A Nemzeti Burzso�zia M�tosza

  2015.04.28. 08:51

A Mandineren megjelent „Kapitalizmus magyar m�dra: innen merre van el�re?” c�m� �r�s�ban Bencsik G�bor, a vita fontoss�g�nak kifejt�se ut�n, ha j�l �rtettem, azzal �rvel, hogy �tven �v Magyarorsz�gra k�nyszer�tett kommunizmus miatt a magyar piaci szerepl�k h�tr�nnyal indulnak a nyugat-eur�paiakkal szemben, ez�rt az �llamnak be kell avatkoznia a k�z�tt�k l�v� versenybe. �gy a profit nem ker�l k�lf�ldre, de sajnos ez korrupci�val is j�r. Ezzel az �rvel�ssel a Magyar Kr�nika f�szerkeszt�je a korm�ny elm�lt �t �ves gazdas�gpolitik�j�t t�masztja al�, mely szerint a magyar oligarch�k felt�k�s�t�se nemzeti �rdek, �s a „szabad” piaci versenyt torz�tani kell itthon. Ezt Gyurcs�ny Ferenc April Foley-hoz int�zett egy mondat�val egyet�rt�sben teszi (de nem �gy), mely szerint Magyarorsz�g m�g nem �rett meg a piaci versenyhez. 

 

A legnagyobb probl�ma Bencsik G�bor �rvel�s�vel az, hogy Gyurcs�ny Ferenchez hasonl�an idealista k�pet alkot a „Nyugatr�l”. �gy tesz, mintha a piacba val� beavatkoz�s csak a f�lperif�ria orsz�gai sz�m�ra lenne k�nyszer, �s nem a „Nyugat” �vsz�zados gyakorlat�r�l besz�ln�nk. Ugyanis a piac torz�t�sa nem „el�fordul” a „fejlett” piacgazdas�gokban, hanem ez a nyugati piacgazdas�gok egyik fundamentuma. P�ld�kat mindannyian tudn�k sorolni, de kezdj�k a legnagyobbal: a kukorica-etanol �llami t�mogat�s�val az Egyes�lt �llamokban.

 

Ez 2011-ig 6 milli� doll�rt jelentett  az �ves k�lts�gvet�sb�l, 2014-ben  ez 3,3 milli� doll�r. Ez, neoliber�lis nyelvezettel mondva, azt jelenti, hogy az amerikai k�zponti k�lts�gvet�s mesters�gesen lenyomja az etanol �r�t, amit ut�na export�lnak, m�g az import bio�zemanyagra jelent�s v�mot terhelnek, ezzel „torz�tj�k a piacot”. (Seres L�szl� felh�borodott cikke a t�m�ban m�g v�rat mag�ra.) �gy az, hogy Magyarorsz�gon vannak k�l�nad�k �s a piac egy�b m�dokon „torzul”, nem n�vum. Ami n�vum, az ugyanakkor a k�zbeszerz�sek �s k�l�nb�z� piacok „nemzeti nagyt�k�nek” val� kij�tsz�sa, legyen az a K�zg�p vagy a Vajna-f�le szerencsej�t�k-�zlet. Ezeket azzal az �rvvel kell elfogadni Bencsik szerint, hogy b�r korrupci�t sz�l, de legal�bb a haszon itt marad.

 

Pedig ezeket a nemzeti nagyt�k�s szerepl�ket nem szabad a k�lf�ldi nagyt�k�t�l elhat�rolva n�zni, hiszen a t�k�nek, mint tudjuk, nincs �tlevele. Ha megn�zz�k az Orb�n-Simicska h�bor� el�tti, p�ld�ul a 2013-as k�zbeszerz�seket, l�tjuk, hogy nem a K�zg�p, hanem a Strabag nyerte a legt�bbet kb. 580 milli�rd �rt�kben, a m�sodik a K�zg�p 491 milli�rddal �s a harmadik a Sweitelsky 396 milli�rddal. De ami az igaz�n fontos, az az, hogy ezek a sz�mok igaz�b�l semmit sem jelentenek, hiszen ezeket az �llami megrendel�seket szinte mind konzorciumban nyert�k meg. �gy h�t a nemzeti burzs��zia �p�t�se k�zben az�rt a korm�ny egyszerre �p�ti a nemzetk�zi burzso�zi�t is. Ezek a sz�mok tal�n arra is r�vil�g�tanak, hogy �t �ves korm�nyz�s alatt a Strabag Demokrat�k Sz�vets�ge �gy�ben az elsz�moltat�s mi�rt maradt el. 

 

A nemzeti burzso�zia felt�k�s�t�se r�ad�sul nem jelenti azt, hogy felt�tlen�l k�zel�ten� haz�nk kiindul� pontj�t a „fejlett” Nyugathoz, hiszen ami fontosabb a nemzetgazdas�g sz�m�ra, az a magyar munkav�llal�k versenyhelyzete az EU k�z�s piac�n a t�bbi munkav�llal�val. Ebben a versenyben pedig k�t strat�gi�t lehet v�lasztani: vagy a munkaer� �s az energia �r�t lenyomva a k�lf�ldi multiknak meg�gyazva lehet versenyel�nyh�z jutni; vagy pedig a munkaer� min�s�g�t fejlesztve az oktat�s �s a kutat�s-fejleszt�sre val� forr�sokat megemelve, olyan magas hozz�adott �rt�k� munkaer� kialak�t�s�t el�seg�teni, ami meg�ri a magasabb �rat. A korm�ny itt az els�t v�lasztotta, annyira, hogy strat�giai meg�llapod�sokkal mondja fel a k�ztehervisel�st a multikra vonatkoz�an. Ez pont, hogy olyan int�zked�s ami, Bencsik G�bor �rvel�s�vel ellent�tben nemhogy g�toln�, hogy a „munk�val megtermelt �rt�kt�bblet a szeg�ny orsz�gokb�l a gazdag orsz�gokba �ramoljon”, hanem ezt el�seg�ti.

 

�gy az a d�nt�si helyzet, amit Bencsik G�bor el�nk t�r, mely szerint vagy beavatkozunk a „szabad” piacba, de akkor egy�tt kell �ln�nk a korrupci�val; vagy pedig nem avatkozunk be, de akkor leszakadunk, hamis. Ugyanis, b�r az k�ts�gtelen, hogy az �llamnak be kell avatkoznia a piaci folyamatokba, de ezt nem a nemzeti burzso�zia, hanem a magyar munkav�llal�k �rdek�ben kell megtenni. Lehet ezt demag�gi�nak h�vni, de nem att�l lesz kev�sb� kiszolg�ltatott az orsz�g a nemzetk�zi munkamegoszt�sban, hogy magyar kez�ben van a kaszin�h�l�zat, mik�zben az idetelep�lt multik nem fizetnek �vekig ad�t. Ugyanis a korrupci�ra nem ments�g sem a k�z�s piac alkalmatlans�ga az eur�pai perif�ria felz�rk�ztat�s�ra, sem pedig �tven �v kommunizmus.

 

Ung�r P�ter, mandiner.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.