A hatvanas, de m�g a hetvenes �vekben is, amikor Chil�ben Allende eln�k �llamos�totta az Anaconda Copper Company �s a Kennecott Copper Corporation r�zb�ny�it, a baloldal gy�l�lte, az imperializmus k�tfej�nek tartotta a multinacion�lis nagyv�llalatokat. Ekkor m�g vil�gos volt a m�sodik vil�gh�bor� ut�n kialakult, �lland�an sulykolt ideol�giai k�plet: a Szovjetuni� �ltal megtestes�tett „prolet�r nemzetk�zis�ggel” �lesen szemben �ll a „t�ke internacion�l�ja”, a multik vil�ga, a m�r akkor is teljes g�zzel foly� globaliz�ci�.

A Szovjetuni� �sszeoml�s�val, amikor Fukuyama szerint bek�vetkezett „a t�rt�nelem v�ge”, a baloldal vil�gszerte, szinte egyik percr�l a m�sikra zavarba ker�lt. Val�j�ban m�r ezt megel�z�en, a nyolcvanas �vekben mutatkoztak jelei, hogy a nyugat-eur�pai szocialista p�rtok, p�ld�ul a francia imm�r nem harcol, hanem harmonikus egy�ttm�k�d�sre t�rekszik a multinacion�lis nagyv�llalatokkal, k�l�n�sen a glob�lis befoly�st szerz� bankokkal �s p�nzint�zetekkel, s�t, a spekulat�v t�kek�zpontokkal is. A „kavi�rbaloldal” �s a „kaszin�kapitalizmus” �sszefon�d�sa m�r 1989-90 el�tt, Mitterrand eln�ks�ge alatt ismert volt, b�r n�lunk ekkor m�g nem figyeltek fel a jelens�gre. Ez�rt nem �rdektelen id�zni, mint �r a legujabb Larousse a „kavi�rbaloldal” fogalm�r�l: „becsm�rl� kifejez�s azon szocialista politikusokra, akik a ’halad�s’ hivei, de meggy�z�d�s�ket �sszeegyeztetik a nagyvil�gi �lethez �s elnyert gazdas�gi pozici�jukhoz val� ragaszkod�ssal”. A „kavi�rbaloldal” szem�lyis�gei sorolj�k Franciaorsz�gban Dominique Strauss-Kahn-t, Bernard Kouchnert, Laurent Fabiust, Jack Langot �s m�sokat.

Magyarorsz�gon a baloldal valamivel k�s�bb dobta sutba a „prolet�r nemzetk�zis�get”, mint Franciaorsz�gban. De n�lunk is felfedezt�k, hogy a gazdas�gi �s t�rsadalmi fejl�d�s kulcsa az �llamszocializmus teljes felsz�mol�sa, eszk�ze pedig a „liberaliz�ci�, privatiz�ci� �s deregul�ci�”, amit 1994 �s 1998 k�z�tt, Horn Gyula minisztereln�ks�ge, �s az MSZP korm�nyz�sa alatt „j�rattak cs�csra”. Ezek r�v�n a multinacion�lis v�llalatok a hazai gazdas�gban olyan poz�ci�kat �p�tettek ki – m�g az Eur�pai Uni�ba val� bel�p�s�nk el�tt –, mely sz�mukra a legel�ny�sebb volt. Ebben lelkesen m�k�dtek k�zre a hazai „kavi�rbaloldal” k�pvisel�i, mindenekel�tt Bokros Lajos, Gyurcs�ny Ferenc, Bajnai Gordon, K�ka J�nos �s m�g j� egyn�h�nyan. A „multik p�rtj�n” �ll� baloldallal szemben, ahogy Nyugat-Eur�p�ban is, n�lunk is kialakult a radik�lis ellenz�k. Mindenekel�tt a Jobbik, mely a globaliz�ci� radik�lis b�r�lat�t nacionalizmussal p�ros�totta, �s m�r a leger�sebb magyar ellenz�ki p�rtnak tekinthet�. (A multiknak voltak baloldali ellenz�i is, de nekik es�ly�k sem volt r�, hogy beleker�ljenek a parlamentbe).

(...)

2004-ben, amikor m�g �gy t�nt, hogy Nagy-Britanni�ban Tony Blair, �s magyar kl�nja, Gyurcs�ny Ferenc tart�san hatalmon maradnak, egy nemzetk�zi politol�guskonferenci�n a k�vetkez�k�ppen m�ltatt�k az „�j baloldal” �rdemeit: „k�pviseli az eredeti szocialista �rt�keket – szabads�g, egyenl�s�g, szolidarit�s �s igazs�goss�g, esetleg m�g k�z�ss�gis�g –, de azzal a megszor�t�ssal, hogy ezeket m�r nem lehet a r�gi szocdem politik�val �rv�nyes�teni. A t�rsadalom t�ls�gosan heterog�n, tagjai t�ls�gosan individualist�k, �s a v�ltoz�sok dinamik�j�t felgyors�totta a globaliz�ci�, amely egy tud�st�rsadalom fel� hajt.”

Tony Blair 2007-ben lemondott, Gyurcs�ny 2009-ben, p�rtja pedig egy �vvel k�s�bb megbukott. Sajn�latos, hogy a baloldal az�ta is – ahogy az �tvenes �vekben �rt�k –, „a nemzetk�zi nagyt�ke szek�rtol�ja”, �s az�ta sem tal�lt ki jobbat, mint a „neoliber�lis revizionizmust”. Amit az egyszer� �tlagpolg�r �jra �gy ford�t le mag�nak: „ezek a kavi�rfal�k megint k�szek r�, hogy lefek�djenek a multiknak, �s ugyanolyan gazdas�gi v�ls�gba sodorn�k az orsz�got, mint 2008-ban”. A baloldali, vagy magukat annak nevez� p�rtok tov�bbra is a globaliz�ci� fenntart�s n�lk�li h�vei, t�mogatj�k, hogy a t�ke – Marxot id�zve – m�r ne csak v�gigsz�guldjon a f�ldgoly�n, hanem k�ls� f�kez� er�k �s KRESZ-szab�lyok n�lk�l folyamatosan cirkul�ljon rajta. Att�l tartok, hogy ha ennyi marad a Demokratikus Koal�ci�, az Egy�tt �s a t�bbi baloldali p�rt gazdas�gi programja, akkor hi�ba aratnak r�szsikereket az id�k�zi v�laszt�sokon, v�gs� soron 2018-ban sem lesznek vonz�bbak a hazai szavaz�knak, mint 2014-ben.

Pelle J�nos, L�t�sz�g blog

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.