K�rp�talj�n j�rtunk, ahol a h�bor� a mindennapok r�sze, amit azonban soha nem lehet megszokni. Olyan v�rosban j�rtunk, ahol a nem t�l vastag t�rc�nkban l�v� p�nz ott t�bb havi kem�ny munk�val megszerzett j�vedelem. Ahol t�bb t�zezren rettegnek att�l, hogy mikor kell goly�z�por �s bombat�mad�s k�z� menni�k, hazaj�n-e a szerett�k, �s mib�l adnak enni a gyerekeiknek. Folyton csak arra tudtam gondolni, hogy otthon mindezt mi�rt nem tudj�k, �s elviselhetetlen volt az az �rz�s, hogy �gy tenn�k valamit, de szinte semmit sem tudok. Pontosabban n�h�ny apr�s�got igen, mint p�ld�ul megszor�tani a k�nnyes szem� id�s asszonyok kez�t, �s azt mondani nekik, hogy otthon sokan gondolnak r�juk. De vajon val�ban �gy van? Ez�rt minden �lszent �rzelg�ss�g n�lk�l k�rem, hogy ezt a cikket olvass�k el, n�zz�k v�gig B�li Bal�zs koll�g�m fot�it, �s tegy�nk meg mindent, amit csak tudunk. �jra �s �jra, napr�l napra addig, ameddig m�g besz�lhet�nk olyanr�l, hogy K�rp�talja…

Az �hez�s sz�l�n

A Magyar Reform�tus Szeretetszolg�lat kidolgozta a K�rp�taljai Cselekv�si Terv�t, amelynek keret�ben az �v v�g�ig t�bb mint 100 milli� forint �rt�kben sz�ll�t seg�lycsomagokat olyan csal�doknak, akiknek b�rmilyen hozz�tartoz�ja kapott beh�v�t �s szolg�latba ker�lt. Erre nagyobb sz�ks�g van, mint azt Magyarorsz�gon gondoln�nk, hiszen Ukrajn�ban olyan s�lyos gazdas�gi v�ls�g van, hogy nem t�lz�s azt �ll�tani, hogy a napi �tkez�s is sokaknak gondot okoz. Ezrek menek�lnek el a beh�v�sok el�l K�rp�talj�r�l, ezrek ker�lnek akaratukon k�v�l a frontra, �s miut�n nagy r�sz�k csal�dfenntart�, a h�trahagyott id�sek �s gyermekek ell�t�sa vesz�lybe ker�lt.

Nem csak a j�vedelem-kies�s nehez�ti meg a helyzetet, hiszen ha neh�zs�gek �r�n is, de egy minim�lis fizets�g j�r a szolg�lat�rt is, viszont az Ukrajn�t mesters�ges inf�zi�n tart� nyugati k�lcs�n�k felt�tele az, hogy a g�z �s �ram �ra fokozatosan k�zel sokszoros�ra n�vekedjen, ami szint�n elviselhetetlen terheket r� az �tlagosan 15 ezer forintnyi fizet�sb�l vagy nyugd�jb�l �l�k sz�m�ra. Az infl�ci� pedig olyan drasztikus m�reteket �lt�tt, hogy a fizet�sek �rt�ke a fel�t sem �ri el az egy �vvel ezel�tti �llapothoz k�pest.



Ez�ttal sz�z csal�d kapott tart�s �lelmiszert tartalmaz� csomagot a seg�lyszervezett�l. A csomagokban sz�razt�szta, liszt, olaj, tea �s egy�b olyan term�kek voltak, amelyeket a k�nnyebbs�g �rdek�ben helyben v�s�roltak meg. Rendk�v�l neh�zkes ugyanis seg�lysz�ll�tm�nyokat leg�lis �ton eljuttatni az orsz�gba, mert egy igen hosszadalmas enged�lyeztet�si proced�r�t kell v�gigj�rni a kijevi vezet�sn�l, �s a szigor� v�mt�rv�nyeknek k�sz�nhet�en m�g �gy is sokszor h�napokra v�mz�r al� helyezik a k�ldem�nyeket. �gy tudjuk, hogy t�bb seg�lyszervezet fordult a k�zelm�ltban a korm�nyhoz, hogy a magyar �llam k�zvetlen�l vegye fel a kapcsolatot Ukrajn�val, �s hozzanak tet� al� egy olyan meg�llapod�st, amelynek k�sz�nhet�en k�nnyebben lehet nagy mennyis�gben �tvinni sz�ll�tm�nyokat a hat�ron. Ez a kapcsolatfelv�tel meg is t�rt�nt, ugyanakkor inform�ci�ink szerint az ukr�n vezet�s csak akkor hajland� a k�nny�t�sre, ha a sz�ll�tm�nyok fele f�l�tt maga rendelkezhet, ami viszont ellent�tes a seg�lyszervezetek �ltal�nos elv�vel, hogy az �tv�telt�l a r�szorul�hoz val� eljut�sig figyelemmel k�vess�k a seg�lyek sors�t. �gyhogy egyel�re sajnos sok neh�zs�g el� kell n�zni�k azoknak, akik seg�teni szeretn�nek a h�bor� �s gazdas�gi v�ls�g s�jtotta orsz�g civil lakoss�g�nak.

Miut�n a beregsz�szi �nkorm�nyzati hivatalban Osgy�n D�niel, a Magyarorsz�gi Reform�tus Szeretetszolg�lat �gyvezet� igazgat�ja �s Nagy B�la, a K�rp�taljai Reform�tus Egyh�z Diak�niai Oszt�lya vezet�j�nek ir�ny�t�sa alatt kioszt�sra ker�ltek a csomagok, arr�l k�rdezt�k az �tad�s-�tv�tel g�rd�l�kenys�g�t koordin�l� beregsz�szi polg�rmestert, hogy mi lenne az, ami szerinte m�g hat�konyabban tudna seg�ts�get ny�jtani a r�szorul�knak. Babj�k Zolt�n hat�rozottan kijelentette, hogy m�g az ilyen �letment� seg�ts�gekn�l is t�bbre van sz�ks�g hossz� t�von. Az egyh�z Beregsz�szon �zemeltet egy p�ks�get is, ahol h�romnaponta 6-700 kenyeret s�tnek, �s azokat sz�tosztj�k a r�szorul�k k�z�tt, de m�g ez is kev�s, „minimum h�romsz�z f�t, de ink�bb ezret kellene napi egy meleg �tellel ell�tni a v�ros ter�let�n” – fejtette ki a polg�rmester, akit 2013 j�nius�ban v�lasztottak meg a v�ros �l�re. 

Sz�mos �j feladat el� �ll�totta az elm�lt egy �v balj�s id�szaka a v�rost ir�ny�t� �j polg�rmestert, aki annak kapcs�n, hogy milyen neh�zs�gekkel kellett szembes�lnie, elmondta, hogy a konfliktus kirobban�sa el�tt senkit nem �rdekeltek az �v�helyek �llapota, a szir�n�k m�k�d�se, vagy �ppen az, hogy hadi�llapot eset�ben nem �rv�nyesek a h�zakra a biztos�t�sok. Ezen fel�l m�g egy sor �j k�r�lm�nyt fel tudna sorolni, ami k�l�nlegesen neh�zz� teszi a v�rosvezet�s munk�j�t, de ezek k�z�l k�l�n kiemelte azt, hogy a beh�v�sok eredm�nyek�ppen gyakorlatilag sz�thullott a beregsz�szi munkaer�piac. Csak Beregsz�szon eddig t�bb mint 2000 beh�v� lett k�zbes�tve (2011-es adatok szerint 24.500 lakos� a kultur�lis �s oktat�si k�zpontnak min�s�l� v�ros), �s jelenleg csak azt tudja k�rni, hogy legal�bb els�sorban azokat h�vj�k be, akik �nk�nt menn�nek, �s ne vonj�k el a munk�t�l az embereket (valamint az is egy t�rekv�s, hogy ne vigyenek senkit K�rp�talj�n t�li szolg�latra, de ez sem tal�l meghallgat�sra).

„Az �n feladatom az, hogy m�k�dj�n a v�ros ebben a hadi �llapotban is, de �gy �rzem, hogy nincs f�ny az alag�t v�g�n jelenleg” – z�rta besz�lget�s�nket, ami ut�n a szoci�lis gondoz�kkal kieg�sz�lve falur�l falura j�rva kezdt�k el kik�zbes�teni azokat a csomagokat, amelyek nem a v�rosban, hanem a Beregsz�szi j�r�sban �l�k sz�m�ra ny�jtanak n�mi seg�ts�get.



F�l �ra �s visznek

Neh�z megismerni a pontos sz�mokat arra vonatkoz�an, hogy h�ny k�rp�taljai �rintett az egy �ve tart� beh�v�sokban, mert rengetegen sz�knek el a beh�v�sok el�l, vagy k�l�nb�z� tr�kk�kkel igyekeznek elker�lni azt, hogy a katonai hadkieg�sz�t� parancsnoks�g utol�rje �ket. A beh�v�kat (“poveszk�kat”) csak szem�lyesen lehet �tvenni, de akkor k�telez�, k�l�nben hadb�r�s�g j�r �rte. 

�ppen ez�rt sok faluban riad�l�ncok alakultak ki, hogy a katon�k �rkez�sekor a f�rfiak ne legyenek otthon. A legt�bben az erd�kbe b�jtak el, de voltak sokan, akik az orsz�got is elhagyt�k. Ez is rizik�s azonban, hiszen a hat�ron komoly ellen�rz�ssel pr�b�lj�k megakad�lyozni, hogy a hadk�telesek �tl�pj�k azt.

M�g az utunk sor�n a falvak k�z�tt is tal�lkoztunk olyan katonai ellen�rz� pontokkal, ahol szinte minden aut�st meg�ll�tottak. A k�rp�taljaiak nagy r�sze �gy gondolja, hogy a keleten zajl� h�bor� nem az � h�bor�juk, mik�zben b�r pontos adatok nincsenek, sok jel arra mutat, hogy ar�nytalanul nagy sz�mban �rkeznek beh�v�k K�rp�talj�ra. P�ld�ul van olyan telep�l�s, ahol minden kilencedik lakos kapott, mik�zben bizonyos, hogy ha ugyanezt az ar�nyt p�ld�ul Kijevben is tartan�k, akkor t�bb sz�zezer f�s sereg�k lenne, �gy nyilv�nval�, hogy nem ar�nyosan oszlik el a beh�v�k sz�ma. Egy�bk�nt a k�rp�taljai hadkieg�sz�t� parancsnoks�g (“vojenkom�t”) vezet�j�t nemr�g le is v�ltott�k, annyira „sikertelen” volt a beh�v�k �tad�sa.

Helysz�ni besz�lget�seink sor�n azoknak a h�reknek az igazs�gtartalm�r�l is megbizonyosodhattunk, hogy sok esetben akaratuk ellen�re �ratt�k al� azt, hogy „�nsz�nt�b�l” megy valaki a frontra. Volt, hogy nem tudt�k, mit �rnak al�, de volt olyan is, hogy azt mondt�k nekik, hogy „ezt nem �k d�ntik el”. Egy �desanya azt mes�lte, hogy a huszonh�rom �ves fia nem is tudott r�la, hogy mennie kell, majd pedig csak f�l �r�ja volt �sszepakolni, �s m�r vitt�k is. „A f�rjemet �gy h�vt�k be a vojenkom�tra, hogy csak egy rutinellen�rz�s lesz, vigye be a katonak�nyv�t. Bement, �s m�r ki se engedt�k aznap, r�gt�n vitt�k orvosi vizsg�latra, �s csak este engedt�k haza azzal, hogy reggel m�r mennie kell, jelenjen meg a fogkef�j�vel, a v�lt� ruh�j�val �s n�mi �lelemmel” – mes�lte Istv�n feles�ge, aki most azt pr�b�lja elint�zni, hogy a s�r�l�se miatt hazaker�lt f�rj�nek ne kelljen visszamennie m�r.

„Annyi idej�k volt csak, hogy kisz�lljanak a tankb�l, l�tt�k, hogy j�n valami f�nyess�g, �s sz�tugrottak. Neki csak a l�ba t�rt el, de t�bb bar�tja ott halt meg mellette” – id�zte fel Istv�n besz�mol�j�t.



Hazudni, hogy minden rendben

„Meg�r�ltem volna, ha nem hallom legal�bb a hangj�t” – az �desany�k �s feles�gek a t�vols�got csak �gy tudj�k t�l�lni, ha n�ha-n�ha tudnak telefonon besz�lni az elvitt szeretteikkel. Ugyan sokszor nem volt t�rer� a bomb�z�sok miatt, de a katon�knak van lehet�s�g�k arra, hogy t�bbnyire tarts�k a kapcsolatot a csal�djaikkal. Ilyenkor nem besz�lnek r�szletekr�l, �s sokszor azzal nyugtatj�k a csal�djukat, hogy nincsenek vesz�lyben, m�g akkor is, ha a telefonb�l tiszt�n hallatszanak a robban�sok. „A legrosszabb az, amikor napokig nem tudom el�rni, olyankor nagyon neh�z nem a legrosszabbra gondolni. Volt, hogy egy h�tig nem tudtam el�rni, az nagyon rossz volt. H�t h�napig volt ott, �s sokszor csak annyit tudtam meg a t�bbi fi�t�l, hogy �l-e m�g” – mes�lte egy fiatal anyuka, aki k�t gyerekkel maradt otthon egyed�l.

– Ki fog gy�zni?
– Szerinted?
– Az oroszok?
– Ez sz�z sz�zal�k.

A fenti besz�lget�s sz� szerint hangzott el, de t�bb tucat megsz�lal� ut�n sem kaptunk olyan v�laszt, hogy az ukr�nok j�l tudn�nak kij�nni a konfliktusb�l. Ha az er�viszonyokat k�rdezt�k, akkor mindenki arr�l besz�lt, hogy a felkel�k sokkal jobb felszerel�ssel b�rnak, de ami m�g enn�l is fontosabb, hogy m�s mor�l uralkodik a katon�kon. M�g az oroszbar�tok �nv�delmi, f�ggetlens�gi harcot folytatnak, addig a k�nyszerrel keletre vitt beh�vottak k�nyszerb�l, lelkesed�s n�lk�l k�zdenek, �s ink�bb csak t�l szeretn�k �lni az egyes napokat.



Nagyon fiatalon t�l sok hal�lt l�tni

Sokan azt sem tudj�k, hogy pontosan mennyit kell szolg�lni, b�r a legt�bben �gy tudj�k, hogy egy �v ut�n szerelik le a katon�kat. A frontot megj�rt fi�k �s �desap�k t�megesen ker�lnek katonai k�rh�zakba, ahol k�l�nb�z� pszichi�triai kezel�sekkel pr�b�lj�k �ket rehabilit�lni, de a hozz�tartoz�k elmond�sa szerint a legt�bben „m�r soha nem lesznek �jra a r�giek”. Amikor ott j�rtunk, akkor annyian voltak a munk�csi k�rh�zban, hogy sokakat m�r Beregsz�szra is �t kellett hozni.

„Sokszor felkelt �jjel, j�rk�lt, nem tudott aludni. Hallotta a bomb�z�sokat a fej�ben m�g itt is” – besz�lt az �ppen itthon l�v� cs�ndes fiatalember helyett a menyasszonya. Egy �desanya pedig arr�l sz�molt be, hogy a fia napok �ta otthon van, de sokszor csak �r�kig n�z maga el�, �s nem sz�l egy sz�t sem. Ahogy hallgattuk ezeket a besz�mol�kat, egyre ink�bb azt �rezt�k, hogy ha egyszer v�ge is lesz a h�bor�s helyzetnek, ez a gener�ci� m�r olyan s�r�l�sekkel kell hogy tov�bb �ljen, amelyeknek a begy�gy�t�s�hoz �vtizedek se lesznek elegend�ek.

„Huszonegy �ves a fiam most, h�sz�vesen volt kint. Nagyon sok mindent l�tott, sok embert l�tott meghalni” – mes�lte egy �desanya, aki elmondta, hogy a fia otthon is m�g mindig nagyon ideges, �s nem tud pihenni, gy�gyszereket viszont nem akar szedni.

„Nagyon fiatal, �s amikor hallja, hogy vissza kell menni, akkor r�gt�n reszket” – teszi hozz�, majd arr�l besz�l, hogy nem �rti ezt az eg�szet, hiszen a f�rje is orosz volt, �s r�gen b�k�ben tudtak �lni az oroszok �s az ukr�nok, most sem kellene ez az �rtelmetlen h�bor�skod�s. Tal�lkoztunk olyanokkal is, akik �gy gondolt�k, hogy a felsz�n alatt m�r nem egy orosz-ukr�n konfliktus zajlik, sokkal ink�bb egy nyugati b�bkorm�ny tartja fent azt a konfliktusos z�n�t, amire sz�ks�ge van az Oroszorsz�ggal szembeni k�zdelm�ben. Igaz, ezt ott nem lehet ny�ltan hangoztatni, pl�ne nem a fronton.

„Nem baj, ha szeg�nys�g van, csak a h�bor�nak legyen v�ge” – t�rt ki zokog�sban egy id�s ukr�n asszony, akinek k�t fi�t �s k�t unok�j�t is elvitt�k. Ha valamelyik fiatal otthon van, akkor pr�b�lja tartani benne a lelket, de szemmel l�that�an nagyon megviseli a rengeteg agg�d�s. Az unok�ja egyszer �gy pr�b�lt seg�teni, hogy amikor otthon volt szabads�gon egy h�tre, akkor minden nap dolgozott a nagymam�ja f�ldj�n, miel�tt vissza kellett mennie.



H�bor�s korrupci�

„Addig fogok j�rni, am�g nem kell visszamennie. H�t h�napig ott volt. Se szabads�gra, se semmire nem engedt�k, hi�ba a l�b�t kereszt�ll�tt�k” – panaszkodott s�rva egy lak�telepen �l� id�s asszony, aki nagyon b�zik benne, hogy valahogy siker�l elint�znie, hogy ne kelljen a fi�nak visszamennie. „Legal�bb mutasd meg a l�badat, mondom neki, de mindig azt mondja, hogy anyu mag�nak nem kell l�tnia, hogy mi van az �n l�bammal” – mes�lte tov�bb zaklatottan. Szerinte a fi�nak nem kellett volna bevonulnia, hanem valamelyik „f�n�k” fia helyett k�ldt�k. Az t�ny, hogy kor�bbi tart�zkod�saink idej�n is meggy�z�dt�nk arr�l, hogy Ukrajn�ban elk�peszt� m�reteket �lt�tt a korrupci�, ami nemcsak a seftel�sekben mutatkozik meg, de olyanr�l is hallottunk, hogy egy tan�ri �ll�s�rt is t�bb havi fizet�st �r� cs�sz�p�nzt kellett adni. Nem elk�pzelhetetlen, hogy ez a korrupci� a h�bor�s helyzetben is er�sen jelen van.

„A fiam szak�cs, �s azt mondt�k neki, hogy nem viszik harcolni, csak f�zni fog. Amikor bementem Ungv�rra, �s megl�ttam a sok tankot, akkor azt mondtam, hogy fiam, te ennek a sok tanknak fogsz f�zni? Mire mondta, hogy dehogy anyu, csak a tankist�knak, nyugodjon meg, itt maradok K�rp�talj�n. Azt�n egy h�t m�lva telefon�l, hogy ha akar l�tni, akkor j�jj�n ki az �llom�sra, mert visznek vonattal. �n azt�n szaladtam, �s l�ttam, ahogy integet az ablakb�l. H�t h�napig arra volt…” - t�rt ki k�nnyekben egy id�s beteg asszony, aki a lak�s�ba is beh�vott minket, annyira �r�lt, hogy valakinek legal�bb elmondhatja a f�jdalm�t.



T�zezrek haltak meg

Nemcsak a beh�v�k sz�m�r�l, de a harcol�kr�l, �s az elesettekr�l sincsenek pontos sz�mok. A legmegb�zhat�bbnak t�n� h�rek szerint t�bb mint sz�z k�rp�taljai halt m�r meg, �s eddig �t magyar halottr�l tudni. A teljes ukr�n vesztes�g t�bb t�zezerre r�g, amit nemcsak k�l�nb�z� szakv�lem�nyek er�s�tenek meg, de azok a frontot megj�rt katon�k is, akik temetetlen vagy �ppen embertelen m�don elkapart halottak ezreir�l sz�moltak be, olyan mennyis�g� holttestr�l, ami elmond�suk szerint semmik�ppen nem t�masztja al� az ukr�n propaganda �ltal emlegetett n�h�ny ezres sz�mot.

„Ahol laktunk, az erd�t azt azonnal sz�tl�tt�k, �s el�gett minden” – ezt egy Luganszkot megj�rt magyar fi� mes�lte, aki 80 napot t�lt�tt a fronton.

„Nagyon nem szeretn�k visszamenni, csal�dom van, gyerekeim, de legink�bb senki se menjen” – v�laszolta, amikor arr�l k�rdezt�k, hogy tart-e att�l, hogy �jra mennie kell. Egy m�sik fiatal fi�, Szergej elmondta, hogy 40-45 f�s volt a csapat, amiben volt, de abb�l nagyon sokan meghaltak, olyanok is, akiket k�zelr�l is ismert.



Legal�bb a holttestet visszakapni

Amikor az ember egyik pillanatr�l a m�sikra a h�rad�sokon t�l testk�zelb�l is tal�lkozik a sz�vszor�t� emberi sorsokkal, olyankor hirtelen nehezen tud b�rmi vigasztal�t mondani. „Tal�n most m�r jobb lesz” – pr�b�ljuk esetlen�l, de mindenki azt v�laszolja, hogy csak az Istenben b�zhatnak, mik�zben �gy t�nik, hogy soha nem lesz v�ge a megpr�b�ltat�soknak. Amikor pedig egy olyan id�s asszony mellett �llunk, akinek a fi�t nemr�g temett�k, akkor az ember m�r nem is pr�b�lkozik szavakkal. A b�ty�i Krisztina n�ni fi�t sz�vbetegen is elvitt�k, majd

Egy bajt�rsa h�zta ki holtan a l�v�sz�rokb�l, �s tizenn�gy kilom�teren �t cipelte a katonai k�rh�zig,hogy haza tudj�k sz�ll�tani a holttest�t. T�bbnyire a holttestek nem ker�lnek haza, �s olyankor az ukr�n �llam is legfeljebb elt�ntnek nyilv�n�tja �ket, �r�k bizonytalans�gban tartva a hozz�tartoz�kat, �s meg�szva a k�rt�r�t�st. A fi� harmincegy �ves volt, csal�dalap�t�s el�tt �llt.



Mi lesz veled, K�rp�talja?

K�t napot t�lt�tt�nk el K�rp�talj�n, �s t�bb tucat emberrel besz�lt�nk, ukr�nokkal �s magyarokkal egyar�nt. Rengeteget �rhatn�nk m�g, de tal�n ennyi alapj�n is siker�lt valamennyire bemutatni a kil�t�stalans�got. Tapasztalataink azt mutatt�k, hogy a h�bor�s helyzet, a nyugati �s az orosz �rdek�tk�z�sek, a konfliktust megoldani k�ptelen ukr�n vezet�s, a romokban l�v� gazdas�g, az emelked� �rak �s az el�rt�ktelened� p�nz sz�mos m�don kezdi semmiss� tenni K�rp�talj�t. Az egy�bk�nt is egyre fogy� k�rp�taljai magyars�g jelent�s r�sze elhagyja az otthon�t, hogy ne kelljen egy olyan h�bor�ban r�szt vennie, amihez semmi k�ze, a t�voz�k hely�re pedig egyre t�bb ukr�n menek�lt �rkezik. A betelep�l�k pedig nincsenek hozz�szokva a soknemzetis�g� K�rp�talj�hoz, �s ez egyre t�bb konfliktust is sz�l.

P�l S�ndor, a Magyarorsz�gi Reform�tus Szeretetszolg�lat eln�ke a seg�lysz�ll�tm�ny kioszt�sa est�j�n folytatott besz�lget�s�nk sor�n elmondta, hogy olyan s�lyos a helyzet most K�rp�talj�n, hogy sokszor vezet� beoszt�s� tiszts�gvisel�k, �desany�k mondj�k azt a fiaiknak, hogy ink�bb menjenek el, mert ott biztosan �letben maradnak. „Milyen �rz�s lehet ez egy any�nak?” – teszi fel a k�rd�st.

V�lem�nye szerint �ri�si �sszefog�sra van sz�ks�g most, �s ebben teljesen egyet�rt�nk. Ideje �j �rtelmet adni az elcs�pelt „�sszefog�s” sz�nak, ideje felruh�zni a sok politikai nagyotmond�s helyett val�di tartalommal, �s ideje �j �letre kelteni, ameddig m�g nem k�s�.

karpathir.com

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s