"Ennyit a magyar becsületről" - mondta Orbán Viktor október 23-ai ünnepi beszéde előtt, miután bejelentette, hogy az idén 100. születésnapját ünneplő dr. Tamás Aladárné Szűcs Ilona lett a kormányváltás után alapított magyar becsületrend első kitüntetettje. A magyar állampolgárságáért a szlovákot elveszítő tanítónőt Orbán a "dicsőség a bátraknak!" felkiáltással köszöntötte, és ünnepi beszédének is az volt a fő témája, hogy becsület nélkül nem lehet élni, és ha a nemzet, az Európai Unió nem lesz elég bátor, el fog bukni. 

A miniszterelnök alig húszperces beszédének elején az 1956-os forradalom hősei előtt tisztelgett, és azt mondta, ők ütötték az első rést a szovjet birodalmon, és később ők adtak erőt a rendszerváltóknak is ahhoz, hogy "kizavarjuk a szovjeteket, földre döntsük a szocialista pártot, és lebontsuk a szögesdrótot". "Ma már az egész világ elismeri, hogy a magyarok forradalmával az egész világ jobb lett" - mondta Orbán.

A nemzet a szív, a kereszténység a lélek

A kommunisták sok százezer embert kényszerítettek hazugságra és lelkes éljenzésre, ez vezetett el a Kossuth téri eseményekhez - mondta a miniszterelnök. "Itt, ezen a téren törént meg a csoda, a forradalom csodája: egyetlen szempillantás alatt mindenki felfedezte, becsület nélkül nem lehet élni. A lelkek kitárultak, és egymásra találtak barátságban, bizalomban". Orbán ezek után arról beszélt, hogy október 23. "minden évben emlékeztet minket arra, hogy a szabadság letörőinek törekvései nem tűntek el a magyar közéletből", hiszen "elég csak 2006. október 23-ára gondolni". Megjegyzését a Kossuth teret teljesen megtöltő tömeg hangos fújolással fogadta.

Orbán ezek után rákanyarodott kedvenc témájára, és a szocializmus összeomlását a 2008-ban kirobbanó gazdasági válsághoz, "a pénzvilág összeomlásához" hasonlította. Szerinte ahogy 1956-ban kiderült, hogy a szocializmus egy idegen hatalomtól függ, úgy 2008-ban az tűnt ki, hogy a nyugati világ gazdasága nem a saját lábán, "vagyis nem a becsületes munka alapján áll, hanem egy pénz-világbirodalom zsinórján függ". Szerinte ma már mindkét példából világos még egy iskolásnak is: "azért rendült meg mindkettő, mert egyik sem az igazság útján állt, és hazugságokra nem lehet modern államot építeni".

A nagy változás éveit éljük az egész földön - mondta Orbán, aki szerint most derül majd ki, hogy melyik nemzet áll meg a saját lábán, melyik lesz szegény, melyik gazdag, melyik gályázik az adósság tengerén, és melyik lesz szabad. Szerinte az Európai Unióban még nem döntötték el, hogy merre induljanak, hogy "a fékre lépjenek, vagy a gázra". "Az unió kételkedik önmagában, és ideológiákra támaszkodik, pedig Európának most meg kellene értenie, hogy nemzetek nélkül nincs szíve, kereszténység nélkül pedig nincs lelke" - mondta.

Nem fogadhatjuk el

Brüsszelben még sokan vannak, akik a régi világhoz akarnak visszatérni, mondta Orbán, de szerinte ezt Magyarország nem fogadhatja el. Nem fogadhatjuk el, hogy mások mondják meg, mit tehetünk, és mit nem a saját hazánkban, nem fogadhatjuk el, hogy idegenek kormányozzanak minket, és nem fogadhatjuk el a kettős mércét sem - sorolta, de minden példához hozzátette, hogy a saját magunk által vállalt uniós kötelezettségeket elfogadjuk.

"Ha 1956-ban a magyar nemzet képes volt fegyvert fogni a szabadságért, akkor nekünk sincs okunk kételkedni abban, hogy meg tudjuk újítani Magyarországot". Orbán szerint a kormány már eddig is sokat tett: visszarántották az országot a csőd széléről, új alkotmányt adtak, és több százezer embernek visszaadták a magyar állampolgárságát. A beszédben másodszor idézte fel Gyurcsány Ferenc szellemét a miniszterelnök, amikor azt mondta, hogy "képesek leszünk olyan Magyarországot ácsolni, ahova visszajönnek a most idegen földön szerencsét próbáló fiataljaink is. Mi nem azt üzenjük a fiataljainknak, hogy el lehet innen menni, hanem azt, hogy vissza lehet ide jönni, mindenkit visszavárunk".

"A hegy magas, de van a tetejére út" - mondta Orbán, aki a csüggedőknek azt üzente, hogy a forradalmat is javarészben olyan munkások csinálták, akiknek üres volt a zsebük, "de hatalmas a szívük, és nem fogadták el, hogy a jövő nekik semmit nem tartogat", így adták vissza a nemzet méltóságát. Végezetül azt üzente minden ünneplőnek, hogy csak annyira élünk, amennyire Magyarország él.

origo.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés