Sabin Gherman: Auton�mi�t Erd�lynek!

  2015.04.22. 22:40

�n sokat besz�l az erd�lyi identit�sr�l, a r�gi� azonban sz�zadok �ta hagyom�nyosan sok nemzetis�g�. Mi az, ami jobban �sszek�ti az erd�lyi magyarokat �s rom�nokat egym�ssal, mint a magyarorsz�gi magyars�ggal, vagy a K�rp�tokon t�li rom�nokkal?

 

A v�lasz nagyon egyszer�. Csak m�r elszoktunk att�l, hogy megl�ssuk, mert alig besz�l�nk r�la: maga Erd�ly, az ami �sszek�t minket. Ahol rom�nok �s magyarok egy�tt �lnek, ott Szilveszterkor a magyarok �s a rom�nok �jf�lkor is koccintanak, egy�tt �nneplik a magyar �s az ortodox rom�n h�sv�tot is. Erd�lyt nem fel�lr�l kell n�zni, mint egy t�rk�pet. Le kell ereszkedni a gy�kerekig, �s azok k�z�sek. Amikor a nagyk�rolyi, vagy a t�rcsv�ri kast�lyt megl�togatjuk, akkor nem arra gondolunk, hogy ez magyar, rom�n, vagy sz�sz �r�ks�g: ez Erd�ly k�z�s kincse. 

 

Ez a saj�tos erd�lyi identit�s el�g alap lehet egy auton�m Erd�ly megsz�let�s�hez?

 

Ha nem fogunk �ssze, egy reggel arra �bred�nk, hogy Erd�ly lesz, de erd�lyiek n�lk�l. Amikor 1859-ben Moldova �s Havasalf�ld egyes�lt, n�h�ny �v m�lva a moldvaiak utc�ra vonultak, hogy auton�mi�t k�veteljenek. De nem siker�lt el�rni�k, �s v�g�l fel is adt�k a k�zdelmet. Egy nemzed�k m�lt�n Moldova elvesztette az �nazonoss�g�t. Elvesztett�k a region�lis identit�st, �s ezzel felold�dtak Rom�ni�ban. Az�ta is lehajtott fejjel j�rnak. Ha nem lett volna Erd�lyben egy magyar kisebbs�g, amely eml�keztette a rom�nokat, hogy van region�lis �ntudatuk, akkor mi is erre a sorsra jutottunk volna. Akkor ma �n sem besz�ln�k erd�lyi auton�mi�r�l, lehet, hogy Bukarestben �ln�k, �s tal�n fogalmam sem lenne r�la, hogy l�tezik erd�lyi identit�s. 

 

Ahogyan a rom�nok t�bbs�g�nek. Hogyan lehet elfogadtatni az egy �s oszthatatlan nemzet�llamot dogmak�nt kezel� rom�n k�zv�lem�nnyel Erd�ly auton�mi�j�t?

 

Nagyon fontosnak tartom, hogy ne csak Erd�ly �nrendelkez�s�r�l besz�lj�nk. Rom�nia minden hagyom�nyos t�rt�nelmi r�gi�j�nak joga van az auton�mi�hoz. Legyen auton�m M�ramaros, Partium, Erd�ly, B�ns�g, Havasalf�ld, Olt�nia, Bukarest, Dobrudzsa, Moldva �s  Bukovina. Olaszorsz�gban ez a modell m�r r�g kiv�l�an m�k�dik. 

 

�s hol lenne ebben a koncepci�ban a sz�kely auton�mia helye?

 

Speci�lis, k�l�nleges jog�ll�s� r�gi� lenne nemzetis�gi alapon Sz�kelyf�ld, a term�szeti-k�rnyezeti adotts�gain�l fogva Duna-delta, �s a Zsil-v�lgye, amelyben hatalmas turisztikai potenci�l lenne, ha a kommunizmus �vtizedei alatt nem alak�tott�k volna �t egy lumpenprolet�r r�gi�v�. Teh�t lenne sz�kely auton�mia, az erd�lyi auton�mi�n bel�l. 

 

�m az, hogy jelenleg csak a sz�kely �nrendelkez�sr�l besz�l�nk, komoly hiba. Persze ez remek�l megfelel, mind a rom�n, mind a magyar p�rtoknak. Az el�bbiek riogathatnak a magyar irredentizmus vesz�ly�vel, az ut�bbiak meg sz�tt�rhatj�k a kez�ket, hogy „mi megpr�b�ltuk, de a Bukarest nem engedi”. 

 

A rom�n-magyar egy�tt�l�s a legnagyobb j�indulattal sem nevezhet� probl�mamentesnek. �vsz�zados �s jelenkori s�relmek eg�sz garmad�ja �ll a k�t n�p k�z�. L�tezik, hogy Erd�lyben a magyarok �s rom�nok k�z�sen k�zdjenek b�rmilyen c�l�rt?

 

1000 �ve �l�nk egy�tt Erd�lyben, �s ebb�l egyetlen �v, 1848 v�laszt el minket, a m�sik 999 �vben nem gy�l�lt�k egym�st. A nacionalista politik�nak k�sz�nhet�en ehhez az egy �vhez m�rj�k magunkat, �s a m�sik 999-et meg elfelejtj�k. Persze, ebben hatalmas felel�ss�ge van az oktat�snak. A t�rt�nelemk�nyvekben 50 oldal sz�l Moldov�r�l, 50 oldal Munt�ni�r�l, 50 oldal Havasalf�ldr�l, �s j�, ha 10 oldal Erd�lyr�l. Persze, hogy hatalmas a t�j�kozatlans�g. A bukaresti politika sz�nd�kosan el akarja venni t�l�nk a saj�t t�rt�nelm�nket. 

 

Iuliu Maniu (erd�lyi rom�n politikus a XX. sz�zad elej�n, k�s�bb rom�n miniszereln�k – BG) h�za �ppen �gy borzaszt� �llapotban van, mint a magyar nemesi csal�dok kast�lyai. Minden nyom�t el akarj�k t�ntetni az Erd�ly �s Rom�nia k�z�tti kultur�lis, t�rt�nelmi k�l�nbs�geknek, ki akarj�k rad�rozni a m�ltunkat. 

 

�s, ha nem fogunk �ssze, siker�lni is fog nekik. Amikor K�s K�roly meg�rta a Ki�lt� sz�t, �s meghirdette a transzilvanizmust, a rom�nok k�z�ny�sen fogadt�k, amikor p�r �vvel k�s�bb, Maniu�k tiltakoztak bukaresti elnyom�s ellen, a magyarok maradtak n�m�k. Meg kell v�gre �rten�nk: egym�s n�lk�l nem megy! 

 

Mit tehet a magyar korm�ny, hogyan seg�theti az auton�mia �gy�t?

 

Sehogy. Isten ments, hogy ebbe Magyarorsz�g belesz�ljon! Ezt a k�zdelmet nek�nk, erd�lyieknek kell megv�vnunk. 

 

Az erd�lyi gondolat azt jelenti, hogy se Budapestr�l, se Bukarestb�l ne sz�ljanak bele a mi dolgainkba. 

 

Persze most a nagyobb vesz�ly, hogy Bukarest tesz keresztbe a korm�ny r�gi�s�t�si tervezet�vel. Ez az elk�pzel�s teljesen figyelmen k�v�l hagyja a hagyom�nyos r�gi�kat, �nk�nyesen h�zza meg a hat�rokat, tekintet n�lk�l a kultur�lis �s t�rt�nelmi kapcsolatokra, vagy a nemzetis�gi �sszet�telre. Ez csak arra j�, hogy a rom�n hatalom elmondhassa az Uni�nak, hogy „l�m mi megteremtett�k a r�gi�k �nrendelkez�s�t”. Ha ez val�sul meg, �s ezt fogadtatj�k el Br�sszelben, lehet, hogy �vtizedekig nem lesz lehet�s�g�nk v�ltoztatni rajta. Olyan pillanatban vagyunk, amely egyszerre jelent �ri�si, tal�n soha vissza nem t�r� es�lyt, de hatalmas vesz�lyt is. Nincs sok id�nk, cselekedn�nk kell, nek�nk rom�noknak, magyaroknak, �s minden erd�lyi embernek egy�tt.

 

alfah�r.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.