De minem� �r�sair�l is van sz� konkr�tabban? Nos, az �j Nemzed�k c�m�, 1919 szeptember v�g�n ind�tott napilapban k�zel k�t �vig rendszeresen publik�lt Kosztol�nyi, �spedig annak �ltala kital�lt Pardon fejl�c� rovat�ban, de n�vtelen�l. Azt, hogy „a Pardonokat ki �rta �s/vagy szerkesztette is, annak (azoknak) inkognit�j�t a lap meg�rizte. A rovat jelleg�t ismerve, ez teljess�ggel �rthet� elj�r�s volt; az anonimit�s v�delmet jelentett a szerz� sz�m�ra a megs�rtettek bossz�j�val szemben” (Lengyel Andr�s: Egy s m�s az �j Nemzed�k Pardon rovat�r�l. Kalligram, 2010. j�nius).

Az org�num szellemis�g�t Bangha B�la jezsuita hat�rozta meg. Kosztol�nyi feles�ge, Harmos Ilona a f�rj�t�l hallottak alapj�n �gy nyilatkozott, hogy „mindent Bangha csin�l, � teljhatalm� �r a lapn�l”. Aki pedig csak egy kicsit is ismeri a magyar sajt� huszadik sz�zadi t�rt�net�t, tudja, hogy az oly sokak �ltal egyszer�en csak „P�ter”-nek nevezett jezsuita atya t�bb vasat tartott egyszerre a kez�ben: Magyar Kult�ra c�mmel t�rsadalmi �s tudom�nyos szeml�t alap�tott, de fel�gyelte a K�zponti Sajt�v�llalat lapjait, �gy az �j Nemzed�ket is.

Maga Kosztol�nyi azonban a Pardon rovaton k�v�l is �rt az �j Nemzed�kbe. �s nem v�letlen, hogy most, amikor tal�n legels�t�t�tettebb arc�t k�v�njuk megvil�g�tani, ezen �r�saib�l id�z�nk – okul�sul, felh�vva a figyelmet arra, hogy a liber�lis irodalompolitika �ltal gyakorta kisaj�t�tott k�lt�-�r� t�vol sem volt annyira az �v�k, mint amennyire k�pvisel�ik l�tni �s l�ttatni szeretn�k tov�bbra is.

Itt van mindj�rt „A magyar irodalom �s az � irodalmuk” c�m� �r�ssorozata, amely h�rom r�szben jelent meg az org�numban 1920. szeptember 25-e �s okt�ber 24-e k�z�tt. Ebben keser�en panaszkodik, ami�rt nincsenek �jabban kimagasl� magyar tehets�gek a m�zs�k mezein, k�l�n�sen a dr�ma vil�g�ban:

„A magyar dr�mairodalom pang. Minden sz�nh�zn�l bizonyos elkedvetlened�s mutatkozik, a r�gi �r�k alig �rnak, �jak pedig nem jelentkeznek, fiatal �r�kr�l m�r vagy egy �vtized �ta nem lehet hallani. Ennek a jelens�gnek mi nagyon j�l l�tjuk az ok�t. A tiszt�n �zleti alapon nyugv� �s t�k�s sz�nh�zak f�znak mindenf�le �j�t�st�l, kult�r�t�l, �s a m�lt k�tes �rt�k�, de imm�r bevezetett »c�geit« szerepeltetik. Nem keresnek �j �r�kat, teh�t nem is tal�lnak. Azokat, akik n�ha mer�sz �s egy�ni mondanival�val jelentkeznek, egy taglejt�ssel visszariasztj�k.”

K�rd�s�re, „mi�rt nincs �j magyar dr�ma�r�”, sz�mos kort�rsa sz�lalt meg nyilv�nosan (Cs�sz�r Elem�r, Heinrich Guszt�v, Herczeg Ferenc, R�kosi Jen�, Riedl Frigyes, Voinovich G�za). K�z�l�k most el�g legyen csak Cs�sz�r Elem�r irodalomt�rt�n�sz�t id�zn�nk, legal�bbis perd�nt� mondat�t: „Azt sem kell hinni, hogy a nem-kereszt�ny kiad�k nagyon sietn�nek kereszt�ny �r�k munk�it kiadni.” (Sz�zat, 1920. szeptember 23.) A megsz�lal�k k�z�tt ott volt azonban maga Kosztol�nyi is, aki �jfent meger�s�tette (ez�ttal Az Est 1920. okt�ber 8-i sz�m�ban) kor�bbi nyilatkozat�t:

„A magyar irodalom ma csakugyan n�ma. Ez a kor a literat�ra Moh�cs�hoz hasonlatos. Tal�n az eg�sz vil�gban nincs oly orsz�g, hol a k�z�ns�g ennyire eg�szs�gtelen lenne. Maga az irodalom is az.”

Csattan�s v�laszt adott ennek ok�ra is:

„Mi ennek az oka? Az, hogy az irodalomba bevitt�k a politik�t. Nem ma, hanem tegnap, azaz tegnapel�tt. Azon a c�men, hogy »nem szabad politiz�lni«, szint�n politik�t csin�ltak, �s megfosztott�k irodalmunkat magyar jelleg�t�l. Hitem szerint irodalmunk j�v�je az, hogy magyarabb, azaz k�l�nb�z�bb legyen a t�bbi irodalmakt�l. Sz�m�zve minden hazafiaskod�st, arra kell t�rekedn�nk, hogy megtal�ljuk a magyars�g, a magyar szellem vil�gk�ldet�s�t, mely helyet mutat nek�nk a t�bbi n�pek szellemi hangverseny�ben.”

Az „�j Nemzed�k” szeptember 18-�n „Tehets�g �s f�rges�g” c�mmel publik�lt vez�rcikke egyik jellegzetes mondata sem �ll�t m�st: az �j nemzed�knek „nincs se Bolyai Farkasuk, se E�tv�s Lor�ntjuk, se Mad�chuk”.

Azt�n t�z nappal k�s�bb, szeptember 28-i sz�m�ban ism�t csak megsz�lalt has�bjain Kosztol�nyi. „Tetemreh�v�s” c�mmel �zeire szedte benne a liber�lis irodalompolitik�t, amelynek k�pvisel�ir�l ezeket �rta:

„Hittel �ll�tjuk, hogy a politik�t az ut�bbi �vtizedek irodalm�ba egyed�l �k vitt�k be, ott a t�loldalon, akik a maguk t�rsadalmi �s gazdas�gi f�l�ny�kkel birtokba vett�k irodalmunkat �s h�tk�znapi kortespolitik�nak keresztelve el mindent, amiben hit volt a magyars�g j�vend�j�vel szemben, amiben emelkedetts�g �s h�si lend�let volt, ellenben �ltal�nos emberinek, finom irodalomnak hirdettek mindent, amiben harag, kicsinyl�s, szeretetlens�g nyilatkozott meg. �k hirdett�k a szabadelv�s�g �s nemzetietlens�g egyed�l �dv�z�t� vall�s�t. Jaj volt annak, aki nem esk�d�tt f�l erre, vagy legal�bb nem mozgott a k�zel�ben. Val�s�ggal el�k�sz�t� tanfolyamokat �s iskol�kat �ll�tottak f�l �r�ink sz�m�ra. �l�nken eml�ksz�nk arra az id�re, mikor Herczeg Ferenc nev�t tilos volt le�rni, �s arra a cikkre is, melyben szabadelv� lapt�rsunk egyik f�munkat�rsa elm�sen figur�zta ki a nemzeti dr�ma j�mbusait �s a d�szmagyart. Nem korb�ccsal, de �gyes t�sz�r�sokkal dolgoztak.” Kosztol�nyi ugyanezen �r�s�ban megk�rdezi:

„Vajon az az egyeduralkod� k�r�ti lap, mely �nnepi bet�kkel k�z�lte Kiss J�zsef verseit, adott-e helyet Ady Endr�nek,,vagy Babits Mih�lynak, vagy m�s magyar k�lt�nek? Kinek az arck�peit l�ttuk minden�tt, a lapokban, a kirakatokban? Kit magasztos�tottak szentekk�? Csak az � embereiket, csak a v�reiket.”

Konkl�zi�ja egy�rtelm� ezek ut�n:

„A szabadelv�s�g tat�rd�l�sa ut�n puszta az orsz�g, �s itt a romokon csak mi h�vhatjuk tetemre az irodalmat. �k a b�n�s�k els�sorban, s cinkosaik azok a hivatalos k�r�k, melyek a politikai szabadelv�s�get oly j�l �ssze tudt�k egyeztetni az irodalmi vaskalaposs�ggal, �s hozz�juk mart�k tehets�geinket. Nincs ma se Kisfaludy K�rolyunk, se Szigligetink, se Csikynk. A sz�nh�z, melyben kilencven sz�zal�kban �k �lnek �s nem az �hes, lerongyolt magyar �rtelmis�g, nem is teremthetett nemzeti �rt�ket. G�rdonyi m�r �vekkel ezel�tt borzadozva visszah�z�dott ett�l az idegen k�z�ns�gt�l, melyben az � magyar lelk�nek semmi visszhangja se lehetett. Itt f�gg �ssze az irodalom a politik�val.”

V�g�l intelemmel fordult mind az ezt el�id�z�kh�z, mind az ezt elszenved�kh�z:

„Meg kell teremten�nk a fajt�nk gazdas�gi �s politikai lehet�s�g�t. Azok pedig, akik ma uralkodnak az orsz�gon, a bankok, a faji �sszetart�st szolg�l� sz�vetkezetek sz�sz�l�i, ne v�daskodjanak. Az irodalmi angyalcsin�l�k ne keress�k azokat, kiket meg�ltek.”

Nos, mindezen id�zetek megtal�lhat�k B�r�-Balogh Tam�s irodalomt�rt�n�sz tavaly megjelent tanulm�nyk�tet�ben (Mint aki a s�nek k�z� esett. Kosztol�nyi Dezs� �letrajz�hoz.). Aminek kiad�sa kapcs�n a szerz� interj�t adott a HVG-nek (2014. november 29.). Ebben kifejtette, hogy a Lengyel Andr�s irodalomt�rt�n�sz becsl�sei szerint mintegy h�romezer Pardon-cikk – melyeknek nyolcvan sz�zal�k�t Kosztol�nyi �rta – v�llalhatatlanok, s hogy a k�lt�-�r� „mentalit�s�t�l az �j Nemzed�k hangja kor�ntsem �llt olyan t�vol”. Okait azonban nem firtatta.

K�r, hogy nem. Mik�nt az is, de ezt mi tessz�k hozz�, hogy Kosztol�nyi ezen �r�sai mindm�ig rendre kimaradnak �letm�kiad�saib�l. Maga B�r�-Balogh a vele k�sz�lt interj� kieg�sz�t�sek�nt a Pardon rovatb�l k�t azonos�tott Kosztol�nyi-r�szletet mindenesetre k�z�lt, melyek k�s�rtetiesen eml�keztetnek megfogalmaz�sukban az �r� Esti Korn�l-t�rt�neteire. Idem�soljuk:

„Egy �j �r� t�nt fel a magyar irodalomban: Kolozsv�ri Bal�zs. (…) Lompos mondatai pontosan megfelelnek l�ty�g� nadr�gj�nak, a szellemess�ge arra a puffadt �s �lmos arcra, petyh�dt ajakra �s t�g teh�nszemre vall, melyeket tavaly tavaszkor eleget b�multunk. [Az 1919-es prolet�rdiktat�ra alatt – Ifj. T. L.] Ny�lt titok, hogy (…) Kun B�la (…) Kolozsv�ri Bal�zzs� keresztelte el mag�t. (…) Minthogy pedig sok dics�s�get l�tott nev�t nem v�ltoztathatta �t se Prolet�rdiktat�ra Boldizs�rra, sem pedig Irredenta Benedekre, se Gajdesz B�lintra, szer�nyen �s kedvesen felvette a Kolozsv�ri Bal�zs nevet. Egyel�re y n�lk�l.” (1920. m�rcius 11.)

„Tegnap a lapok h�r�l adt�k, hogy a kir�ly [IV. K�roly – Ifj. T. L.] �tra kelt. Figyelt�k a pesti sajt�t. Az a r�sze, mely semmi �ron sem akar �s tud megtanulni magyarul, �gy adott h�rt az esem�nyr�l: »�tban a kir�ly.« Tisztelettel k�rj�k a szabadelv� sajt�t, tanuljon meg magyarul, az semmi esetre sem �rt meggy�z�d�se szil�rds�g�nak �s szabad kir�lyv�laszt�i szepl�telens�g�nek. Ha megtanulja nyelv�nket, akkor biztosak vagyunk, nem ilyen c�mmel sz�mol be egy vil�gt�rt�nelmi fordulatr�l. Vagy, pardon, akkor m�g ink�bb?” (1921. �prilis 8.)

De �gy l�tszik, e Kosztol�nyi-�r�sok k�tetbeli k�zl�se nem is c�l a hivatalos irodalompolitika �ltal vez�relt k�nyvkiad�s berkeiben. Ugyanis, amint B�r�-Balogh fogalmazott, „megvan a vesz�lye, hogy megpr�b�lj�k most majd sz�ls�jobbr�l kanoniz�lni” Kosztol�nyit.

Nos nem, kedves liber�lis koll�ga, itt nem kisaj�t�t�sr�l van sz�, hanem objekt�v bemutat�sr�l. Az, hogy egyet�rt-e Kosztol�nyi ezen nem kissz�m� �r�s�val, mondhatn�k, mag�n�gye. Annak tiszt�z�sa viszont nem, hogy irodalmunk mi�rt van olyan helyzetben ma is, mint volt m�r Kosztol�nyi id�zett sorainak meg�r�sakor?

„A szabadelv�s�g tat�rd�l�sa ut�n puszta az orsz�g: arra kell t�rekedn�nk, hogy megtal�ljuk a magyar szellem vil�gk�ldet�s�t” – fogalmazott egykor Kosztol�nyi. �s mennyire fej�n tal�lta a sz�get! Szellemi �r�k�sei k�z�l id�zz�k csak korunk egyetlen magyar sz�p�r�j�t, Pozsonyi �d�mot (Keskeny K�roly �lete �s kora, 2012)!

„Korunkban egy orsz�g irodalmi �let�t a sz�rk�k �s k�zepesek ir�ny�tj�k. Megjegyzem, mint mindent az �letben. Vegy�nk p�ld�ul egy irodalmi lapot. Az eff�l�k �ltal�ban alap�tv�nyi t�mogat�sokb�l �lnek, s �lland� g�rcsben veget�lnak, hogy el ne vesz�ts�k a t�mogat�sukat. Egy ilyen lapocska cirka p�r sz�z p�ld�nyban jelenik meg – az eladott p�ld�nysz�m ennek a tized�t sem k�zel�ti meg –, s izgalmas dolog csak elv�tve fordulhat benne el�. Nulla az eg�sz, de m�gis ez k�pviseli a „hivatalos” kult�r�t. Tegy�k fel, itt magfa megjelenik. Odabent tal�l egy rovatvezet�t, egy n�mand kis figur�t, aki elv�gezte az egyetemet, pap�rja van, kapcsolatai, �m tehets�ge semmi, s a b�d�s �letben nem �rt le egyetlen sort sem, ami k�sz�n� viszonyban lenne az eff�le fogalmakkal, mint: egy�nis�g, eredetis�g, saj�t hang. Az ilyen mitugr�szt nevezz�k, mondjuk B�r� Gergelynek. Maga elviszi egy �r�s�t B�r� Gergelyhez. Csak nem k�pzeli, hogy megjelenik? M�r eleve az�rt ut�lni fogja, mert tehets�gesebb, nem besz�lve arr�l, hogy majd bolond lesz kock�ztatni a poz�ci�j�t maga miatt. Min�l eredetibb a st�lusa �s a gondolkod�sm�dja, min�l ink�bb a val�di k�rd�sekkel foglalkozik, ann�l t�bb �rdeket s�rt, �s ebb�l kifoly�lag ann�l kevesebb es�lye van, hogy lek�zlik. Nekik a sz�rke �s k�zepes ny�m-ny�m kell, amib�l nem lehet baj. Az eredeti produkci� mindig a sz�lr�l indul, a perif�ri�r�l, s �ltal�ban botr�nyos. Annak kell lennie, k�l�nben nem �r egy haj�t�f�t sem. Az ilyen alakok a megszerzett biztos kis helyeiken nagyk�p�n sz�nokolnak a kult�r�r�l, de a b�d�s �letben nem hoztak m�g l�tre semmi eredetit. Meg sem �rtik az ilyent. Nincs hozz� f�l�k. Egy �leten �t meg�lnek abb�l, hogy tanulm�nyokat �rnak a sz�z �v el�tti kor kimagasl� egy�nis�geir�l, de a jelenben rettegnek, nehogy egy ilyen felbukkanjon. S ha fel is bukkanna, s teszem azt valami csoda folyt�n m�g meg is �rten�k, zsigerb�l gy�l�ln�k az illet�t, s ott tenn�nek neki keresztbe ahol tudn�nak. Mint minden kis frusztr�lt k�zepes, aki poz�ci�hoz jutott.”

Igen, min�l ink�bb val�di k�rd�sekkel foglalkozik, ann�l kevesebb az es�lye, hogy lek�zlik. Mert vajon mit sz�lna ma Kosztol�nyi, ha bet�rne egy k�nyvesboltba? L�tna a sz�pirodalmi polcokon alfabetikus rendben kirakott k�nyvek k�z�tt az �v�i k�z�l j� n�h�nyat. A „Pardon” rovatban �s �ltal�ban az „�j Nemzed�k”-ben megjelent �r�sait azonban hi�ba keresn�. Att�l tartunk, hamarosan ki is fordulna onnan.

ifjabb Tomp� L�szl�, hunh�r.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.