A gazdas�gi felz�rk�z�s modelljei �s Magyarorsz�g

  2015.04.15. 21:55

K�l�n�sen azzal nem, hogy a transznacion�lis c�gek alacsony hozz�adott �rt�k� �s b�rez�s� termel�si f�zisait h�zza mag�ra, ahogy Kelet-Eur�p�ban tett�k a rendszerv�lt�s ut�n. Alapvet�en k�t modellnek siker�lt az �tt�r�s: a skandin�vnak, illet�leg az eur�pai �s t�vol-keleti konzervat�v fejleszt� �llamok�nak.

 

A vil�ggazdas�gban a felz�rk�z�s eleve ritka. A vil�g k�tsz�zh�sz orsz�g�b�l legfeljebb egytucatnyir�l mondhat� el, hogy t�nylegesen a leggazdagabbak k�z� ker�ltek. Ezek t�bbs�ge is meglehet�sen kis orsz�g. Az �szaki modell az er�forr�sok sz�les sz�tter�t�s�vel azt c�lozza meg, hogy min�l nagyobb k�z�poszt�lyt hoz l�tre, melynek tagjai megfelel�en tanultak �s anyagilag f�ggetlenek ahhoz, hogy a politikusokat ellen�rizni k�pes demokr�ci�t m�k�dtessenek. A j�l teljes�t� �s ter�letileg, t�rsadalmi csoportok szempontj�b�l kiegyenl�tett min�s�g� oktat�si rendszer, a kiterjedt szoci�lpolitika, k�z�ss�gi k�zleked�s eszk�zeivel teremti meg a modell a t�rsadalmi mobilit�s lehet�s�g�t az alul l�v�knek, akikb�l azt�n meger�s�dhet az elej�n gyenge k�z�poszt�ly. Amartya Sen Nobel-d�jas k�zgazd�sz szavaival �lve a k�pess� tev� �llam lehet�s�get teremt a szeg�nyeknek arra, hogy kiteljes�ts�k k�pess�geiket. Az �szaki modell a szinte mindenkit tagjai k�zt tud� szakszervezetek �s a magas legitimit�s� kamar�k egy�ttm�k�d�s�re alapozva �llap�t meg �gazati b�rminimumokat a termel�kenys�g n�vel�s�vel ar�nyosan, �s ezek folyamatos �s tudatos emel�s�vel nyomja ki az alacsony hozz�adott �rt�k�, rosszul fizet� termel�st. Az �ll�sukat elveszt� munkav�llal�kat �tk�pzi, hogy j�vedelmez�, a l�tminimum felett fizet� �ll�st legyenek k�pesek elv�llalni. Mindezek k�vetkezt�ben a skandin�v j�l�ti �llamokban a legmagasabb a foglalkoztat�s ar�nya Eur�p�ban, a legmagasabbak a b�rek �s hum�n fejletts�gi index, a legalacsonyabb a korrupci�, a legink�bb fenntarthat� az ad�ss�gp�lya, �s az uni� versenyk�pess�gi list�j�t is vezetik.

 

Magyarorsz�g az ut�bbi �vekben ink�bb a konzervat�v fejleszt� �llami modellt k�veti. A k�zepesen fejlett orsz�gokban ritk�n j�n l�tre az er�forr�sokat a t�rsadalom eg�sz�ben sz�lesen elterjeszt� �szaki modell. A gazdas�gi felz�rk�z�s programj�t �ltal�ban el�sz�r egy olyan konzervat�v gazdas�gi elit t�zi ki c�lul, amely �rz�keli nemzete elmaradotts�g�t a vil�ggazdas�g fejlettebb r�gi�ihoz k�pest, de nem �ll sz�nd�k�ban odahaza privilegiz�lt t�rsadalmi st�tus�ban osztozni a sz�lesebb n�pr�tegekkel. Ilyenkor k�rvonalaz�dik a konzervat�v fejleszt� �llam alakzata. A gazdas�gi �s politikai elit egy�ttm�k�d�s�ben az er�s �llamot haszn�lj�k fel arra, hogy a hazai megtakar�t�sokat intenz�v fejleszt�politika ir�ny�ba terelj�k. A hazai tulajdon� nagyv�llalati szektor mell� �llami v�llalatokat hoznak l�tre, amelyeket de jure v�mokkal vagy de facto nem v�m jelleg� korl�toz�sokkal, szab�lyoz�ssal seg�tenek feln�ni k�ls� versenyt�rsaikhoz. �llami tulajdon� bankok, befektet�si alapok �letre h�v�s�val seg�tik a hazai nagyv�llalati szektor n�veked�s�t, adott esetben ak�r kimentve �ket az id�nk�nt ad�d� v�ls�ghelyzetekb�l. Mindezekben teh�t a konzervat�v j�l�ti �llam tudatosan elutas�tja az angolsz�sz t�pus� laissez-faire modellt, amelyr�l persze szint�n kimutathat�, hogy a val�s�gban ott is az �llam �s a mag�ngazdas�g k�zti szoros k�t�d�sek domin�lnak a tank�nyvi piaci logika retorikai homlokzata m�g�tt. A konzervat�v fejleszt� �llamokat m�k�dtet� jobboldali politikai er�k a nacionalizmus folyamatos �letben tart�s�val legitim�lj�k magukat, illetve a lakoss�g �letsz�nvonal�nak fokozatos emel�s�vel. Mivel a fejleszt� �llamot sz�k elit m�k�dteti, az �szaki modellel szemben itt nagy a k�s�rt�se annak, hogy ez az elit egy id� ut�n szem el�l t�vessze az �ssznemzeti �rdeket, �s az er�forr�sokat elkezdje saj�t maga fel� terelgetni.

 

A konzervat�v fejleszt� �llam archet�pusa a bismarcki Poroszorsz�g, majd N�met Birodalom, amely a tizenkilencedik sz�zad v�g�n a brit gazdas�g utol�r�s�re sz�vetkezett a porosz junkerekkel, �s �llami bankok seg�ts�g�vel �ri�si ipari konglomer�tumokat fejlesztett. A brit szabad kereskedelmi t�rekv�sekkel szemben, amelyeket Friedrich List, Gustav Schmoller �s m�s n�met k�zgazd�szok javallat�ra a porosz �llam elutas�tott �s pejorat�van „manchesterizmusnak” titul�lt, a n�metek tudatos �llami gazdas�gfejleszt�sbe kezdtek. Ennek a filoz�fi�nak elemei m�dosult form�ban a m�sodik vil�gh�bor� ut�ni n�met modellben is fellelhet�k.

 

Hasonl� jegyeket mutatott a francia felz�rk�z�s, amely a vil�gh�bor� ut�ni De Gaulle-i jobboldali etatizmusban cs�csosodott ki. Jellemz�je az �llam mark�ns szerepv�llal�sa a gazdas�g fejleszt�s�ben. A katolikus t�rsadalomk�pet �s francia nacionalizmust vall� De Gaulle-i Franciaorsz�g m�r k�zvetlen�l a m�sodik vil�gh�bor� ut�n �llamos�totta a gazdas�g nagy r�sz�t, k�zt�k p�ld�ul az elektromos h�l�zatokat, az AGF biztos�t�t, a Cr�dit Lyonnais �s a Soci�t� Generale bankokat, a Renault aut�gy�rat. A gazdas�gi strat�gi�t ezeken az �llamos�tott v�llalatokon kereszt�l k�v�nt�k �rv�nyes�teni a francia ’grandeur’ nagyobb dics�s�g�re. Az egyes szektoroknak differenci�lt, �llamilag meg�llap�tott kamatokkal adtak hiteleket, �gy folytatva iparpolitik�t. A francia atomer�m�vekben, kik�t�kben, aut�p�lya-h�l�zatban, a Concorde rep�l�g�p �s a La Manche-csatorna francia oldal�n mind-mind az �llam volt megtal�lhat�. �s nem is sikertelen�l. A vil�gh�bor� ut�ni h�rom �vtizedet h�vj�k a gazdas�gi fejl�d�s, a magas foglalkoztat�si ar�ny �s a javul� �letsz�nvonal miatt a franci�k „les trente glorieuses”-nek, dics�s�ges harminc �vnek.

 

A francia jegybank kedvezm�nyes hitelekkel seg�tette a gazdas�gi szerepl�ket, �s a folyamatosan n�vekv� b�rsz�nvonalat is az egyes szektorokon bel�l meghat�roz� �llami szerepl�k determin�lt�k. Ezeken kereszt�l az �llam tudatos j�l�ti politik�t folytatott legitimit�s�nak fenntart�s�ra. Mindennek tetej�be r�gt�n a m�sodik vil�gh�bor� lez�r�sa ut�n bevezett�k az �gynevezett indikat�v tervez�st, amikor az �llam a k�vetkez� �vekre termel�si �s infrastruktur�lis c�lkit�z�seket fogalmazott meg. Ezeket term�szetesen nem k�rt�k olyan szigor�an sz�mon, mint a tervutas�t�sos, szovjet t�pus� rendszerekben, de eg�szen a hetvenes �vekig t�bb egym�st k�vet� terv keret�ben igyekeztek a gazdas�gi fejl�d�st, felz�rk�z�st c�lsz�mokhoz k�tni. A tervtan�cs vezet�je a sokak �ltal az eur�pai integr�ci� elind�t�s�ban j�tszott szerepe miatt ismert Jean Monnet volt, aki el�z�leg a vil�gh�bor� amerikai hadigazdas�g�ban tapasztalta meg a gazdas�gi tervez�s siker�t.

 

A saj�tos francia etatista modellt k�vette a m�sodik vil�gh�bor� ut�ni �vtizedekben t�bb elnyom� �llamot m�k�dtet� d�l-eur�pai orsz�g, t�bbek k�z�tt Spanyolorsz�g, Portug�lia �s G�r�gorsz�g is, impressz�v gazdas�gi n�veked�st felmutatva. A francia �llamk�zpont� gazdas�gfiloz�fia m�g a t�r�k kem�lizmusba is �tsziv�rgott.

 

Az Eur�p�n k�v�li konzervat�v moderniz�ci�s modell a t�vol-keleti fejleszt� �llam volt, amely k�zismert m�don az �zsiai kis tigriseket (Jap�n, Szingap�r, Hongkong, Tajvan) z�rk�ztatta fel a harmadik vil�gb�l az els�be, �s az�ta a tigrisk�lyk�k is m�solj�k (Malajzia, Indon�zia, az ut�bbi id�ben K�na). Itt az er�sen centraliz�lt �llam hazai iparbajnokokat igyekszik exportk�pess� tenni, azok er�teljes seg�t�s�vel. Mik�zben kihaszn�lja a nemzetk�zi szabad kereskedelem exportel�nyeit, val�j�ban v�llalatcsoportokon (a jap�n keirecuk, a koreai csebolok) bel�li kereskedelem seg�ts�g�vel de facto minim�lisra tudja szor�tani az importot. Az �llam szint�n akt�van k�zrem�k�dik a technika �s az �sszt�rsadalmi tud�s szintj�nek emel�s�ben, intenz�ven befektetve ezekbe. A munkapiac tal�n a kapitalizmus �sszes v�lfaja k�z�tt a legb�k�sebb, mivel a t�vol-keleti v�llalat a munkav�llal�it kv�zi csal�dtagokk�nt kezeli, �s hossz� t�v� el�remeneteli p�ly�t rajzol fel nekik. Cser�be a munkav�llal�k lojalit�sa a v�llalat ir�nt szinte megk�rd�jelezhetetlen. A t�vol-keleti fejleszt� �llamot m�k�dtet� jobboldali politikai p�rtok eur�pai t�rsaikhoz hasonl�an az er�s nemzeti �rz�s folyamatos �letben tart�s�val legitim�lj�k magukat, illet�leg a lakoss�g �letsz�nvonal�nak fokozatos emel�s�vel. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n a t�vol-keleti �llamokn�l erre m�g r�rak�dott a K�na �s a Szovjetuni� jelentette k�ls� fenyegetetts�g �sszetart� ereje is.

 

A t�vol-keleti fejleszt� �llam alapmodellje Jap�n volt. Chalmers Johnsonnak a jap�n gazdas�gi csod�r�l sz�l� nagy siker� k�nyve bevezette a gazdas�gszociol�gi�ba a fejleszt� �llam fogalm�t. A nagy jap�n gazdas�gi holdingokat, a keirecukat (Toyota, National Panasonic, Hitachi stb.) az �vtizedeken �t konzervat�v sz�nezet� korm�nyzat a Technikai �s Ipari Miniszt�riumon kereszt�l seg�tette p�nz�gyi forr�sokkal, know-how transzferrel, piaci korl�toz�sokkal. Ezt a modellt azt�n sz�mos m�s t�vol-keleti korm�nyzat is k�vette, �s szinte mindegyik ezek k�z�l tart�san k�t sz�mjegy� �ves gazdas�gi n�veked�st �rt el. P�ld�juk nyom�n a k�zgazdas�gi sajt� hajlamos tigrisnek c�mk�zni minden olyan orsz�got, amely tart�san magas n�veked�st �r el.

 

L�tv�nyos fejl�d�si p�ly�t j�rt be D�l-Korea. Kevesen tudj�k, de az egys�ges Korea gazdagabb r�sze hagyom�nyosan az �szaki volt. Oda koncentr�l�dott az 1910 �s 1945 k�z�tti jap�n megsz�ll�s, amely er�teljes iparos�t�ssal p�rosult. A testv�rh�bor� ut�n megosztott Korea sikert�rt�nete m�gis a d�li r�sz lett. 1961-ben, nyolc �vvel a polg�rh�bor� ut�n D�l-Korea �tlagj�vedelme 82 doll�r volt, kevesebb mint a fele Gh�na 179 doll�ros mutat�j�nak. Ma Korea a vil�g egyik leggazdagabb orsz�ga. A koreai n�veked�si modell, ahogy a t�bbi �zsiai tigris� is, a fejleszt� �llam modellje. A Park t�bornok vezette d�l-koreai nacionalista katonai diktat�ra szinte semmit nem tal�lt ki mag�t�l, majdnem mindent az egykori megsz�ll�t�l, Jap�nt�l tanult el. Viszont ezt t�k�lyre fejlesztett�k, �s k�r�lbel�l annyi id� alatt z�rk�ztak fel a tot�lis nyomorb�l az els� vil�gba, amennyit mi a rendszerv�lt�s �ta elvesztegett�nk. A koreai �llam saj�t multinacion�lis c�geket nevelt ki, nem pedig a k�lf�ldi m�k�d� t�k�re alapozta a n�veked�st. A t�rsadalom saj�t bels� megtakar�t�saib�l finansz�rozta a beruh�z�sokat, nem hivatkozott a hazai t�ke hi�ny�ra, mint a kelet-eur�pai k�zgazd�szok a rendszerv�lt�s idej�n a kifel� t�rt�n� privatiz�ci� indokl�sakor. A koreai rezsim kifejezetten t�vol tartotta a k�zvetlen k�lf�ldi befektet�ket, ehelyett ink�bb nagy volumenben vett fel moderniz�ci�s hiteleket a Vil�gbankt�l �s k�lf�ldi partnereit�l, amelyeket a magyar K�d�r-rezsimt�l elt�r�en j�l hasznos�tott. Olyan ipar�gakat jel�lt meg, amelyek alkalmasak lehetnek saj�t ipari konglomer�tumok l�trehoz�s�ra. Koreai nyelven ezek a csebolok, �s a magyar olvas� is j�l ismeri �ket: Hankook, Hyundai, Daewoo, Lucky Goldstar, �s a legh�resebb, a Samsung, amely 1938-ban alakult, �s kezdetben halat �s z�lds�get �rult. Ezeket �llami eszk�z�kkel t�mogatta, technol�gi�t adott �t nekik, lenyelte vesztes�geiket. A konglomer�tum gy�rt��zeme a c�gcsoport alapanyag-gy�rt�j�t�l v�s�rolt, a c�gcsoport bankj�t�l vett fel hitelt, nem pedig a tank�nyvi p�lda szerint a legolcs�bb piaci forr�sb�l, �s legkev�sb� k�lf�ldr�l. A koreai csebolok annyiban k�l�nb�ztek csak a jap�n keirecukt�l, hogy nem volt p�nz�gyi �n�ll�s�guk. A koreaiak hisznek a megrendel�sek multiplik�tor-hat�s�ban, azaz hogy a hazai t�ke itthon maradva �s k�rbeforogva sokaknak adhat megrendel�st �s ezen kereszt�l meg�lhet�st.

 

A t�ke Kore�ban egy�ltal�n nem volt liberaliz�lva, azt az �llam kontroll�lta. Az �llam a kit�n� oktat�si �s kutat�si rendszer l�trehoz�s�val �s t�mogat�s�val egyre magasabbra emelte az exportterm�kek technikai sz�nvonal�t. Az egykori agr�rorsz�g kezdetben emberi hajb�l k�sz�lt par�k�t �s tengeri h�n�rt export�lt, majd gyatra m�anyag term�keket, k�s�bb „koppintott” elektronikai egys�geket, v�g�l elektronikai cs�cstechnik�t, f�lvezet�ket, aut�kat, �s ma m�r �k adj�k a vil�g haj�gy�rt�s�nak h�romnegyed�t is.

 

Eg�szen extr�m �llamk�zpont� fejl�d�sen ment kereszt�l Szingap�r, amely a m�sodik vil�gh�bor� ut�n nem is l�tezett mint �n�ll� �llam, csup�n egy brit gyarmati haj�jav�t� �llom�s volt. Lee Kwan Yew (Li Kuang-jao) eln�k vezet�se alatt egy repressz�v �llami strukt�ra kov�csolt nemzetet a soknemzetis�g� v�ros�llamb�l. A korm�nyzat el�sz�r a k�lf�ldi m�k�d� t�k�re t�maszkodva stabiliz�lta a gazdas�got, �m �gy a hetvenes �vekben is csak a GDP 10-20 sz�zal�k�t �rt�k el. Ehhez �llami infrastrukt�ra �s l�tv�nyosan javul� oktat�si rendszer t�rsult, illet�leg a lakoss�g 87 sz�zal�k�nak rendelkez�s�re bocs�tott, �llamilag �p�tett lak�s�llom�ny. A k�lf�ldi tulajdont hamar kiv�ltott�k egy �llami tulajdon� befektet�si alap seg�ts�g�vel, amely k�telez�en megsarcolta a lakoss�g megtakar�t�sait. A folyamatosan javul� oktat�si rendszer egyre emelte a szingap�ri lakoss�g termel�kenys�g�t. Lee eln�k id�r�l id�re jelent�sen n�velte a b�rek sz�nvonal�t, ezzel tudatosan szor�tva ki az orsz�gb�l az alacsony hozz�adott �rt�k� termel�st. A kilencvenes �vekre a j�vedelmek szintje meghaladta az egykori gyarmattart� britek�t, ami jelent�sen hozz�j�rult az elnyom� �llam elfogadotts�g�hoz az Oroszl�n V�ros�ban. Szingap�r nemcsak region�lis technikai �s p�nz�gyi �tt�r�v� n�tte ki mag�t, hanem id�vel ismert m�don offshore-k�zpontt� is v�lt.

 

A kilencvenes �vekt�l kezdve pedig egyre ink�bb K�na v�lt a vil�ggazdas�g motorj�v�, �t�llva az �llamszocialista tervgazdas�gi modellr�l a t�vol-keleti fejleszt� �llamira, mik�zben hivatalosan megtartotta hagyom�nyos kommunista politikai profilj�t. Tanult Oroszorsz�gnak a Szovjetuni� �sszeoml�s�t k�vet� helyzet�b�l, itt a neoliber�lis paradigm�ra alapozva sokkter�pi�t, gyors privatiz�ci�t hajtottak v�gre, a piaci mechanizmusok be�ll�s�ban rem�nykedve, ehelyett azonban extr�m oligarchakapitalizmust �s t�rsadalmi dezintegr�ci�t �ltek �t.

 

A konzervat�v fejleszt� �llamok alapvet�en a t�rsadalmi j�l�t folyamatos emel�s�vel legitim�lj�k m�k�d�s�ket, amelyhez olajozott, hat�kony, korrupci�mentes, a hossz� t�v� nemzeti c�lokat szeme el�tt tart� �llamigazgat�s sz�ks�geltetik. Ez ma m�g Magyarorsz�gon nincs meg, megfelel�en vonz� k�zalkalmazotti b�rek, kisz�m�that�s�g �s elsz�moltathat�s�g hi�ny�ban. A konzervat�v fejleszt� �llam hamar meggyeng�l, ha sz�les n�pr�tegek nem �rzik �letsz�nvonaluk tart�s javul�s�t. A sz�les foglalkoztat�shoz �s a folyamatosan n�vekv� b�rekhez az �llam tudatos hum�n t�k�t emel� politik�ja sz�ks�geltetik, ami teljess�ggel az ellent�te Magyarorsz�g elm�lt �vekben folytatott gyakorlat�nak, amikor is az �llam kivonult az oktat�si rendszer finansz�roz�s�b�l. A konzervat�v fejleszt� �llamok – szint�n szemben Magyarorsz�g jelenlegi gyakorlat�val – nem �rulj�k vil�gszerte a k�lf�ldi befektet�knek az alacsony hozz�adott �rt�ken termel�, rosszul k�pzett munkaerej�ket, hanem magas hozz�adott �rt�k�, exportk�pes, v�gterm�ket is el��ll�tani tud� hazai v�llalatokat hoznak l�tre �s t�mogatnak konzekvensen. Magyarorsz�gon ilyen c�g j� ha 30-40 l�tezik, �s kifejezetten nem voltak az �llami t�mogat�spolitika c�lkeresztj�ben az ut�bbi �vekben.

 

A magyar konzervat�v fejleszt� �llam a t�keoldalon a t�mogatott v�llalati hitelez�s kit�n� int�zm�ny�n kereszt�l megteremti az egyik termel�si t�nyez� lehet�s�geit, de a munkaer� oldal�n �s a termel�kenys�g tekintet�ben ezzel szembemen� folyamatokat ind�tott el. Ez k�z�pt�von megfojtja a magyar konzervat�v fejleszt� �llam es�lyeit. Amennyiben fenntarthat� m�don meg akarja ism�telni a konzervat�v fejleszt� �llamok siker�t, sz�znyolcvan fokos fordulatra van sz�ks�ge a hum�n t�ke �s technol�giapolitika tekintet�ben.

 

Pog�tsa Zolt�n, Magyar Nemzet

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.