2014-ben a Ia�iban (J�szv�s�r) megrendezett Nemzetk�zi Irodalmi �s M�ford�t� Fesztiv�lon (FILIT) �n a sz�mos hazai �s k�lf�ldi elismer�se mellett elnyerte a fiatal olvas�k �rt�kes irodalmi d�j�t is. A laud�ci�t k�vet� besz�d�ben a Nemzeti Sz�nh�z sz�npad�n azt mondta, hogy az irodalmi fesztiv�l, a k�nyvekkel val� foglalkoz�s, a k�nyvek �r�sa �s olvas�sa a kultur�lis ellen�ll�s egyik form�ja, �s arra biztatta a fiatalokat, hogy �ljenek a l�zad�snak ezzel a lehet�s�g�vel. 1989-ben, P�rizsban a doktori �rtekez�s�nek a c�me is A kultur�lis ellen�ll�s Kelet-Eur�pa kommunista rendszereiben. Napjainkban, a kommunizmus buk�sa ut�n mi�rt tartja fontosnak a kultur�lis ellen�ll�st?

�gy gondolom, hogy a fogyaszt�i t�megt�rsadalomban, a mostani vad kapitalizmusban a kult�ra legink�bb akad�lyt jelent, mert a kult�ra �ltal megh�d�tott ember nem h�dol be ennek a rendszernek, amelynek nem gondolkod�, olvas� emberekre van sz�ks�ge, hanem csup�n a t�megm�dia k�n�lta szirupos t�v�sorozatokkal, inform�ci��radattal, rekl�mokkal �s l�tv�nyos mutatv�nyokkal elk�b�tott fogyaszt�kra. Az elektronikus m�dia igen fejlett eszk�zeivel el�raszt minket rengeteg rekl�mmal �s inform�ci�val, mik�zben egyre mag�nyosabbnak �rezz�k magunkat, �s mik�zben mut�nsokk� alak�t �t benn�nket. A kult�ra viszont mindig kih�v�st jelent, mert folyamatosan gondolkod�sra, reflexi�ra k�szteti az embert, �s �ppen a mut�nss� v�l�st, a szem�lyis�g deform�l�d�s�t igyekszik megakad�lyozni. Vagyis ellen�rdekelts�g �ll fenn a fogyaszt�i t�rsadalom �s a kult�ra k�z�tt. Ez�rt kult�r�val foglalkozni, a kult�r�ban hinni, a kult�r�ra id�t szentelni, kult�r�t l�trehozni, k�nyveket �rni �s olvasni, igenis, szerintem az ellen�ll�s egyik form�ja.

�n a bukovinai R�d�u�iban sz�letett, iskol�it sz�l�v�ros�ban, az egyetemet Bukarestben v�gezte, P�rizsban doktor�lt. Egy interj�j�ban azt mondta, hogy �n eur�pai volt m�r j�val Rom�nia Eur�pai Uni�ba l�p�se el�tt is. Ez hogyan t�rt�nt?

�n val�ban a berlini fal leoml�sa �s a keleti orsz�gok kommunista rendszereinek �sszeoml�sa el�tt, ugyancsak a kult�ra r�v�n, eur�painak tartottam magam. �rdekes m�don j�val a kommunista rezsim buk�sa el�tt a sz�nvonalas nyugati kult�ra el�rhet� volt sz�munkra, a francia kult�ra, de �ltal�ban az eur�pai kult�ra sokkal ink�bb jelen volt Kelet-Eur�p�ban, mint manaps�g. Amikor �n indultam, form�l�dtam, tulajdonk�ppen b�rmelyik fiatal az olvasm�nyai r�v�n k�nnyen eur�paiv� v�lhatott. Rom�ni�ban sz�momra el�rhet� volt a vil�girodalom, a legjobb, legfontosabb m�veket elolvashattam, Kafk�t, Thomas Mannt, Hemingwayt, Dosztojevszkijt, Beckettet, Ionescot. A hatvan-hetven-nyolcvanas �vekben azok, akik fontos dolgokat akartak olvasni, hozz�jutottak, de bej�ttek a legjobb filmek is, a francia, n�met, amerikai m�v�szfilmek, a j� min�s�g� zene. Nem voltunk elszakadva Eur�p�t�l, annak ellen�re, hogy egy doktriner kommunista ideol�gia uralkodott abban a korszakban, de nek�nk �ppen a kult�ra r�v�n siker�lt ellen�llnunk, szembefordulnunk ezzel a doktr�n�val. Akkor j�ttem r� igaz�n, hogy mennyire eur�pai vagyok, amikor 1987-ben meg�rkeztem P�rizsba. Egy�ltal�n nem �reztem magam idegennek ott, meg�rkeztem egy v�rosba, amelyet m�r nagyon j�l ismertem az olvasm�nyaimb�l, ismertem a francia kult�r�t, �s olykor t�j�kozottabbnak �reztem magam, mint azok a m�v�szek, sz�n�szek, akikkel egy�tt dolgoztam, vagy ak�r a doktorandusz koll�g�im az egyetemen, mert voltak k�zt�k olyanok, akik egyszer�en nem olvastak annyit, mint �n. Vagyis olvas�ssal, a cenz�ra, az elnyom�s, a kommunista ideol�giai nyom�s �s doktr�na, az elviselhetetlen elnyom�s ellen�re mi akkoriban eur�paiak voltunk, �s eur�paik�nt hagytuk magunk m�g�tt a kommunizmust is. Eur�pa csak mostan�ban kezd �talakulni. Olyan h�z lett, amely az �sszes ajtaj�t �s ablak�t kit�rta, azokon kiengedi a saj�t identit�s�t, mik�zben ebbe a h�zba behatol az ismeretlen. Franciaorsz�gban az �rtelmis�g gyakran szembes�l azzal a dilemm�val, hogy egy�ltal�n van-e m�g saj�t identit�sa, vagy van-e m�g egy�ltal�n b�tors�ga a saj�t identit�s�r�l is besz�lni egy olyan vil�gban, ahol a r�gebbi diktat�r�k elveit m�ra felv�ltotta a korrekt politikai gondolkod�s elv�nek diktat�r�ja. Az eur�pai �rtelmis�gnek ma ezek igen fontos k�rd�sei. Lassan elvesz�tj�k eur�pais�gunkat, mert ez az Eur�pa-h�z m�r k�ptelen meg�vni saj�t elismert identit�sait, m�g az �gynevezett kereszt�ny �rt�keinek megv�d�s�hez sincs b�tors�ga. Gondoljunk csak arra a t�nyre, hogy a mai eur�pais�g egy kereszt�ny �rt�krenddel �s tartalommal tel�tett k�pzel�er� k�vetkezm�nyek�nt j�tt l�tre, de senki sem merne erre hivatkozni, mert b�rmely utal�s a vall�sra, a politikai korrekts�g elv�nek �rtelm�ben, felvetheti a t�bbi vall�si k�z�ss�g mell�z�s�t. A politikai korrekts�g elv�nek �s gyakorlat�nak ezen a szintj�n pedig t�nyleg elvesznek az eur�pais�g saj�toss�gai.

Gondolja, hogy a mai inform�ci��radat, a kaotikus t�j�koztat�s hozz�j�rul ehhez ez eur�pai identit�s- �s �rt�kveszt�shez?

�nmag�ban a t�j�koztat�s �s j�l t�j�kozotts�g semmilyen vesz�lyt nem jelent. S�t, a korrekt t�j�koztat�s nagyon fontos. Viszont amikor a t�j�koztat�s l�tv�nyos, szenz�ci�t kelt� mutatv�nny� sil�nyul, az baj, mert f�lrevezet�, �s a mai elektronikus m�di�ban a l�tv�nynak, a mutatv�nynak sokkal nagyobb szerepe van, mint mag�nak a min�s�gnek �s a tartalomnak, sokszor �ppen a l�tv�ny torz�tja el a tartalmat. �ri�si verseny folyik a k�l�nb�z� elektronikus inform�ci�hordoz�k k�z�tt, a t�v�csatorn�k, r�di��llom�sok, az internet, a Facebook �s m�s hasonl� oldalak k�z�tt, mik�zben mi, amikor bekapcsoljuk ezeket az eszk�z�ket, tulajdonk�ppen csak assziszt�lunk ahhoz a tot�lis n�rcizmushoz, ami el�rasztja, beh�l�zza az eg�sz plan�t�t. Amikor egy mai fiatal regisztr�l a facebookon, � maga is azonnal inform�ci�s adatbankk� v�ltozik, de � �nmag�t helyezi a k�zpontba, �nmag�t csod�lja, �s �gy elker�lhetetlen�l � is narcisztikuss� v�lik. Eg�sz biztos, hogy a legnagyobb inform�ci��radatot ez a fajta n�rcizmus k�pezi, amikor saj�t magunkr�l terjeszt�nk mi magunk inform�ci�kat, percenk�nt f�nyk�peket osztunk meg mindenkivel. A fiatalok rengeteg id�t elfecs�relnek erre, mik�zben k�ptelenek elolvasni egy k�nyvb�l ak�r egyetlen oldalt. Ahelyett, hogy Proustra, Dosztojevszkijre, Camus-re, Hemingwayre szenteln�nek egy f�l�r�t, ink�bb �r�kig �nmagukr�l osztanak meg jelent�ktelen h�reket a haverjaikkal, p�ld�ul arr�l, hogy merre j�rtak, milyen m�rk�s cuccot v�s�roltak, �ppen mit csin�lnak, mit ettek stb. Vagyis, ott tartunk, hogy legdr�g�bb kincs�nket, az id�t pocs�koljuk el, daraboljuk fel az �j kommunik�ci�s eszk�zeinkkel �s az �ltaluk ny�jtott szocializ�ci�s lehet�s�gekkel, amelyek tulajdonk�ppen csak elbut�tanak. �n a magam r�sz�r�l mindezt egyfajta agymos�snak tartom, ami szerintem sokkal �rtalmasabb, mint a kommunista rendszer �ltal alkalmazott m�dszerek vagy doktr�n�k.

Az �n sz�ndarabjaiban, reg�nyeiben, publicisztikai �r�saiban a k�z�ns�g, az olvas� gyakran tal�lkozik t�rsadalmi k�rd�sekkel, szembes�l saj�t aktu�lis probl�m�ival. A fogyaszt�i t�megt�rsadalom mely probl�m�i foglalkoztatj�k leg�jabb reg�nyeiben?

K�t leg�jabb k�nyvemben a fogyaszt�i t�rsadalom m�diavil�g�r�l �rok. El�zetes rendetlens�g (Dezordinea preventiv�) c�m� reg�nyem t�m�ja a mediatiz�lt del�rium. M�diabirodalmak versengenek egym�ssal, azt k�n�lj�k k�z�ns�g�knek, hogy teljesen kit�ltik az idej�ket, biztos�tj�k a t�j�koztat�sukat, olcs�, szirupos t�v�sorozatokkal gondoskodnak a sz�rakoztat�sukr�l. Sz�z meg sz�z t�v�csatorn�n k�vethet�k a l�tv�nyos sportesem�nyek, nagy versenyek, amelyekb�l a n�z� persze semmit se nyer, hiszen � egy�ltal�n nem mozog, �s azzal, hogy v�gign�zi, m�sok hogy mozognak, az eg�szs�g�nek sem haszn�l. A m�diabirodalmak k�nyvek tartalmi kivonatait k�n�lj�k a n�z�knek, �gynevezett Reader Digest k�teteket, leegyszer�s�tett Shakespeare-t, Thomas Mannt, Hemingwayt – n�h�ny oldalon stb. A nagy m�diabirodalmak, mint eml�tettem, mut�nsokk� alak�tj�k �t fogyaszt�ikat, val�j�ban az ember �sszes idej�t meg akarj�k kaparintani, �s ha az idej�t megszerezt�k, a lelk�t is elrabolj�k. Az egy�n f�gg�v� v�lik t�l�k, �s k�ptelen lesz �n�ll�an gondolkodni, a vil�got m�r csak az �ltaluk, pl. a google vagy m�s internet-oldalak �ltal k�zvet�tett nyelven k�pes felfogni �s �rtelmezni. P�ld�ul h�ny mai tizenn�gy-tizennyolc �ves fiatalt ny�g�z le egy Tarkovszkij-, Wajda- vagy Fellini-jelenetsor? Nagyon keveset, mert m�r nem is ismerik azt a filmnyelvet, ez�rt csak a filmipar egyetlen �s �ltal�nos, leegyszer�s�tett, hollywoodi nyelv�t �rtik. M�sik reg�nyemben, a Reg�nykezdetek �rus�ban (Negustor de inceputuri de roman) a mai t�rsadalom egy m�sik jelens�g�r�l, vagy ink�bb betegs�g�r�l �rok. Folyamatosan t�velyg�nk, kapkodunk, elkezd�nk valamit �s abbahagyjuk, nincs benn�nk kitart�s, egyik szakm�r�l a m�sikra v�ltunk, belekezd�nk valamibe, de nem fejezz�k be, gyereket csin�lunk, de nem nevelj�k fel… Est�nk�nt a t�v� el�tt ugyan�gy v�ltogatjuk a sz�mtalan t�v�csatorn�t is, el�gedetlen�l �s kiel�g�tetlen�l. A mindennapi �let�nkben t�bb foglalkoz�sba is belev�gunk, �rzelmi �s szellemi �let�nkre is ez a sz�tesetts�g jellemz�, amit�l folyamatosan mag�nyosnak �s kiel�g�tetlennek �rezz�k magunkat. Nincs id�nk hossz� t�v� dolgokra berendezkedni, mert a fogyaszt�i t�rsadalom arra k�sztet, hogy figyelm�nket megosszuk ezer meg ezer jelent�ktelen, a szellemi energi�t rombol� cs�b�t�s k�z�tt. Ellen�llni ezeknek a k�s�rt�seknek, ezeknek a befoly�soknak, megfelel�en kihaszn�lni az id�t, j�l gazd�lkodni az id�vel, azt jelenti, hogy nagyon sz�kmark�an kell b�nnunk a saj�t id�nkkel, nem szabad �rtelmetlen�l �s kritik�tlanul m�sokra b�znunk, nem szabad az id�tolvajokat beengedni az otthonunkba, mert az id�nkkel egy�tt a lelk�nket is elrabolj�k.

Koszta Gabriella, litera.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.