T�nyleg nem nek�nk kell elmagyar�znunk a g�r�g�knek, hogy mit is jelent a demokr�cia. Pedig ami�ta olyan er�ket v�lasztottak meg, amelyek k�szek h�tat ford�tani a hat �ve zajl� megszor�t�si politik�nak, mindenki a demokr�ci�r�l papol nekik. Az ok�t�st csupa olyan tan�r tartja, aki j�l tudja, mir�l is besz�l, hiszen a v�laszt�k t�bbs�g�nek egy�rtelm�en kifejezett ellenz�se dac�ra k�nyszer�tett�k ki az Eur�pai Uni� alkotm�ny t�rv�ny�t �s azt is elfogadj�k, hogy a v�laszt�si kamp�nyok ut�n, a megv�lasztott politikusok az �g�reteiket nem tartj�k be, s�t azokkal homlok egyenest szemben �ll� politik�t folytatnak. Most pedig az er�viszonyokat megmutat� �sszecsap�s zajlik a g�r�g korm�nnyal, amelyet �pp az�rt v�lasztottak meg, mert meg�g�rtek egy sor v�ltoz�st. Az �sszecsap�s ann�l is �lesebb, mivel a g�r�g helyzet t�lmutat �nmag�n, a sikeres kimenet mostan�ig tehetetlens�g�kbe belet�r�d� harmadik orsz�goknak is lend�letet adhat. Igaz�b�l az eur�pai demokr�cia a t�tje a G�r�gorsz�ggal zajl� �tk�zetnek.

Alighogy ismert lett a Sziriza v�laszt�si sikere, az �reg Kontinensen a politikusok egym�s sz�j�b�l kapkodj�k ki a sz�t, Berlin, de Madrid, H�ga, Lisszabon, �s Helsinki is azt magyar�zz�k, hogy a g�r�gorsz�gi v�laszt�sok semmilyen v�ltoz�st sem okozhatnak, a g�r�g�k t�bbs�ge �ltal elvetett politik�t minden l�nyeges v�ltoz�s n�lk�l folytatni kell. Egy kicsit �desk�sebb hangnemben ugyanezt susorogj�k R�m�b�l, Br�sszelb�l �s P�rizsb�l is. Laurent Fabius francia k�l�gyminiszter szerint p�ld�ul „�ssze kell egyeztetni a v�laszt�k szavaz�son kifejezett �ll�spontj�nak tisztelet�t az orsz�g �ltal m�r elfogadott reformok tiszteletben tart�s�val”. De �gy t�nik, hogy az eur�pai korm�nyok csak a m�sodik fel�t ismerik az egyenl�s�gnek �s fel vannak h�borodva, amikor Alekszisz Ciprasz az els� k�vetelm�nyt felemlegeti.

Az Eur�pai Uni�n bel�l mag�ra maradt az orsz�g, a hitelez�k minden oldalr�l szorongatj�k, mik�zben v�szesen fogynak a tartal�kai. A Sziriza k�zben megpr�b�l �jra �rtelmet adni olyan kifejez�seknek mint a szuverenit�s, m�lt�s�g, b�szkes�g, rem�ny, amelyek m�r nagyon furcs�n hangzanak a mai demokratikus k�z�letben. De sikeres lehet-e a p�nz�gyi cs�d �rny�k�ban, amikor t�rgyal�sr�l t�rgyal�sra k�nytelen feladni az �g�reteit. Ez ann�l is nehezebb �s f�jdalmasabb, mert ny�ltan mutogatj�k azokat az eszk�z�ket, amellyel ig�ba hajtanak egy hajthatatlan n�pet, �s a szenved�s okoz�i �lvezettel hirdetik minden „siker�ket”.

Alekszisz Ciprasz meg�rtette: azt v�rj�k t�le, hogy minden k�rd�sben engedjen. Mert amikor megk�ti mag�t, amikor mozg�s�tja az �t t�mogat� lakoss�got, akkor megk�rd�jelezi a gazdas�gi rendet �s az ehhez tartoz� k�nyszereket. A j�l bej�ratott politikai szok�sokat akarja felbor�tani. V�g�l is Francois Hollande-nak nem kellett m�g egy nap sem ahhoz, hogy megadja mag�t Berlinnek, megtagadja a v�laszt�si kamp�nyban meghirdetett elveit – az eur�pai stabilit�si paktum �jrat�rgyal�s�ra tett �g�ret�t, �s a harcot az „igazi ellenf�l”, vagyis a p�nz�gyes�t�s ellen – �s mintha mi sem t�rt�nt volna folytassa el�dje politik�j�t.

Alig t�z nappal a Sziriza v�laszt�si gy�zelme ut�n, az eur�z�na k�zponti bankjainak korm�nyz�i kil�tt�k az els� b�ntet� sort�zet, megfosztva hirtelen a g�r�g bankokat a legfontosabb finansz�roz�si csatorn�jukt�l. Ezzel a m�dszerrel k�nyszer�tett�k Ath�nt, hogy s�rg�ss�gi k�r�lm�nyek k�z�tt kelljen t�rgyal�sokba bocs�tkoznia hitelez�ivel – els�sorban az Uni� tag�llamaival �s a Valutaalappal (IMF) – �s ott folytassa a megszor�t�si programokat, ahol az el�z� korm�ny abbahagyta. Francois Hollande, ahogy az olasz minisztereln�k Matteo Renzi is, persze azonnal �gy �t�lte meg, hogy az Eur�pai K�zponti Bank (EKB) jogosan k�ti az ebet a kar�hoz. Ha nem is tudjuk, mikor �s hol tal�lhat� a francia eln�k, azt legal�bb tudjuk, hogy hol nem tal�lhat�: biztosan nem �ll a g�r�g n�p mellett!

Mik�zben az eur�pai satut fokozatosan szorosabbra h�zz�k �s a p�nzpiacok is egyre komolyabb nyom�st gyakorolnak a g�r�g korm�nyra, a t�t egy�rtelm�v� v�lik. G�r�gorsz�got al�vetett�k egy dikt�tumnak. Ahhoz hogy megkapja azt a finansz�roz�st, amelyre �get�en sz�ks�ge van, azt k�vetelik t�le, hogy elfogadjon egy sor olyan dogmatikus, ugyanakkor hat�stalan int�zked�st, amely mind szembe megy a meg�g�rt korm�nyprogrammal: cs�kkentenie kell �jra a nyugd�jakat �s a b�reket, megint emelni kell az �ltal�nos forgalmi ad� (�FA) kulcsot, tizenn�gy rep�l�t�r privatiz�ci�j�t kell megkezdenie, tov�bb kell gyeng�tenie a szakszervezetek alkupoz�ci�j�t, a k�lts�gvet�si t�bblet m�g nagyobb r�sz�t kell t�rleszt�sre ford�tania. K�zben pedig n� a t�rsadalmi szor�t�s, a n�p pedig szenved. „Az eur�-csoport miniszterei, mint azt Pierre Moscovici, a gazdas�gi �gyek�rt felel�s eur�pai biztos megjegyezte, mind egyet�rtettek abban, hogy nincs m�s lehet�s�g, mint az id�ig folytatott programok fenntart�sa, s�t kiterjeszt�se”. Nem ism�telte meg – tal�n mert hirtelen esz�be jutott, hogy m�giscsak egy Szocialista P�rt tagja – Margaret Thatcher h�rhedt mond�s�t ("There is no alternative"), amikor kifejtette „mi seg�teni szeretn�nk a g�r�g n�pet”. Seg�teni? Mik�zben nem engedik, hogy let�rjen a katasztr�f�t okoz� megszor�t�sok �tj�r�l.

G�r�gorsz�g, mint azt J�nisz Varufakisz p�nz�gyminiszter kijelentette, „nem hajland� elfogadni, hogy �gy kezelj�k, mint egy gyarmati orsz�got, melyet az ad�ss�g�n kereszt�l szenved�sre �t�ltek. A t�t messzebb mutat, mint hogy egy orsz�g n�pe megv�laszthatja-e a saj�t sors�t, m�g akkor is, amikor a demokr�cia k�rd�s�ben b�r�i szerepre t�r� n�met p�nz�gyminiszter, Wolfgang Schauble meg�t�l�se szerint „olyan korm�nyt v�lasztottak meg, amely egy kicsit felel�tlen�l viselkedik. Mert k�rd�sess� v�lt az is, vajon egy �llam kivonhatja-e mag�t a puszt�t� int�zked�sek al�l, vagy a kudarcok sorozata ellen�re, folytatnia kell a n�pellenes megszor�t�sokat.

A rem�ny huszonh�t gyilkosa

Ami�ta az eur�pai int�zm�nyek r�vetett�k magukat G�r�gorsz�gra, �s az egy�bk�nt is a leggyeng�bb konjunkt�r�t felmutat� orsz�got al�vetett�k a legszigor�bb megszor�t�si politik�knak, milyen eredm�nyeket k�pesek felmutatni? Csak azt, amire sz�m�tani lehetett �s amit egy�bk�nt ny�ltan bejelentettek: az ad�ss�g meg�ll�s n�lk�l dagad, a lakoss�g v�s�rl�ereje zuhan, a n�veked�s er�tlen, a munkan�lk�lis�g az egekbe sz�k�tt �s az eg�szs�g�gyi helyzet romlik. De teljesen mindegy, az eur�pai lemezj�tsz� egyre csak ism�telgeti: G�r�gorsz�gnak teljes�tenie kell a v�llalt k�teless�geit! A hit�ben megcsontosodott szent sz�vets�g m�g az amerikai �llamok eln�k�t sem k�pes meghallani, amikor Barack Obama azt fejtegeti, gazdas�gi �s t�rt�n�sz elemz�k sor�nak v�lem�ny�re t�maszkodva: „Nem lehet egy v�ls�gban l�v� orsz�got tov�bb sanyargatni. Valamikor be kell ind�tani a n�veked�st, hogy k�pes legyen visszafizetni az ad�ss�g�t.

A gazdas�gi �sszeoml�s, amit G�r�gorsz�g az ut�bbi hat �vben elszenvedett, �sszehasonl�that� n�gy �v h�bor�s �s Franciaorsz�g els� vil�gh�bor� idej�n, a k�lf�ldi megsz�ll�s alatt elszenvedett vesztes�g�vel. �gy m�r �rthet�, hogy saj�t orsz�g�ban a Ciprasz-korm�nyt sz�les r�tegek t�mogatj�k m�g a jobboldalon is, amikor nem hajland� folytatni ezt a rendk�v�l rombol� politik�t. �s nem hajland� �gy t�l�lni, „mint egy k�b�t�szeres, aki a k�vetkez� adagj�ra v�r. Sajnos a Sziriza t�mogatotts�ga m�shol kev�sb� er�s. Egy kicsit mint Agatha Christie Gyilkoss�g az Orient Expressen c�m� reg�ny�ben: aki a g�r�g�k rem�ny�nek lehets�ges gyilkosai ut�n nyomoz, annak elker�lhetetlen�l ki kellene faggatnia minden eur�pai korm�nyt. Kezdve N�metorsz�ggal: a megbukott szigor�t�si �s fegyelmez�si szab�lyokat �k er�ltetik �s k�szek elnyomni mindazokat a n�peket, f�leg a mediterr�n, d�li n�peket, amelyek nem hajland�k v�gel�thatatlanul elviselni azokat. Spanyolorsz�g, Portug�lia �s �rorsz�g eset�ben a b�ncselekm�ny ind�t�ka m�g aljasabb.

Ezeknek az orsz�goknak a lakoss�ga szint�n j�l j�rna, ha a megszor�t�sok mark�b�l kiker�lhetne. De a jelenlegi korm�nyaik att�l f�lnek – f�leg ha a baloldal fenyegeti a hatalmon marad�sukat –, hogy egy �llam bebizony�tja v�gre, hogy meg lehet tagadni a piacok, �s az �sszes eur�pai int�zm�ny �s hatalmi strukt�ra �ltal megrajzolt utat. �pp azt, amit Michel Sapin francia p�nz�gyminiszter szerint „be kell j�rni vagyis fel kell fedezni eg�szen a v�g�ig”. Ha Ath�nnak siker�l megsz�knie, az bebizony�tan�, hogy t�vedtek �s teljesen feleslegesen okoztak szenved�st a n�peiknek.

Mindenki tudja, hogy hacsak nem siker�l „v�rt fakasztani a szikl�b�l”, a g�r�g�k sosem fogj�k t�rleszteni az ad�ss�gukat. Hogyan nem lehet meg�rteni, hogy a Sziriza gazdas�gi strat�gi�ja, amely a s�rg�s szoci�lis kiad�sok finansz�roz�s�t az ad�csal�s elleni k�vetkezetes fell�p�ssel akarja megoldani, v�gre k�pes lenne egy olyan fiatal, elsz�nt politikai �s n�pi er�re t�maszkodni, amely a szoci�lis mozgalmakb�l n�tte ki mag�t �s nincs bes�rozva az elk�vetett kompromisszumokkal. Ezt az utat nem jel�lt�k ki Br�sszelben, de az�rt j�l l�that�.

A g�r�g�k harca egyetemes. Nem el�g, hogy csak �dv�z�lj�k. A meg�rdemelt szolidarit�sunkat a tettekkel is ki kell fejezn�nk. Fogyt�n az id�nk.

Serge Halimi, Le Monde Diplomatique

Ford�totta: Morva Judit

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.