoml�sukat, a bankok rendk�v�l magas hozamokat �g�rtek k�lf�ldi gazdag mag�nbefektet�knek, f�k�nt az Egyes�lt Kir�lys�gb�l �s Hollandi�b�l, hogy friss p�nzt pump�ljanak a bankjaikba. Gy�ltek is az �sszegek a bankok sz�ml�in, de a krach m�gis be�t�tt, m�gpedig hatvanmilli�rd doll�r fizetetlen sz�mla form�j�ban.

 

Ez a cs�ppnyi orsz�g sok�vi GDP-j�vel volt egyenl�, p�nz�gyi seg�ts�g n�lk�l rem�ny sem volt a talpra �ll�sra. Ahol nagy az �ns�g, k�zel a seg�ts�g, mondja a sz�l�s. Val�ban, a valutaalap, az Eur�pai Uni�, s�t n�h�ny, a bajban �rintett �llam is seg�ts�get aj�nlott, de cser�be azt k�rte, hogy az izlandi csal�dok �vtizedekre legyenek sz�vesek �ves szinten mintegy t�zmilli� forintnyi j�vedelemr�l lemondani, hogy a seg�ts�gk�nt kapott �sszeg �s az ehhez kapcsol�d� kamat visszafizethet� legyen. Ezt tartalmazta az aj�nlott ment�-, illetve megszor�t�csomag.

 

Az izlandi korm�ny benne is lett volna a megold�sban, de a n�pnek (a v�laszt�nak) ez nem tetszett, �s elzavarta a korm�nyt. Az izlandiak nem szerettek volna az�rt �vtizedekig sz�k�lk�dni, mert h�rom mag�nbank hatvanmilli�rd doll�rt elspekul�lt, eleg�k volt abb�l az �letb�l, amit �seik �vsz�zadokig �lek, amikor j�szerivel a hal�szat volt az egyetlen keny�rkereset. A k�vetkez� korm�ny n�pszavaz�st �rt ki, hogy ki kell-e fizetnie az izlandi v�laszt�knak a becsapott k�lf�ldi befektet�ket, akiknek a bankok mes�s hozamot �g�rtek. H�t nem kell – sz�lt a n�p hangja a n�pszavaz�son. �s �gy is j� volt a „nemzetk�zi k�zv�lem�nynek”, amely az�ta sem hallatta b�r�l� hangj�t az �gyben, ink�bb b�lcsen hallgatott. Az angol �s holland k�rvallottakat pedig saj�t korm�nyuk k�rp�tolta, hogy csend legyen. Az eset 2008–2009-ben t�rt�nt, a m�ig le nem z�rt p�nz�gyi kr�zis nyit�nyak�nt.

 

Az�ta az izlandi k�zponti bank is sokat t�prenghetett arr�l, hogy mennyi szabads�got adjon a ter�let�n m�k�d� p�nzint�zeteknek, hiszen j�csk�n r�szolg�ltak a bizalmatlans�gra. A bankok norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt bet�teket gy�jtenek, �s hiteleznek. Rendes k�r�lm�nyek k�z�tt j�val t�bbet hiteleznek, mint amennyi bet�tet gy�jt�ttek. A jegybank az�rt, hogy a bankok mindig fizetni tudjanak az �gyfeleknek biztons�gi bet�teket (k�telez� tartal�kol�s) k�peztet a bankokkal, amit k�telesek a k�zponti bankban tartani a begy�jt�tt bet�tek n�h�ny sz�zal�k�nak erej�ig. Nemr�g azonban megvonta a bankok jog�t, hogy a sz�ml�kon hitelk�nt p�nz�sszegeket �rjanak j�v� a v�llalkoz�sok r�sz�re. Minden esetben � maga d�nti el, hogy az adott �gyre foly�s�t-e koron�t, vagy megtagadja. Azt is a k�zponti bank �hajtja a j�v�ben eld�nteni, hogy k�lf�ldi deviz��rt ad-e majd hazai p�nzt, vagy sem. Fenntartja mag�nak a jogot, hogy minden egyes �j korona kibocs�t�s�r�l maga rendelkezzen.

 

�gy m�dja ny�lik arra, hogy a spekulat�v p�nznyomtat�st, valamint a hazai p�nz �rfolyam�nak k�v�lr�l j�v� drasztikus mozgat�s�t v�gk�pp kik�sz�b�lje. Egysz�val a hazai p�nznek �jra ur�v� k�v�n v�lni, min� trag�dia. K�zben az amerikai Federal Reserve Bank meg bed�gl�tt k�vetel�seket v�s�rolt h�napokig sok mil�li�rd doll�ros �sszegben a kereskedelmi bankokt�l, hogy a bajb�l kir�ntsa �ket, �s azok tov�bb spekul�lhassanak, mes�s profitokat csin�ljanak, �s b�nuszokat meg osztal�kokat fizethessenek.

Izland ezekb�l a friss doll�rokb�l ez�ttal m�r nem k�r, annyi biztos. Az izlandi koron�n (�s az orsz�g n�p�n) ugyan ez�ttal ne kuf�rkodjon senki. A chicag�i monet�ris iskola elhunyt nagyjai, Milton Friedmannal az �len, most forognak a s�rjukban, �l� tud�sai pedig szapor�n b�ng�szik az internetet, hogy tal�lnak-e ellenszert a p�ld�tlan unortodoxia ellen, de hallgatnak, mert nincs mit mondaniuk. 

 

Boros Imre, Magyar H�rlap

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.