"A nagy március óta még soha nem voltunk ilyen közel a szabadsághoz" - jelentette ki március 15-ei ünnepi beszédében a budapesti Kossuth téren Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő úgy fogalmazott, 1848 politikai és szellemi örökösei vagyunk, 1848 politikai programja pedig úgy hangzott, mint a mai magyaroké: "Nem leszünk gyarmat!"

"Magyarország a rá nehezedő nemzetközi nyomással szemben nem tudta volna felvenni a harcot, ha nem lépnek sorompóba százezrek, hogy tudtára adják mindenkinek, hogy a magyarok nem fogják feladni a húsz év után végre-valahára megszült alkotmányukat sem" - utalt Orbán az Európai Unióban folyó eljárásokra, illetve a kormány mellett kiálló békemenetre.

"Megértjük, hogy Európának sok baja van" - utalt Orbán az euróválságra, de Magyarországnak van egy követelése, amiből nem enged: egyenlő mércét akar. "Egyenlő elbánást követelünk, nem leszünk másodrendű polgárok" - jelentette ki a kormányfő, aki szerint nem nézhetjük ölbe tett kézzel, hogy bármely politikai vagy szellemi irányzat egy szentségtelen szövetséget erőltessen Európára, amely "nem hagyhat egész országokat az út szélén".

A miniszterelnök azt mondta: "Ma már elegen és elég erősek vagyunk, hogy a szabadságjogaink után kivívjuk a szabad magyar életet is." A szabadság szerinte azt is jelenti, hogy "nem fogjuk adósrabszolgaként leélni az életünket", illetve hogy "mi magunk állapítjuk meg saját életünk törvényeit". Az új alaptörvény körül kialakult vitákra utalva Orbán úgy fogalmazott: "Mi magunk írjuk az alkotmányunkat, nincs szükségünk szamárvezetőre, és nem kérünk az idegenek tanácsaiból sem."

"Azt akarjuk, hogy Magyarország a saját tengelye körül forogjon, ezért a jövőnk zálogát jelentő alkotmányt meg fogjuk védeni" - jelentette ki Orbán, mire a téren összegyűlt tömeg azt skandálta: "Megvédjük!" A kormányfő szerint a magyarok sem hibátlanok, lehet szeretni vagy nem szeretni a őket, de "senki nem vitathatja, hogy a mi szabadságharcaink előrevitték a világot", és utólag mindig kiderült, hogy nekünk volt igazunk.

"A pénzügyi függetlenség a szabadság feltétele" - mondta Orbán, aki szerint nem véletlen, hogy már 1848-ban, a 12 pontban is ott állt a nemzeti bank. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank közti vitákra utalva a miniszterelnök úgy fogalmazott: "Nem az a független nemzeti bank, amely a nemzetétől független, hanem amely az idegen érdekektől megvédi a nemzet gazdaságát."

Orbán szerint a modern kor gyarmatosítói úgy cserkészik be áldozataikat, "ahogy az oktondi békát főzik meg a fokról fokra melegített vízben". A hitelekkel Orbán szerint a magyarokat is majdnem megfőzték, csak "az utolsó pillanatban ugrottunk ki a fazékból". A spekulánsok uralmát szerinte nem az európai bürokraták fogják felszámolni, nem ők emelik majd ki Európa szekerét az árokból, hanem a dolgozó emberek.

Teljesen megtöltötte a teret a tömeg

"Sokszor tűnik úgy, hogy egyedül vagyunk, de nem igaz" - mondta Orbán, aki szerint "ma is vannak lengyel Bem apók", és kiállnak Magyarország mellett a csehek, a szlovének és a románok is. "Dicsőség Litvániának, Isten éltesse Lengyelországot!" - mondott köszönetet a kormányfő a téren jelen lévő lengyel és litván szimpatizánsoknak, majd lengyelül idézte az 1848-49-es lengyel légió jelmondatát: "A ti szabadságotokért és a mienkért".

"Okos dolog-e ilyen időkben a szabadságharc, nem lenne jobb szélárnyékban megúszni?" - kérdezte Orbán, majd azt mondta: a szabadság nem a jólétben élők luxusa, és "minden, amire vágyunk, csak a szabadságból nőhet ki, ez a törvény, minden más csak illúzió". A szabadságharc értelme szerinte nem a harc, hanem az, ami utána jön. "Magyarország sokat változott két év alatt, ám ahhoz, hogy elindulhassunk, először fel kell állni" - mondta Orbán, aki szerint fontos, ami eddig történt, de még nem elég.

origo.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés