Minket, amerikai magyarokat, akik �szint�n �rt�kelj�k �s akt�van t�mogatjuk a k�toldal� kapcsolatokat egykori sz�l�f�ld�nk, Magyarorsz�g, �s (fogadott) haz�nk, az Egyes�lt �llamok k�z�tt, m�ly aggodalommal t�lt el a magyar korm�nnyal szembeni k�m�letlen kritik�nak az a hangneme, mely az amerikai �s eur�pai t�megt�j�koztat�sb�l �rad.

Amikor 2011 janu�rj�ban az orsz�g �tvette a soros EU-eln�ks�get, az Eur�pai Parlament z�ldp�rti �s szocialista tagjai t�mad�st ind�tottak Orb�n minisztereln�k ellen, ami�rt b�r�l�it egy �ll�t�lagosan antidemokratikus m�diat�rv�ny seg�ts�g�vel elhallgattatja. Az�ta Magyarorsz�g �j alkotm�ny�t �ri rendszeres kritika, �s az Eur�pai Bizotts�g szankci�k bevezet�s�vel fenyegette meg Magyarorsz�got, amennyiben az nem v�ltoztat bizonyos, a magyar parlament �ltal elfogadott sarkalatos t�rv�nyeken. Mindezek sor�n a konzervat�v Orb�n-korm�nyt, mely k�tharmados parlamenti t�bbs�get �lvez, hamisan antidemokratikusnak, diktat�rikusnak �s megb�zhatatlannak festik le. Mik�zben Magyarorsz�g k�szenl�ti hitel felv�tel�r�l t�rgyal az Eur�pai Uni�val �s a Nemzetk�zi Valutaalappal, e v�dak s�lyosb�tj�k a m�r am�gy is s�lyos gazdas�gi v�ls�got az orsz�gban.

Noha az elt�lzott �s gyakran megalapozatlan b�r�latok szolg�lhatj�k ugyan a sz�tt�rdelt magyar szocialista-liber�lis ellenz�k �rdekeit, az Eur�pai Uni� �s az Egyes�lt �llamok �rdekeit sokkal ink�bb az szolg�ln�, ha engedn�k, hogy az egyes hatalmi �gak k�z�tti egyens�lyt biztos�t� eszk�zrendszer �rv�nyes�lj�n a magyar politik�ban. A demokratikusan megv�lasztott int�zm�nyek - t�bbek k�z�tt, de nem kiz�r�lag a parlament - k�pesek ezt a feladatot megval�s�tani, ha sz�mukra az ehhez a munk�hoz sz�ks�ges id� biztos�tott. Az Orb�n-korm�ny t�bbsz�r kijelentette, hogy sz�ks�g eset�n k�sz v�ltoztatni a t�rv�nyeken, mindaddig, am�g a m�dos�t�sok megfelelnek a magyar jogrendszer k�vetelm�nyeinek. A sokat becsm�relt m�diat�rv�nyt p�ld�ul m�dos�tott�k, de m�g miel�tt a v�ltoz�sok �letbe l�phettek volna, a szabad magyar sajt�ban sz�les k�rben lehetett hallani �s olvasni a korm�nnyal szembeni metsz� kritik�kat. Ahogyan a korm�nnyal szembeni sz�lesk�r� b�r�latok mutatj�k, az ellenz�knek minden lehet�s�ge megvan a korm�ny elleni tiltakoz�sra �s demonstr�l�sra. Ez az, amit egy szabad �s val�ban nyitott t�rsadalomban elv�runk.

Magyarorsz�g jelenlegi szocialista-liber�lis ellenz�ke a magyar k�zv�lem�ny el�tt minden hitel�t elvesz�tette, mivel az orsz�g jelen neh�zs�geit nagy r�szben a 2002 �s 2010 k�z�tti katasztrof�lis politik�juk okozta. Az ellenz�ki csoportok nyilv�nval�an �gy v�lik, �rdek�kben �ll az Orb�n-korm�ny j� h�r�t lerombolni. Sz�mos magyar honfit�rsuk sz�m�ra azonban �rthetetlen az, ahogyan figyelmen k�v�l hagyj�k a haz�jukra potenci�lisan v�gzetes gazdas�gi k�vetkezm�nyeket. Az Orb�n �ltal vezetett Fidesz p�rtot a m�lyen el�gedetlen magyar szavaz�k els�pr� t�bbs�g� v�laszt�sa seg�tette hatalomra. E v�laszt�k �l�nken eml�keznek arra, hogy az a szocialista-liber�lis ellenz�k, amely ma a demokr�ci�t f�lti, nem �rzett aggodalmat a demokr�cia �s az emberi jogok megs�rt�se miatt a 2006. okt�ber 23-i nemzeti �nnepen, amikor - az � „fel�gyelet�k" alatt - a rend�rs�g civileket �s �rtatlan jelenl�v�ket t�madott meg, tart�ztatott le, �s v�dolt meg hamisan Budapesten. A rend�r�k k�z�l sokan maszkot viseltek, jelv�ny�ket pedig letakart�k, hogy szem�lyazonoss�guk rejtve maradjon. A magyarok k�z�l sokan eml�keznek arra is, hogy a szocialista-liber�lis koal�ci� korm�nya nem tudta megv�deni �szakkelet-Magyarorsz�g �rtatlan polg�rait, amikor lehet�v� tette, hogy a „Magyar G�rda", egy sz�ls�jobboldali f�lkatonai szervezet, ny�ltan megf�leml�tse a roma k�z�ss�g tagjait. A Fidesz-korm�ny volt az, amelyik l�p�seket tett a Magyar G�rda megf�kez�s�re.

Az az ember, akinek karakter�t �s sz�nd�kait oly �les hangon t�madj�k, a 48 �ves Orb�n Viktor. Sokak sz�m�ra � olyan vezet�, aki dinamikus l�t�sm�ddal �s er�s meggy�z�d�ssel viszi v�ghez, amibe belefog, m�g m�sok politikai fenegyereknek vagy autokrat�nak l�tj�k. Pedig pontosan azt tette, amire - amennyiben nagy felhatalmaz�st kap - �g�retet v�llalt: v�ghez viszi a r�g�ta esed�kes rendszerv�ltoz�st, amely 1989-ben, a magyarorsz�gi kommunizmus buk�s�val ugyan elkezd�d�tt, de sosem z�rult le. Az orsz�g alapos �talak�t�s�t �g�rte, t�bbek k�z�tt �j alkotm�nyt, �s agressz�v gazdas�gi programot, amely hat�rozott v�ltoz�sokat hoz az �llami juttat�sok ter�n, a munkahelyteremt�sben, az ad�ss�gcs�kkent�sben, valamint az ad�- �s oktat�si reformban. �g�retet tett arra, hogy vissza�ll�tja �s meger�s�ti a magyar identit�s szempontj�b�l fontos �rt�keket, pl. Magyarorsz�g kultur�lis hagyom�nyait, valamint elk�telezetts�g�t az ir�nt, hogy seg�tse �s �jra �sszek�sse Magyarorsz�got a K�rp�t-medence �s a diaszp�r�k magyarjaival. Arra k�rte a szavaz�kat, seg�tsenek megtal�lni a m�dj�t annak, hogy a magyar �rdekeket megfelel�en szolg�lhass�k �s megv�dhess�k az Eur�pai Uni�n �s a transzatlanti sz�vets�gen bel�l.

Mi�rt k�ne h�t Magyarorsz�gnak most es�lyt adni? Mert nem szabad elfelejteni, hogy az �j magyar alapt�rv�ny (alkotm�ny) csak most, ez �v janu�r 1-j�n l�pett �letbe. A politikai realit�s az, hogy Magyarorsz�gon a jobb- �s a baloldal k�z�tt ideol�giai szakad�k t�tong, �s Orb�n minisztereln�k korm�ny�nak reformjait gyors �temben, �s n�h�ny sajn�latos t�ved�ssel egy�tt vitte kereszt�l. Hogy az el�z� korm�ny alatt megtapasztalt stagn�l�st elker�lje, a Fidesz - hatalomra jut�s�val - f�ldindul�sszer� v�ltoz�sokat �g�rt. B�r �gy hissz�k, j� sz�nd�k vezeti �ket, elj�r�sm�djuk �s megval�s�t�si strat�gi�juk olykor nem megfelel�, �s ez frusztr�l� sok olyan ember sz�m�ra, akik t�mogatj�k a sz�lesk�r� reform ir�nti t�rekv�seiket. Az �j t�rv�nyek puszta sz�ma is - az elm�lt k�t �v alatt 350 t�rv�nyt fogadott el a parlament - t�l gyors iram�nak t�nhet, �s ez�rt javasoljuk mi azt, hogy biztos�tsanak az Alkotm�nyb�r�s�g sz�m�ra elegend� id�t ahhoz, hogy �ll�sfoglal�sukat megtegy�k, elt�r�ljenek vagy m�dos�tsanak egyes sarkalatos t�rv�nyeket: ez m�g folyamatban l�v� munka.

Magyarorsz�g kicsi, de b�szke eur�pai nemzet, mely nagy becsben tartja a szabads�g ir�nti r�g�ta fenn�ll� elk�telezetts�g�t. M�g az �p�t� jelleg� b�r�latok hasznosak �s megfelel� �szt�nz�st adhatnak, a t�lz�, k�m�letlen �s gyakran politikai ind�ttat�s� nyom�sgyakorl�s ezzel ellent�tes hat�ssal j�r. Legt�bbsz�r az effajta t�mad�sok Magyarorsz�g sz�ls�jobboldali, radik�lis p�rtj�t, a Jobbikot b�tor�tj�k fel: �k a magyarorsz�gi radik�lis elemeket k�pviselik, t�mogatva az intoleranci�t, a gy�l�letet �s az antiszemitizmust.

Most, hogy ezek a struktur�lis �s alkotm�nyos reformok �letbe l�ptek, Magyarorsz�gnak adni kell egy es�lyt a korm�nyz�sra. Az �ber kritik�nak val�ban van helye, s�t sz�ks�g van r�, mint ahogy a tov�bbi sz�ks�ges v�ltoz�sok �s korrekci�k k�vetel�s�re is. De az EU �s m�sok �ltal j�tszott politikai hatalmi j�tszm�k nem seg�tenek - hanem elfogadhatatlanok, �s ami m�g enn�l is fontosabb, vesz�lyesek. Magyarorsz�g legszigor�bb b�r�l�inak bizony�ra nem az a c�lja, hogy meger�s�tse a sz�ls�jobboldalt, de az �ltaluk k�vetett taktika nagyon is ilyen hat�ssal j�r.

Arra szeretn�nk �szt�n�zni Magyarorsz�g igaz bar�tait, hogy tomp�ts�k a term�ketlen retorik�t, �s ne feledj�k, Magyarorsz�g bar�ti nemzet �s sz�vets�ges. Magyarorsz�g m�r bebizony�totta t�rt�nelmi elk�telezetts�g�t az eur�pai demokratikus �rt�kek mellett, �s es�lyt kell kapnia, hogy megkezdhesse gazdas�ga rendbet�tel�t, valamint, hogy tov�bbra is a transzatlanti sz�vets�g �s az Eur�pai Uni� hasznos tagjak�nt m�k�dhessen, ahogyan azt a m�ltban is oly gyakran tette.