Mese vagy val�s�g? Gondolatok a Romy Schneider-f�le Sissi-filmekr�l

  2015.04.28. 21:21

Egy �vvel kor�bban a Vikt�ria – Egy kir�lyl�ny gyermekkora c�m�, Vikt�ria kir�lyn� fiatalkori �veit bemutat� filmben szint�n � j�tszotta a c�mszerepet. Mindk�t filmben �desanyj�t saj�tja, Magda Schneider alak�totta. Mi lehet az oka annak, hogy a film ennyire n�pszer� �s k�zkedvelt, hiszen k�sz�t�se ut�n 60 �vvel, m�g ma is m�sor�ra t�zi valamelyik t�v�csatorna kar�csonykor?

 

A bemutat�skor tal�n a k�zeli h�bor� borzalmas eml�keit is seg�tettek feledtetni a film sz�p t�jai, jelmezei, �s a kedves, n�ha vicces jelenetek. A filmnek ez az idillikus, nosztalgikus, romantikus hangulata a k�s�bbiekben is kedveltt� tette a t�rt�netet, hiszen a n�z�k k�nnyebben azonosulnak a hozz�juk hasonl� szerepl�kkel, akik rangjuk ellen�re a h�tk�znapi emberek tulajdons�gaival rendelkeznek. A film ny�jtotta k�nnyed kikapcsol�d�st az sem zavarja meg, hogy a cselekm�ny nem felt�tlen�l k�veti a t�rt�nelmi h�s�get, a film k�sz�t�i l�that�an nem is t�rekedtek erre. Arra vonatkoz� �vsz�mot, hogy mikor j�tsz�dik a t�rt�net, csak egyszer, az els� r�szben, az eljegyz�s ut�ni t�zij�t�k alkalm�val t�ntetnek fel (1853), ezzel mintegy kortalann� t�ve a filmet. Akik azonban j�rtasabbak a korszak t�rt�nelm�ben, azoknak felt�nhet, hogy a filmben az egyes t�rt�nelmi esem�nyeket nem a megfelel� id�rendben �br�zolj�k, de err�l majd r�szletesebben al�bb, el�sz�r l�ssuk r�viden a cselekm�nyt...

 

Az els� r�sz (Sissi) a Wittelsbachok ny�ri, a Starnbergi-t� partj�n �ll� possenhofeni kast�ly�ban indul (a filmben nem a val�di kast�ly a helysz�n), ahol megismerhetj�k a szerepl�k egy r�sz�t, Erzs�bet sz�leit: Miksa, bajororsz�gi herceget �s Ludovika f�hercegasszonyt (aki Ferenc J�zsef �desanyj�nak, Zs�fia f�hercegn�nek testv�re volt), n�v�r�t, Ilon�t (becenev�n Nen�t), kisebb testv�reit, �s nem utols�sorban Sissit. A k�vetkez� k�pkock�k a Sch�nbrunni kast�lyba vezetnek �s j�l illusztr�lj�k azt a k�t k�l�nb�z� k�rnyezetet, ahonnan Erzs�bet �s Ferenc J�zsef sz�rmazik. 1853 augusztus�ban j�runk, a cselekm�ny kiindul�pontja az a lev�l, amelyben Zs�fia megh�vja Ferenc J�zsef 23. sz�let�snapj�ra Ludovik�t �s Ilon�t, azzal a nem titkolt sz�nd�kkal, hogy egyben megtarts�k a k�t fiatal eljegyz�s�t is. A nagy nyilv�noss�g elker�l�se v�gett magukkal viszik Sissit is – aki ekkor m�g nem sejt semmit a nagy tervekb�l – Bad Ischlbe, a cs�sz�r ny�ri rezidenci�j�ba.  Sissi �s Ferenc J�zsef kalandos megismerked�se ut�n, ahol Erzs�bet m�g nem fedi fel kil�t�t a cs�sz�rnak, az eljegyz�si b�lon mindenki meglepet�s�re, Ferenc J�zsef Sissit v�lasztja menyasszony�nak �s nem Ilon�t.

 

Az els� r�sz Ferenc J�zsef �s Erzs�bet esk�v�j�vel �r v�get, teh�t 1854. �prilis 24-�n. Ebben a r�szben nagyobb t�rt�nelmi t�ved�seket nem tal�lhatunk, kiv�ve azt, hogy az eljegyz�s �s az esk�v� nem jelentett akkora boldogs�got Sissinek, mint amilyet a film bemutat. Amellett, hogy szerette Ferenc J�zsefet, nagyon meg volt r�m�lve a gondolatt�l, hogy egy nagy birodalom cs�sz�rn�ja lesz. Persze vannak m�g a r�szben egy�b kital�lt epiz�dok (p�ld�ul Sissi �s Ferenc J�zsef megismerked�s�nek k�r�lm�nyei, mikor a fiatal l�ny, horg�sz�s k�zben v�letlen�l a cs�sz�rt „fogja ki”, vagy a kiss� szerencs�tlen, de j�lelk� �s sz�rakoztat� B�ckl ezredes kalandjai), de ezek nem zavar�ak, ink�bb megnevettetik a n�z�t. Ugyan�gy persze val�s�gos t�rt�nelmi esem�nyekre is t�rt�nik utal�s, p�ld�ul a Lib�nyi J�nos magyar szab�leg�ny �ltal elk�vetett mer�nyletk�s�rletre 1853-b�l, vagy Ferenc J�zsef k�teless�gtud�, m�g Erzs�bet szabads�g- �s igazs�gszeret� jellem�re.

 

A m�sodik r�sz (Sissi, az ifj� cs�sz�rn�) kezd� helysz�ne a Sch�nbrunni kast�ly, ami j�l mutatja a Sissi �let�ben bek�vetkez� v�ltoz�st. M�g az els� r�sz k�pkock�i a szeretett „Possi” kertj�ben, a term�szetben, a szabadban j�tsz�dnak, addig a m�sodik r�sz m�r mutatja azt a zord, mag�nyos udvari �letet, amely B�csben uralkodott, s amelyhez Sissinek is alkalmazkodnia kellett. Mivel nem cs�sz�rn�nak nevelt�k, nem volt hozz�szokva a bez�rt, merev �s szigor� szab�lyok szerinti �lethez. �r�kat kellett vennie, melyeken a birodalom nyelveivel �s kult�r�ival ismertett�k meg, p�ld�ul cseh�l, horv�tul �s magyarul (melyeket a filmben is eml�tenek) is tanult, valamint protokoll-, �s illemszab�lyokat is el kellett saj�t�tania. Emellett sokat volt egyed�l, Ferenc J�zsefet lefoglalt�k a birodalmi �gyek, gondok, s any�sa, Zs�fia sem k�nny�tette meg az �let�t.

 

 

Minden�ron ir�ny�tani akarta tizenhat �ves meny�t, a konfliktus v�g�l od�ig jutott, hogy �tvette Sissi �s Ferenc J�zsef gyermekeinek nevel�s�t is. Ebben a tett�ben Zs�fi�t nem felt�tlen�l rossz sz�nd�k vez�nyelte, de Sissit m�g t�l fiatalnak �s tapasztalatlannak tartotta arra, hogy megfelel� nevel�sben r�szes�tse a cs�sz�ri gyermekeket. A m�sodik r�sznek ez a momentuma egyben a film k�zponti konfliktusa, �s az egyik f� id�beli torz�t�sa is. Addig rendben van, hogy a p�r els� gyermeke, Zs�fia 1857-ben sz�letett, �s az is igaz, hogy Sissi any�sa �tvette az ir�ny�t� szerepet a nevel�s�ben. Viszont a kisl�ny k�t �s f�l �vesen meghalt, s a film k�vetkez� jelenet�ben, amely m�r k�zvetlen�l a kiegyez�s el�tti id�be, vagyis 1867-be visz, ott a kis Zs�fia m�r r�gen nem �l, s�t, m�r Gizella, a m�sodik l�ny is tizenegy �ves, Rudolf koronaherceg pedig kilenc. A filmben az � karakter�k egy�ltal�n nem szerepel, ahogy az 1868-ban Bud�n sz�letett magyar kir�lykisasszony�, M�ria Val�ri�� sem. A filmben Sissinek siker�l el�rnie, hogy Zs�fia �tengedje neki kisl�nya nevel�s�t, val�j�ban azonban ez csak Rudolf eset�ben siker�lt, amikor a szigor� katonai fegyelmez�sen, Sissi k�zbenj�r�s�ra, n�mik�ppen enyh�tettek. M�ria Val�ria volt az, akit Sissi kedve szerint szerethetett �s nevelhetett, ez�rt is h�vt�k �t Erzs�bet Kedvenc Le�ny�nak.

 

A tril�gia m�sodik r�sz�nek k�vetkez� f� vonulata a magyar �gy, illetve a kiegyez�s. A filmben megismerhetj�k az emigr�ci�b�l hazat�rt Andr�ssy Gyula gr�fot, akit 1851-ben t�voll�t�ben k�t�l �ltali hal�lra �t�ltek az 1848/49-es forradalom �s szabads�gharcban val� r�szv�tele miatt. A sors k�l�n�s szesz�lye folyt�n azonban 1867-ben �ppen az � k�zrem�k�d�s�vel lett Ferenc J�zsef Magyarorsz�g kir�lya. A film pr�b�lja hangs�lyozni Erzs�bet szerep�t a kiegyez�s l�trej�tt�ben, onn�t kezdve, hogy az egyes orsz�gok t�rt�nelm�nek tanul�sakor a legjobban Magyarorsz�g ragadja meg �t, folytatva azzal, ahogy embers�g�vel �s kedvess�g�vel igyekszik megnyerni a magyar n�p j�indulat�t. A val�s�gban Sissi eleinte ink�bb csak any�sa bosszant�s�ra prefer�lta ink�bb a magyar nyelvet �s kult�r�t, de ahogy egyre ink�bb megismerte ezeket, �gy �rzett egyre jobban rokonszenvet a hozz� hasonl�an szabads�gszeret� magyarok ir�nt. A m�sodik r�sz a koron�z�ssal, a Kir�lydombon t�rt�n� kardv�g�s pillanataival �s a magyar himnusszal z�rul.

 

A film harmadik, befejez� r�sze (Sissi. Sorsd�nt� �vek) Magyarorsz�gon kezd�dik, ahol Sissi – hasonl�an az els� r�szben l�v� jelenethez – �ppen egyik f� szenved�ly�nek h�dol, a lovagl�snak. A film j�l �br�zolja azt a szabads�g�rzetet, melyet Erzs�bet magyarorsz�gi tart�zkod�sa alatt �rzett, ahol nem k�t�tte �t az udvari �let szigor�s�ga. �m az utols� r�sznek nem a „magyar �gy” a f� cselekm�nysz�la, hanem a cs�sz�rn� betegs�ge. A filmben t�d�baj�t egy megf�z�sb�l eredeztetik, tudvalev� azonban, hogy Sissi t�d�betegs�ge, depresszi�ja els�sorban pszich�s eredet� volt, szervezete �gy tiltakozott a b�csi udvarban �t �rt s�relmek �s a k�t�tts�gek ellen. Eleinte orvosi javallatra utazott a d�li orsz�gokba, p�ld�ul Madeira-ra, G�r�gorsz�gba, Korfura, k�s�bb azonban ez m�r olyannyira rendszerszer�v� v�lt, hogy t�bb id�t t�lt�tt a k�lf�ld�n v�s�rolt kast�lyaiban, mint B�csben, amit persze a b�csiek nem n�ztek t�l j� szemmel. M�g a film a betegs�g mot�vum�t az 1867 ut�ni �vekre teszi, addig val�j�ban nem sokkal az esk�v� ut�n, de f�k�nt a kis Zs�fia hal�la ut�n v�lt �ltal�noss� Sissin�l a betegs�gbe t�rt�n� „menek�l�s”.

 

A film m�sik f� t�m�ja Sissi b�tyj�nak, Lajosnak h�zass�gi �gye egy – n�la rangban alacsonyabban l�v� – polg�rl�nnyal, Henriette Mendel-lel, a k�s�bbi Wallersee b�r�n�val. A film a „rangszerz�s” m�dj�t mutatja be, el�g sz�rakoztat�an: hogyan fog �ssze a csal�d, hogy diszkr�ten legaliz�lj�k a rangon aluli h�zass�got, �s k�m�letesen beadagolj�k a h�rt Lajos �desanyj�nak, Ludovik�nak, aki a kezdeti morg�s ut�n elfogadja meny�t, f�k�nt miut�n kider�l, hogy fi�nak �s Henriette-nek m�r gyermeke is van, Marie, a k�s�bbi Larisch gr�fn�. A val�s adatok ezzel szemben a k�vetkez�k: Marie 1858-ban sz�letett, sz�lei viszont csak 1859-ben h�zasodtak �ssze. A film azon t�l, hogy a k�t esem�nyt felcser�li id�ben, az eg�sz t�rt�netet a kiegyez�s ut�ni �vekre teszi.

 

A film utols� momentuma az olaszorsz�gi konfliktus, melynek szint�n megmosolyogtat� jelenete, mikor a mil�n�i Scal�ban megtartott koncertre �s ut�na l�v� fogad�sra az arisztokrat�k az inasaikat, komorn�ikat, port�saikat k�ldik el maguk helyett. A Velenc�be t�rt�n� behaj�z�st k�r�lvev� csendet – hiszen az emberek nem k�sz�nt�tt�k a cs�sz�ri p�rt – v�g�l ism�t Sissi embers�ge t�ri meg, mikor saj�t kisl�ny�t hamarabb k�sz�nti, mint az egyh�zi f�m�lt�s�gokat. A film Velenc�ben, a Szent M�rk t�ren z�rul, ahol a galambok Sissi nev�t form�zz�k az osztr�k himnusz dallam�ra.

 

A Sissi-tril�gia k�sz�t�i a szigor� t�rt�neti h�s�g megtart�sa helyett l�that�an ink�bb arra t�rekedtek, hogy kiragadjanak n�h�ny mot�vumot Erzs�bet kir�lyn� �let�b�l, �s ezek alapj�n mes�be sz�ve reprezent�lj�k a cs�sz�rn� sors�t. Ez�ltal a c�mben feltett k�rd�semre – miszerint a film mese vagy val�s�g – tulajdonk�ppen �gy lehet v�laszolni, hogy mindkett�, d�ntse el mindenki maga…

 

Simon Bernadett, ujkor.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.