Miel�tt tov�bb l�pn�nk, magyar�zat arra, hogy mi�rt nem Li Kuan Junak kell �rni nev�t, mint azt a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�nak az idegen nevek �t�r�s�ban kr�nikusan nem jelesked� Nyelvtudom�nyi Int�zete k�veteln�. Az olyan orsz�gokban, ahol az angol a hivatalos vagy egyik hivatalos nyelv, legyen az Kanada vagy Kamerun, a tulajdonneveket eredeti form�jukban hagyjuk. Az �t �s f�l milli� lakos� Szingap�rban a mandarin, a mal�j �s a tamil mellett az angol hivatalos nyelv.

Az angliai Cambridge egyetem�n �vfolyamels�k�nt jogot v�gzett Lee 1959-ben, �n�ll�v� v�l�sa �v�ben lett Szingap�r minisztereln�ke. Az orsz�got 1990-ig k�zvetlen�l vezette, majd a h�tt�rb�l adott felbecs�lhetetlen �rt�k� seg�ts�get. Washingtonban, Pekingben �s Moszkv�ban is rendszeresen kik�rt�k tan�csait.

Barack Obama amerikai eln�k azt mondta r�la, hogy Lee „a XX. �s XXI. sz�zad legend�s �zsiai szem�lyis�gei egyike. Azok egyike, akik megind�tott�k az �zsiai gazdas�gi csod�t”. George H. W. Bush, az Egyes�lt �llamok kor�bbi eln�ke �gy m�ltatta: „Hossz� k�zszolg�lati p�ly�m sor�n sok brili�ns emberrel tal�lkoztam. De soha olyannal, mint Lee Kuan Yew.”

Jacques Chirac volt francia, Hszi Csin-ping jelenlegi k�nai eln�k, Margaret Thatcher, John Major �s Tony Blair volt brit minisztereln�k hasonl�an fels�fokban besz�lt r�la. Az ut�bbi �gy foglalta �ssze v�lem�ny�t a most elhunyt szingap�ri �llamf�rfir�l: „A legokosabb vezet�, akivel valaha is tal�lkoztam.”

A k�d�ri Magyarorsz�gn�l j�val szeg�nyebb Szingap�rban 1965-ben az egy f�re jut� GDP 512 doll�r volt. Ma Norv�gi�t, Sv�jcot �s az Egyes�lt �llamokat is megel�zve t�bb mint hatvan�tezer amerikai doll�r.

Lee Kuan Yew �s a maga k�r� toborzott, rendk�v�li intellektus� t�rsaival egy�tt a protest�ns �rt�kekre igen hasonl�t� konfuci�nus �rt�keket �s a pragmatizmust �tv�zte p�ratlan v�zi�val. Folyamatosan a megtakar�t�sra, az �nbizalomra, az id�sek ir�nti tiszteletre, az oktat�s �s a t�rsadalmi rend fontoss�g�ra figyelmeztette honfit�rsait. Szemben a liberalizmussal, a konfuci�nus �s az �zsiai �rt�keket k�vetve a t�rsadalom jav�t az egy�n �rdekei f�l� rendelte, sarkalatosan elt�rve a nyugati modellt�l. A szabads�gr�l is m�s volt a felfog�sa, mint a nyugati mint�ban h�v�knek: „A szabads�g csak egy rendszeret�, rend alapj�n m�k�d� �llamban lehets�ges.”

Pragmatizmus�t h�t �vvel ezel�tt a New York Timesnak igen egysze�r�en foglalta �ssze arra a k�rd�sre, hogy mi Szingap�r ideol�gi�ja. Lee azt felelte: Szingap�rnak nincs ideol�gi�ja. „Csak azt k�rdezz�k: m�k�dik? Ha igen, pr�b�ljuk ki. Ha bev�lik, folytassuk. Ha nem, l�kj�k ki, �s pr�b�ljunk ki egy m�sikat.” Ha a szingap�ri vezet�s azt l�tta, a brit �nkorm�nyzati szoci�lis lak�st�mogat�s vagy a chilei nyugd�jrendszer hossz� id�n �t sikeresen m�k�d�tt, �tvette.

Szingap�r n�pe sok egy�b mellett abban is vezeti a vil�granglist�t, hogy ott van a legt�bb embernek, a lakoss�g kilencven sz�zal�k�nak, saj�t lak�sa. Lee Kuan Yew meggy�z�d�se volt, hogy azok, akiknek van f�ltenival�juk, jobban v�dik meg haz�jukat is.

Annak ellen�re, hogy a tekint�lyelv� Szingap�r vezet�je tagadta a v�ros�llamot ir�ny�t� ideol�gia l�t�t, a Nyugat jobboldalik�nt tekintett r�. Nem csak az�rt, ami�rt autoriter berendezked�s�, vagy ami�rt a v�ros�llam megalap�t�sakor a Szovjetuni�b�l becsemp�szett fegyverekkel is r�t�mad� bels� kommunista er�kkel j�rt el (k�m�letlen�l), de az�rt is, mert mindaz, ami Szingap�rt jellemzi, mint a rend, a tisztas�g, vagy a korrupci��rt, k�b�t�szeres �gyek�rt, de ak�r a rendetlens�g�rt kiszabott kem�ny b�ntet�sek, �ltal�ban a jobboldali tekint�lyelv� rendszereket jellemzi.

Szingap�r sikeres l�te nagyon sokakat zavar. Hiszen a kis v�ros�llam, ahol m�g a bokrok leveleir�l is let�rlik a port, �vtizedekig makacsul hangoztatott dogm�knak h�ny fittyet. Annak is, hogy a j�l�t �s a fejl�d�s bizonyos szintj�nek el�r�se �hatatlanul a demokr�cia meghonosod�s�val j�r. Vagy hogy a lend�letes gazdas�gi fejl�d�s sz�ks�gszer�en ellaposodik egy bizonyos fejletts�gi szint el�r�se ut�n.

A kelet-�zsiai orsz�gban azonban nem hajland�ak v�ltoztatni azon, ami bev�lt. Azon sem, hogy er�sen korl�tozz�k a k�lf�ldiek �ltal felv�s�rolhat� sajt�tulajdon r�szar�ny�t vagy azt, hogy ak�r a belf�ldi, ak�r a k�lf�ldi sajt� hazugs�gokkal �ssa al� a korm�ny tekint�ly�t. Ha ezt teszik, azonnali b�r�s�gi perekre sz�m�thatnak, f�ggetlen�l att�l, hogy azok a vil�g legnagyobb m�diumai. Meg is sz�ntek hazudni r�la.

A Nyugat n�h�ny �vtizede m�g gyakran �s nagy hanger�vel t�madta Szingap�rt. A nyugati v�lem�nyform�l�knak nem tetszett a „gondoskod� �llam” („nanny state”) gyakorlata, vagyis az, hogy a szingap�ri vezet�s nem csak a piacra b�zta az emberi j�l�t �rv�nyes�l�s�t. Az sem tetszett a Nyugatnak, hogy fel�lr�l ind�tott nemzeti �njav�t� kamp�nyokat honos�tottak meg. A r�gen mocskos Szingap�r feltakar�t�si kamp�ny�t maga Lee kezdte, amikor sepr�t ragadott. Amely �ppoly sikeres lett, mint a mosolyg�sra buzd�t� kamp�ny. A K�n�ban elterjedt utcai k�pk�d�s le�ll�t�sa is kamp�ny term�ke.

Ami a legk�nosabb: Szingap�rnak minden siker�lt. �s mivel a siker ellen nincs �rv, a Nyugat a beh�zott farkak ter�let�v� v�lt a kor�bban m�g h�rommilli�s v�ros�llam p�ld�tlan j�l�ti �talakul�sa l�tt�n.

Leenek a saj�tj�n k�v�l egyetlen orsz�g volt, amely nagyon k�zel �llt a sz�v�hez. Magyarorsz�g. Az Antall-korm�ny idej�n – �s ez n�la p�ld�tlan volt – � maga kezdem�nyezte, hogy ell�togatva hozz�nk, �vjon benn�nket a rendszerv�lt�s nyom�n r�nk leselked� vesz�lyekt�l.

Az atlantista Jeszenszky G�za, az akkori k�l�gyminiszter Lee Kuan Yew-t elk�ldte a Dun�ra s�tahaj�zni. Csak a magyar minisztereln�kkel nem hozta �ssze.

E p�ratlanul okos �s szer�ny politikus �let�nek tal�n ez volt az egyetlen kudarca.

Lovas Istv�n, Magyar H�rlap

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.