Fukuyama szerint az Orb�n-korm�ny "nacionalista politik�t folytat" �s Orb�n "totalit�rius vezet�", akinek a nemzetk�zi k�rnyezet miatt mindez csak r�vid t�von jelenthet sikert, mert v�g�l gy�zedelmeskedik a liberalizmus. A kor�bban a neokonzervat�v felfog�shoz k�zel �ll� amerikai filoz�gus az Orb�n-korm�nnyal egy sorban emlegette Oroszorsz�got �s K�n�t is.

Fukuyama szerint sok totalit�rius vezet� – � ezen k�rbe sorolja Orb�nt �s Putyint is – a nacionalizmust haszn�lj�k arra, hogy n�pszer�s�get szerezzenek. Szerinte azonban ezek a man�verez�sek csak r�vid ideig hozhatnak sikereket, hossz� t�von elker�lhetetlen a baj, hiszen az ilyen orsz�gok konfliktusba fognak ker�lni m�s orsz�gokkal.  

A filoz�fus szerint Magyarorsz�g hossz� t�v� gazdas�gi teljes�tm�nye azon fog m�lni, hogy mennyire integr�l�dik Eur�pa t�bbi r�sz�vel. Hozz�tette, Magyarorsz�g Eur�pa k�zep�n egyszer�en nem teheti meg, hogy �szak-Kore�hoz hasonl�an elszigetelje mag�t.

Fukuyama szerint egy liber�lis demokr�ci�nak h�rom komponense van

• a modern �llam, amely szolg�ltat�sokat tud ny�jtani az �llampolg�rainak;
• a jog�llamis�g, amely korl�tozza a hatalomban lev�ket, illetve
•  a demokratikus sz�monk�rhet�s�g

A filoz�fus szerint ezek a sikeres �llam krit�riumai. A h�rom komponensnek egyens�lyban kell lennie, ha valamelyik ir�nyba elbillen, az vagy diktat�r�t, vagy anarchi�t eredm�nyez. Azzal kapcsolatban, hogy mi�rt fontos a jog�llam v�delmez�se Fukuyama elmondta: a jog�llam a demokratikus szab�lyok k�szlete, �s ha a t�rsadalom leghatalmasabbjai folyamatosan v�ltoztatni tudj�k a szab�lyokat, akkor nem lehet jog�llamis�gr�l besz�lni.

Fukuyama a Szovjetuni� �s a bipol�ris vil�grend �sszeoml�s�t k�vet�en v�lt h�ress� A t�rt�nelem v�ge �s az utols� ember c�m� m�v�vel (1992), amely egy kor�bban (1989) publik�lt essz� kib�v�t�s�t jelentette. Ebben a szerz� a kommunista rezsimek �sszeoml�s�b�l azt a k�vetkeztet�st vonta le, hogy "a liberalizmus glob�lis gy�zelmet aratott, nincs t�bb� alternat�va, az emberis�g egyetlen nagy liber�lis demokr�ci�ban fog egyes�lni." A szerz� szerint a hidegh�bor� id�szaka, a berlini fal lebont�sa ut�n a vil�gban a liber�lis demokr�cia uralm�nak kora k�vetkezik, a politikai �s gazdas�gi liberalizmus elker�lhetetlen gy�zelm�vel.

K�t �vtized m�lt�n, miut�n a szabad piacgazdas�g dogm�j�val �sszeh�zas�tott liber�lis demokr�cia m�gsem aratott glob�lis �s tot�lis gy�zelmet, Fukuyama az Alexander Dugin orosz filoz�fussal folytatott vit�j�ban elismerte, hogy helyzet�rt�kel�se elhamarkodottnak �s pontatlannak bizonyult. Fukuyama az ut�bbi �vekben szak�tott kor�bbi ir�nyults�g�val, k�s�bbi munk�iban m�r a lokaliz�ci�t n�pszer�s�tette, �s kifejtette, hogy a globaliz�ci� �jabb hull�m�t a liberalizmus helyi szint� stabiliz�l�s�val kell el�k�sz�teni, s�t, �jabb �r�saiban m�r elismeri, hogy a kiz�r�lagosan a struktur�lis megszor�t� int�zked�sekre �p�tett k�lts�gvet�si-�s gazdas�gpolitika v�gs� soron az �llampolg�rok mind nagyobb r�sz�n�l vezetett a liber�lis demokr�cia �rt�keinek eliminin�l�d�s�hoz.

Fukuyama kiss� atavisztikus felfog�sa szerint valamennyi civiliz�ci� a nyugati �rt�krendet �s politikai rendszert fogja lem�solni, mert ez valamif�le t�rt�nelmi sz�ks�gszer�s�g. Az amerikai ideol�gus legnagyobb t�ved�se abban �llott, hogy felt�telezte: a nem-nyugati t�rsadalmak a demokr�cia �s moderniz�ci� �tv�tel�vel t�nylegesen hasonulni fognak a nyugati t�rsadalomhoz. A k�s�bb lefolytatott kutat�sok azonban egy�rtelm�en meg�llap�tott�k, hogy a nem-nyugati t�rsadalmak adapt�lj�k ugyan a nyugati technol�gi�kat �s a nyugati politikai rendszer l�tszat�t, mindez azonban csak k�ls� k�nyszer hat�s�ra �s felsz�nesen nbsp;t�rt�nik, a liberalizmus pedig nem felt�tlen�l tud gy�keret ereszteni a nem-nyugati t�rsadalmakban. (Erre j� p�lda az arab tavasz is, hiszen az autoriter rezsimekkel val� szak�t�s sok esetben puszt�n a polg�rh�bor�s �s anarchikus g�cpontok kialakul�s�hoz j�rult hozz� a t�rs�gben.) M�s civiliz�ci�k - ekk�nt a k�nai, indiai, eur�zsiai - nem hasonulnak a nyugati �rt�krendhez; a nyugati ideol�gia csak a fels� t�rsadalmi r�tegben, az elit k�reiben tud meggy�keresedni, a t�rsadalom abszol�t t�bbs�ge azonban a nyugati technol�gia �s politikai rendszer �tv�tele eset�n is a kor�bbi tradicion�lis t�rsadalom helyi hagyom�nyai ment�n mozog, �s az �vezredek alatt kiforrott attit�d�ket �rzi meg.

Mivel a nem-nyugati t�rsadalmak eset�ben val�j�ban csak az elit k�pes hasonulni a nyugati t�pus� rendszerhez, hossz� t�von ez nem a liberalizmus glob�lis gy�zelm�t jelenti - �pp ellenkez�leg: a nem-nyugati t�rsadalmak a nyugati technol�gi�t felhaszn�lva saj�t erej�ket egy szintre fejlesztik a Nyugat�val, m�g v�g�l a nyugati civiliz�ci�t fel�lm�l� demogr�fiai potenci�ljuknak k�sz�nhet�en el��ll egy olyan helyzet, amelyben a nyugati elit esetleg m�r nem tudja t�bb� az akarat�t k�nyszer�teni a nem-nyugati t�rsadalmakra k�nyszer�teni. Mindez nem egy glob�lis m�ret� liber�lis t�rsadalmi rendhez, hanem egy a civiliz�ci�k er�egyens�ly�n alapul� multipol�ris vil�grend kialakul�s�hoz vezet, amelyben a Nyugat csak egy lesz a sok k�zpont k�z�l.

h�df�-atv nyom�n

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s