M�rcius 25-�n az EU kereskedelmi miniszterei Rig�ban tan�cskoztak, ahol a transzatlanti kereskedelmi egyezm�nyekkel kapcsolatban k�t d�nt�s sz�letett: az egyik, hogy mindenki tudom�sul vette, id�n nem lesz v�glegesen lez�rva az EU-USA szabadkereskedelmi egyezm�nnyel kapcsolatos t�rgyal�ssorozat (TTIP), a m�sik, hogy az EU-Kanadai egyezm�nynek (CETA) a mag�nv�db�r�s�gokra terel� korm�ny-�llamk�zi vitarendez�si mechanizmusa (ISDS) nem lesz �jrat�rgyalva.

Az el�bbi, b�r az EU eljelent�ktelened�s�nek �jabb bizony�t�ka, val�j�ban nem igaz�n meglep�, m�g az ut�bbi, t�bb EU tag�llam kifejezett ellenkez�se dac�ra alakult �gy, ami valljuk be, igencsak aggaszt�. Az ut�bbi r�ad�sul, amennyiben Orb�n Viktor kijelent�sei a nemzeti igazs�gszolg�ltat�s s�rthetetlens�g�r�l b�rmit is �rnek, a CETA ratifik�l�sa elleni fideszes szavazatokat kell, hogy maga ut�n vonjon. Hogy ez �gy lesz-e vagy sem, arr�l a rigai tan�cskoz�st k�vet�en, a k�lkereskedelemmel kapcsolatos k�rd�sekben egy�bk�nt olyan akt�v K�l�gyminiszt�rium valami�rt nem t�j�koztatta sem a Bizotts�got, sem a magyar k�zv�lem�nyt.

A TTIP-vel kapcsolatos k�rd�sek �gy�ben kev�s el�rehalad�s t�rt�nt az elm�lt p�r h�napban, ugyanakkor, amiben meg tudtak egyezni, az visszaigazolja azt az el�felt�telez�s�nket, hogy ez az egyezm�ny pont annyira lesz ellent�tes a nemzeti �rdekkel, amennyire mindig is gondoltuk, vagyis teljesen.

Ugyanis az egyik fontos ter�let, amiben a felek �ll�spontja k�zeledett egym�shoz, az pont a mez�gazdas�gra vonatkoz� fejezet. Itt az a meg�llapod�s l�tszik k�rvonalaz�dni, hogy amennyiben az USA megnyitja az EU-nak a szarvasmarhapiac�t, cser�be az EU megnyitja az USA-nak a baromfipiac�t. Vagyis ezzel az EU enged�lyezi a savval lemosott baromfi importj�t az USA-b�l, amihez eddig nem j�rult hozz�. �gy semmi nem fogja megakad�lyozni, hogy az olcs�, fagyasztott �s kl�rozott amerikai csirke d�mping�ron ellepje a magyar piacot, egyar�nt vesz�lyeztetve az emberek �ll�s�t �s eg�szs�g�t. Ez a meg�llapod�s teh�t rendk�v�l kedvez�tlen Magyarorsz�g sz�m�ra, amit tet�z, hogy 2014-ben a h�stermel�s testt�meg�t n�zve a szarvasmarha 23000 tonna volt, m�g a baromfi 430000 tonna. Ebb�l az adatsorb�l egy�rtelm�en kivil�glik, hogy a sz�munka az EU ir�ny�ba megny�l� baromfi�gazat sokkal fontosabb, mint az, amelyik lehet�s�ghez jut az USA-ban.

Sov�ny vigasz, hogy Elena Bryan amerikai TTIP-f�t�rgyal� itt j�rva, a lehets�ges pog�csaexportra hivatkozva pr�b�lta elfogadtatni vel�nk az egyezm�nyt, ami b�r k�ts�gtelen�l j�l hangzott, m�gis �rtelmezhetetlen, hiszen ha lenne pog�csa ir�nti kereslet az USA-ban, akkor ezeket a gabonaterm�keket az USA saj�t, hatalmas m�rt�k� �llami t�mogat�ssal seg�tett mez�gazdas�gi feldolgoz�ipara is ki tudn� el�g�teni. Nem is kell az ilyen �s ehhez hasonl� „�rvekkel” k�l�n�sebben foglalkozni. M�g meglep�dni sincs �rtelme, hiszen a pog�csaexport, ahogy a kaliforniai boltok polcaira ker�l� magyar paprika is, ugyanannyira megalapozott PR-fog�s, mint amilyen a b�csi cukr�szda nyit�s�ra vonatkoz� utal�s volt az EU csatlakoz�sr�l sz�l� vit�ban.

A t�bbi fejezet egyeztet�se teh�t nem halad ilyen gyorsan, f�leg az ISDS-sel kapcsolatban voltak jelent�s vit�k a Eur�pai Parlamentben, aminek a rigai tal�lkoz�val v�ge szakadt. Az USA m�r t�bbsz�r kifejtette azt az �ll�spontj�t, hogy vagy az offshore b�r�s�gokkal egy�tt ker�l elfogad�sra az egyezm�ny, vagy sehogy. Ezt Biden aleln�k �gy fogalmazta meg, hogy „nincs �rtelme annak, hogy ha kis kereszten fesz�tenek meg”, arra utalva, hogy az egyezm�ny �gy is �gy is Amerika-ellenes retorik�t gerjeszt, ha teh�t ezt �gy is �gy is, be kell k�rolniuk, akkor legyen olyan az egyezm�ny, ami a legt�bb hasznot hozza az Egyes�lt �llamoknak. R�ad�sul, miut�n a CETA tartalmazza a mag�nv�db�r�s�g int�zm�ny�t, az USA–nak v�gk�pp nem �rdeke belemenni egy mag�nv�db�r�s�g n�lk�li egyezm�nybe. Ebb�l k�vetkezik, hogy a l�nyeg�t tekintve a CETA-ban r�gz�tett m�don, h�rom fizetett c�gjog�sz titkosan, mindenf�le jogorvoslati lehet�s�g n�lk�l fogja majd eld�nteni, megfelel�ek-e egy nemzet�llam szab�lyai, nem mennek-e t�ls�gosan szembe a nagyv�llalati profitszerz�s �rdekeivel.

Az Eur�pai Parlamentben a p�rtcsal�dok nagyon megosztottak az ISDS �s �sszess�g�ben a TTIP �gy�ben. A z�ld frakci� egy�rtelm�en elutas�tja az egyezm�nyt, ISDS-est�l vagy an�lk�l. A szocialista frakci� nem ennyire b�tor, csup�n az ISDS jelenlegi form�j�val van probl�m�juk �s v�ltoztat�sokkal elfogadhat�nak tartj�k. A n�pp�rt, melynek a Fidesz is tagja, t�mogatja mind a TTIP-t mind az ISDS-t. Az EP kereskedelmi bizotts�g�ban havi rendszeress�ggel, legt�bbsz�r a n�pp�rti k�pvisel�k jelenl�te n�lk�l szokta a z�ld Ska Keller koll�g�ival sz�tcinc�lni a TTIP t�rgyal�sok �ppen aktu�lis fejlem�nyeit, ez�rt is volt meglep�, hogy m�rcius 18-�n szinte a teljes n�pp�rti deleg�ci� jelenl�t�vel megtisztelte a kereskedelmi biztosnak a TTIP-r�l tartott besz�mol�j�t. Ugyanakkor a bizotts�gi jegyz�k�nyv szerint a Fideszt�l senki sem volt jelen. Helyette frakci�t�rsuk, a n�lunk elh�res�lt Viviane Reding ismertette a n�pp�rti frakci� �ll�spontj�t, aki a TTIP helyett t�bbek k�z�tt egy multilater�lis mag�nv�d-b�r�s�gi elj�r�si rendet javasolt.

Igen, j�l olvast�k, az a Vivane Reding k�pviselte a Fidesz �ll�spontj�t, aki a Fidesz szerint �vekig Magyarorsz�g f� ellens�ge volt az EU-ban �s most az � nev�kben �s az � t�voll�t�kben ismertetett egy olyan javaslatot, amely szerint a nagyv�llalatoknak sz�ks�g�k van egy k�l�n elj�r�si rend szerinti, saj�t, jogorvoslati lehet�s�g n�lk�li v�lasztott b�r�s�gra.

L�thatjuk ennyi maradt az EU �s a nagyv�llalatok elleni szabads�gharcb�l: sunnyog�s, �ssze-vissza besz�l�s �s beh�dol�s.

Ung�r P�ter, mandiner.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.