„El�g egy pillant�st vetni az �llamad�ss�gok t�rt�net�re, s mindj�rt kivil�glik, mekkora t�ved�s azt gondolni, hogy m�rpedig az ad�ss�got vissza kell fizetni” – �rja Thomas Piketty francia k�zgazd�sz, aki az ut�bbi egy-k�t �vben ismerts�g dolg�ban megel�zte Nobel-d�jas koll�g�it.

Eddig a j�vedelmi egyenl�tlens�gek n�veked�s�r�l �rt tanulm�nyai �s k�zszerepl�sei keltettek felt�n�st, tov�bb� a T�ke a 21. sz�zadban c�m� m�ve, amelyben, �gy gondolta, hogy megfogalmazza a kapitalizmus d�nt� ellentmond�s�t: a t�kej�vedelmek gyorsabban n�nek, mint a munkaj�vedelmek. Javaslatot is mell�kelt az elm�lethez: az �llam igyekezz�k m�rs�kelni a j�vedelmi szakad�kot. Igaz, maga is r�mutatott, hogy ezt a gy�gym�dot m�r b�s�gesen alkalmazt�k a m�ltban. 

Ez�ttal a g�r�g �s az olasz �llamad�ss�g kapcs�n veselkedik neki a k�zgazdas�gi ortodoxi�nak. Az ugyanis megk�veteln�, hogy az ad�s fizessen, hiszen k�l�nben a megtakar�t�ssal rendelkez�knek elmegy a kedv�k a k�lcs�nz�st�l, �s le�ll a gazdas�g. Csakhogy a m�ltban is voltak nagy �llamad�ss�gok, �s m�g sohasem fizett�k �ket vissza teljes m�rt�kben, mert lehetetlen is lett volna. Ehelyett k�l�nf�le egyszer� m�dszerekkel cs�kkentett�k a tartoz�st, az infl�ci�t�l eg�szen az ad�ss�g r�szbeni vagy eg�szbeni felmond�s�ig.

A m�sodik vil�gh�bor� ut�n p�ld�ul Franciaorsz�g �s N�metorsz�g �llamad�ss�ga a brutt� hazai term�k k�tszeres�n�l is nagyobb volt, teh�t nagyobb, mint a mai olasz vagy g�r�g �llamad�ss�g. Az �tvenes �vekre azonban ez a hatalmas tartoz�s heted�re cs�kkent, �s egy�ltal�n nem �gy, hogy a k�t �llam k�lts�gvet�s�ben ekkora k�ptelen t�bblet keletkezett volna. Hanem �gy, hogy a h�bor�t er�s infl�ci� k�vette, �s ily m�don a bels� �llamad�ss�g el�rt�ktelenedett. A k�ls�t pedig N�metorsz�g eset�ben 1952-ben elengedt�k. Franciaorsz�g�t nem, viszont a franci�k nagyon s�lyos ad�kat vetettek ki a mag�nt�k�re, a h�bor� idej�n szerzett t�bbletvagyont pedig sz�z sz�zal�kban elkobozt�k. �gy v�lt lehet�v� mindk�t orsz�gban, hogy az infrastrukt�r�ra, az oktat�sra �s a tudom�nyra k�lts�n az �llam, �s ez alapozta meg a n�met �s a francia gazdas�gi fellend�l�st. �s l�m, alig hatvan �v m�lva ugyanezek a szerepl�k G�r�gorsz�gt�l a hatalmas �llamad�ss�g marad�ktalan visszafizet�s�t k�vetelik, amihez szerint�k a g�r�g �llamnak �vtizedeken kereszt�l n�gy sz�zal�kos k�lts�gvet�si t�bbletet kellene el��ll�tania. N�metorsz�g a leghajthatatlanabb hitelez�, de Piketty szerint, ha Franciaorsz�g nem k�veti, akkor soha nem l�phetett volna erre az �tra. A k�m�letlen hitelez�k hosszabb t�von persze maguknak is �rtanak, hiszen a g�r�g piacon a s�lyos ad�ss�gteher miatt nem v�rhat� b�v�l�s, s�t, tov�bbi visszaes�sre kell sz�m�tani.

Piketty k�l�nben is bizarrnak tartja, hogy az eur�pai orsz�gok hitelez�i �s gazdas�gi szerepl�i k�rk�r�sen tartoznak egym�snak. Eur�pa k�ls� m�rlege t�bbletet mutat. Vagyis szerinte, ha az Eur�pai Uni� val�ban egys�gpiacnak tekinten� mag�t, akkor ez az eg�sz probl�ma fel sem mer�lhetne. Term�szetesen nem, mint ahogy az Egyes�lt �llamok nem hagyn� els�llyedni tag�llamainak egyik�t, ha az ad�ss�gv�ls�gba ker�lne. Csakhogy Eur�pa t�bb nemzetb�l �ll, s ezek nem azonosulnak egym�ssal. Hogy ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt mi is lenne a megold�s a g�r�g �s az olasz ad�ss�g elt�ntet�s�re, arr�l Piketty csak annyit k�z�l, hogy „m�sk�nt kell megszervezn�nk magunkat”.

metazin.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.