„Nagyon pontosan hat�rolj�k be az �tvil�g�tand�k k�r�t, �gy a jogalkot� elker�lheti a felesleges p�nikot. A prec�z megfogalmaz�s az�rt fontos, hogy ne �rezz�k magukat vesz�lyben azok, akik al��rtak beszervez�si okm�nyt, de senkinek sem �rtottak, nem jelentettek. K�l�nbs�get kell tenni a tart�tisztek �s azoknak a felel�ss�ge k�z�tt, akik egyetemistak�nt tudatlanul al��rt�k a beszervez�si okm�nyokat. Az ut�bbiakat nem szabad semmilyen elj�r�snak kitenni” – ezt aj�nlotta m�g 2007 v�g�n a Magyar H�rlapnak adott interj�ban Jaroslaw Kaczynski volt lengyel korm�nyf� a magyarok figyelm�be. Tudta, mir�l besz�lt, hiszen Lengyelorsz�gban nemzetk�zi botr�nyt okozott az, ahogy korm�nya meg k�v�nta oldani az ottani volt bes�g�k kiz�r�s�t a k�z�letb�l.

Kiz�rva a k�z�letb�l

Kaczynski�k az�rt akartak v�ltoztatni az 1997-ben �letbe l�pett els� lusztr�ci�s (�tvil�g�t�si) t�rv�nyen, mert t�l nagyvonal�nak tal�lt�k azt. Ennek �rtelm�ben a k�zt�rsas�gi eln�knek, a parlamenti k�pvisel�knek, az �llami szervn�l vezet� beoszt�sban l�v� tisztvisel�nek, b�r�nak, �gy�sznek, valamint a k�zszolg�lati r�di�, telev�zi� �s a PAP nemzeti h�r�gyn�ks�g vezet�j�nek vallania kellett arr�l, tagja volt-e 1944 �s 1990 k�z�tt a titkosszolg�latoknak, illetve egy�ttm�k�d�tt-e azokkal. Ha igen, t�z �vre kiz�rhatt�k a k�z�letb�l. A nyilatkozatok val�dis�g�t egy �tvil�g�t�b�r�i test�let vizsg�lta meg, a d�nt�s ellen azonban fellebbez�ssel lehetett �lni. �gy tulajdonk�ppen semmilyen szankci� nem j�rt valakinek a rovott m�ltja miatt.

Boszork�ny�ld�z�s?

A konzervat�v korm�ny el�gedetlen volt a vizsg�lt k�r 30 ezres l�tsz�m�val, �gy mindenk�pp n�velni k�v�nta azt. Az �j szab�lyoz�ssal csaknem egymilli� lengyelt k�teleztek arra, hogy nyilatkozzon a Nemzeti Eml�kezet Int�zet�n�l (az ottani T�rt�neti Hivataln�l), azaz valljon sz�nt a kommunista titkosszolg�latokkal fenntartott esetleges kapcsolat�r�l. Az Eur�pai Parlamentben a liber�lisok lengyel „boszork�ny�ld�z�sr�l” besz�ltek. Az �ltalunk is j�l ismert z�ldp�rti Daniel Cohn-Bendit azt �ll�totta, hogy a lengyel korm�ny „fasiszta” m�dszereket haszn�l. A lengyel alkotm�nyb�r�s�g azt�n radik�lisan lecs�kkentette a vizsg�land�k k�r�t, mert a b�r�k szerint az �tvil�g�t�s nem lehet a t�rt�nelmi bossz� eszk�ze.

Csehorsz�gban azonban a megfelel� id�ben, 1991-ben l�pett �letbe a lusztr�ci�s t�rv�ny. K�zmegegyez�s �vezte az int�zked�st, amelynek k�sz�nhet�en a volt kommunist�k semmilyen szerepet nem j�tszanak a mostani k�z�letben. A cseh p�ld�r�l a Fideszben �gy nyilatkoztak: most a k�tharmados t�bbs�ggel p�tolnunk kellene az elszalasztott lehet�s�geket is. Csehorsz�gban a t�rv�ny hat�lybal�p�s�vel kiz�rt�k az �llamigazgat�sb�l, a hadseregb�l, a h�rszerz�sb�l, a rend�rs�gb�l, a k�zt�rsas�gi eln�k hivatal�b�l, a parlamentb�l, a korm�nyhivatalokb�l, az alkotm�nyb�r�s�gr�l, a legfels� b�r�s�gr�l, a tudom�nyos akad�mia eln�ks�g�b�l, a k�zm�diumokb�l, az �llami v�llalatokt�l, szervezetekt�l, r�szv�nyt�rsas�gokt�l a kommunista vezet� m�lttal rendelkez� szem�lyeket.

A felsorolt ter�leteken a szab�lyoz�s szerint csak olyanokat lehetett alkalmazni, akik 1948 �s 1989 k�z�tt nem voltak az �llam- �s nemzetbiztons�gi test�let tagjai, rezidensk�nt, �gyn�kk�nt, konspir�ci�s lak�s b�rl�jek�nt nem szerepeltek az �llambiztons�gi szervek nyilv�ntart�s�ban. Emellett volt inform�torokat, az �llambiztons�gi szervek m�s szellemi munkat�rsait, a kommunista p�rt k�rzeti vagy ann�l magasabb szint� titk�rait, eln�ks�gi tagjait, a p�rt k�zponti bizotts�g�nak tagjait is eltiltott�k ezekt�l a tev�kenys�gekt�l. De kiz�rt�k a p�rtmunk�t ir�ny�t� hivatalokban dolgoz�kat, munk�s�r�ket, a Nemzeti Front (a Hazafias N�pfront csehszlov�k megfelel�je) akci�osztag�nak egykori tagjait is. Emellett a szab�lyoz�sban kit�rtek arra, hogy aki tagja volt az 1968-as esem�nyeket vizsg�l� fel�lvizsg�lati bizotts�goknak, az sem j�tszhatott szerepet a rendszerv�lt�s ut�n. A lusztr�ci�s jogszab�ly kiterjedt azokra is, akik a p�rt f�iskol�j�n �llambiztons�gi, k�zbiztons�gi ismereteket tanultak, illetve a Szovjetuni� Politikai F�iskol�j�ra j�rtak.

Friss rom�n p�lda

A rom�n p�lda a csehvel szemben friss. A febru�r v�g�n elfogadott jogszab�ly kimondja, a hat�lybal�p�st�l sz�m�tott �t �ven bel�l nem t�lthetnek be vezet� tiszts�get azok, akik a kommunista p�rt fizetett appar�tus�nak voltak tagjai, �s azok sem, akik az igazs�gszolg�ltat�sban vezet� tiszts�get t�lt�ttek be a rendszerv�lt�s el�tt, vagy �gy�szek voltak. �rv�nyes a t�rv�ny azokra is, akik az ottani kommunista titkosszolg�lat, a Securitate alkalmazottai voltak, vagy egy�ttm�k�dtek azzal. A jogszab�ly vonatkozik a legfels�bb b�r�s�g eln�keire, k�rzeti eln�keire, a f��gy�szekre �s f��gy�sz-helyettesekre, de nem terjed ki az ifj�kommunista szervezet tagjaira.

A nemzetk�zi p�ld�k vizsg�lata g�zer�vel zajlik a Fideszben. M�rlegel�s k�rd�se, hogy a lengyel vagy a cseh megold�shoz hasonl� „radik�lis nyilv�noss�g” milyen k�rokat okozna az �llamg�pezetben, hiszen nem kiz�rt, hogy a hivatali appar�tus – a bel�gyi, honv�delmi, h�tt�rint�zm�nyi vagy �nkorm�nyzati vonalon – posztjain is sok �rintett j�tszhat ma is szerepet.

A Fidesz–KDNP-n bel�l sokan a jelenlegi helyzet fenntart�sa mellett �rvelnek. Eszerint a T�rt�neti Hivatalban b�rki kik�rheti a saj�t mag�ra vonatkoz� pap�rokat, �s elolvashatja azokat.
A m�sik �ll�spont szerint teljes nyilv�noss�got kell kapniuk a dokumentumoknak, csak a katonai, nemzetbiztons�got �rint� anyagoknak nem.

A lapunk �ltal megk�rdezett fideszes szak�rt�k �gy v�lik, a nyilv�noss�gra hozatal �tj�nak is t�bb m�dja lenne. Ez�rt a m�rcius 19-i frakci��l�sre is t�bb v�ltozat k�sz�l, azokr�l t�j�koztatj�k a k�pvisel�ket. Orb�n Viktor minisztereln�k is ezen az egyeztet�sen fejti ki saj�t – inform�ci�ink szerint – hat�rozott v�lem�ny�t az �gyben nagyobb nyilv�noss�g el�tt.

MH

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s