Az USA �s az EU k�z�tt tervezett szabadkereskedelmi egyezm�ny az amerikai nagyv�llalatok �rdekeit szolg�lja

  2015.05.12. 21:05

Ska Keller els�sorban az�rt kifog�solta a k�sz�l� egyezm�nyt, mivel arr�l az Eur�pai Bizotts�g t�rgyal, �gy az Eur�pai Parlamentnek nincs r�hat�sa a tartalm�ra. A v�g�n a minisztereln�k�k tan�csa mond r� igent, de el kell fogadnia az eur�pai �s minden nemzeti parlamentnek is. A tartalmi probl�m�k k�z�l az els�nek azt tartotta az uni�s k�pvisel�, hogy ha meg�llapodik Washington �s Br�sszel, akkor mi lesz a vil�g t�bbi r�sz�vel, k�zt�k a fejl�d� orsz�gokkal.

 

Szerinte a legnagyobb ellenz�st a vitarendez�s tervezett elj�r�sa v�ltotta ki eddig. Ennek az a l�nyege, hogy ha egy multinacion�lis c�g az uni�s vagy a nemzeti szab�lyoz�st olyannak v�li, amely cs�kkenti a profitj�t, akkor egy v�lasztott b�r�s�g el�tt beperelheti az EU-t vagy a nemzeti �llamot. Ugyanakkor a korm�ny nem perelheti a multi c�get az�rt, mert p�ld�ul nem tartotta be a munka�gyi szab�lyokat. Erre m�r volt p�lda, amikor egy sv�d, az atomenergi�ban �rdekelt c�g beperelte N�metorsz�got, mivel az le�ll�tja az atomer�m�veit - tette hozz�.

 

A harmadik k�rd�ses pontja a k�sz�l� egyezm�nynek szerinte a GMO-mentess�g. Itt is az amerikai megold�s lesz �rv�nyes Eur�p�ra: ha a gy�rt� c�g tudom�nyosan tan�s�tja a term�k eg�szs�gre �rtalmatlans�g�t, akkor forgalomba hozhat�. Eur�p�ban viszont jelenleg az el�vigy�zatoss�g elve �rv�nyes�l - mondta az EP z�ld frakci�j�nak helyettes vezet�je

 

Schiffer Andr�s, az LMP t�rseln�ke a konferenci�n kifejtette, hogy az Egyes�lt �llamok 30 �vre titkos�totta az egyezm�ny el�k�sz�t� anyagait, ami megegyezik a paksi atomer�m� dokumentumainak a titkos�t�si idej�vel. Az amerikai f�l 600 nagyv�llalati lobbist�val vesz r�szt a br�sszeli t�rgyal�sokon, �gy nem k�rd�ses, hogy kinek az �rdek�t szolg�lja a k�sz�l� egyezm�ny - v�lekedett.

 

Az eg�szs�g �s a k�rnyezet v�delme, a fogyaszt�v�delem �s a munkav�llal�k jogai ker�lnek z�r�jelbe az egyezm�nyben - jelentette ki. P�ldak�nt eml�tette a frakci�vezet� a '90-es �vekben a Kanada, az Egyes�lt �llamok �s Mexik� k�z�tt l�trej�tt NAFTA-egyezm�nyt (�szak-amerikai szabadkereskedelmi egyezm�ny). Ennek nyom�n szerinte "a szeg�ny f�l" - Mexik� - b�n�z�st�l fert�z�tt, roncs t�rsadalomm� v�ltozott. Ez�rt kellene Magyarorsz�gnak a k�rnyez�, valamint a d�l-eur�pai �llamokkal sz�vetkeznie az egyezm�ny l�trej�tt�nek a megakad�lyoz�s�ra - v�lekedett. Az LMP eln�ke szerint a korm�ny az�rt t�mogathatja az egyezm�nyt, hogy ennek fej�ben a keleti politik�j�t eln�zze az Eur�pai Uni� �s az Egyes�lt �llamok.

 

Nagy Istv�n, a F�ldm�vel�s�gyi Miniszt�rium parlamenti �llamtitk�ra a mez�gazdas�gra az�rt nem l�t vesz�lyt az egyezm�ny l�trej�tt�vel, mivel tavaly a mez�gazdas�gi export 0,43 sz�zal�ka ment az Egyes�lt �llamokba �s az import 0,77 sz�zal�ka ker�lt ide onnan. Enn�l nagyobb ar�ny szerinte nem is v�rhat�.

 

Sallai R. Benedek, a parlament fenntarthat� fejl�d�s bizotts�g�nak LMP-s eln�ke ez ellen azzal �rvelt, hogy a t�voli K�n�b�l is ide �rkeznek a rossz min�s�g�, de sokak �ltal megv�s�rolt term�kek.

 

Az �llamtitk�r a k�zm�ves, j� min�s�g� magyar mez�gazdas�gi term�kek el��ll�t�s�t szorgalmazta, az amerikai t�megterm�kekkel szemben. Ugyanakkor � is a magyar parlamenti ratifik�ci�hoz k�tn� az egyezm�ny �letbe l�p�s�t. A konferenci�n Schiffer Andr�s is azt hangs�lyozta: a nemzeti parlamentek� kell, hogy legyen a d�nt� sz�.

 

hirado.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.