Orsz�gainkat hatalmas megsz�ll�k gy�rt�k maguk al�, k�zt�k a Habsburg-birodalom. �gy azt�n semmi meglep� nincs abban, hogy a polg�ri forradalmak idej�n, „a n�pek tavasz�n” lengyel �nk�ntesek ezrei csatlakoztak a magyar szabads�gharc katonas�g�hoz, Bem J�zsef t�bornokkal az �len. A magyar szabads�g kiv�v�sa rem�ny�ben a lengyel szabads�g visszaszerz�s�nek v�zi�ja lebegett el�tt�nk. A lengyel �nk�ntesekkel megt�mogatott Magyar Honv�ds�ggel szemben az osztr�k �s az orosz hadsereg �llott. Akkor a felkel�k nem bizonyultak el�g er�snek ahhoz, hogy legy�zz�k az ellens�get. De a szabads�g �r�km�cses�t nem siker�lt kioltani.

Magyarorsz�gra egyre t�bb lengyel �rkezett. J�ttek 1918 ut�n is, a szabad Lengyelorsz�g �jj�teremt�s�t k�vet�en. Honfit�rsaink munk�ra �s otthonra leltek, voltak, akik csak �tmenetileg ig�nyelt�k ezt, s voltak, akik maradtak, gyakran csal�di k�tel�kkel is gazdagabban. Az elm�lt �vsz�zad legnagyobb lengyel hull�ma 1939 szeptember�t�l g�rd�lt �t Magyarorsz�gra. A hitlerista �s a szovjet megsz�ll�s el�l menek�l� polg�rok �s katon�k hatalmas t�megeit fogadt�k be a magyarok, �s ny�jtottak v�delmet nekik.

A kommunizmus id�szak�ban mind a lengyelek, mind a magyarok bizonys�got tettek olthatatlan szabads�gv�gyukr�l, szembesz�llva a moszkovita megsz�ll�kkal. K�z�sen tett�k ezt is: az 1956-os magyar forradalom �s szabads�gharc lengyelorsz�gi szikra nyom�n lobbant l�ngra. A kommunista elnyom�s alatti Lengyelorsz�g m�gis tudott seg�teni, v�rt, gy�gyszert, �lelmiszert, szenet sz�ll�tott a szabads�g��rt k�zd� Magyarorsz�gnak.

A kommunista ig�t ugyan nem siker�lt ler�znunk ekkor, de az idegen megsz�ll�ssal szembeni ellen�ll�s k�z�s volta er�t adott mindkett�nknek.

Magyarorsz�g �s Lengyelorsz�g kereszt�ny gy�kerekkel rendelkezik. Azonosultunk Eur�pa �rt�kes hagyom�nyaival, mer�tett�nk bel�le, de egy�ttal gazdag�tottuk is kincsest�r�t nemzeteink nemes t�rt�nelm�vel. Nincs sz�ks�g�nk arra, hogy kioktassanak, mik�nt kell szabad emberk�nt �ln�nk, s hogy r�ad�sul olyan nemzetek tegy�k ezt, amelyeknek maguknak is komoly gondjuk van a saj�t t�rt�nelm�k feldolgoz�s�val.

Az egyes�l� Eur�pa igaz�n p�ld�t vehetne a lengyel–magyar egy�ttm�k�d�sr�l, hiszen annak ellen�re, hogy sz�mos tekintetben m�sok vagyunk, egyed�l�ll� m�don k�pesek voltunk k�lcs�n�sen t�mogatni egym�st, kicser�lni kultur�lis �rt�keinket, �polni hagyom�nyainkat.

A lengyelek �s a magyarok meg�rizt�k saj�t lelk�s�g�ket, pontosan tudj�k, kik voltak, �s kicsod�k nap�jainkban. A magyarok mai igyekezete, hogy hatalmas bels� �s k�ls� neh�zs�gek k�zepette is er�s �llamot �p�tsenek, sz�munkra, lengyelek sz�m�ra ugyancsak �szt�nz�st jelent.

Neh�z volna Eur�p�ban m�g k�t olyan nemzetet tal�lni, amelyeknek a nyelve olyan messze esik egym�st�l, a sz�ve pedig olyan k�zel dobog egym�shoz, mint a mi�nk. Ezer �v k�z�s t�rt�nelm�nek �rt�kei �llnak m�g�tt�nk, �s �g�retes, nagyszer� j�v�, ha folytatjuk a hagyom�nyos egy�ttm�k�d�st.

A kommunizmus s�t�ts�ge ut�n �s az eg�sz Eur�p�t ideol�giamentes szuper�llamm� v�ltoztatni sz�nd�koz� koncepci� �sszeoml�s�nak idej�n �j korszak kezd�dik, a szabad nemzetek egys�g�nek korszaka.

A mi korszakunk: magyarok�, lengyelek� �s sz�mos m�s olyan nemzet�, amely t�rt�nelmi �s kultur�lis k�z�ss�get k�sz v�llalni egym�ssal.

Tomasz Sakiewicz - f�szerkeszt�, Gazeta Polska

MH

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s