Lesz�gezte: Csurka Istv�n radik�lis volt, de nem sz�ls�s�ges, �let�tj�t a magyars�g ir�nti szeretet hat�rozta meg.

Kiss Gy. Csaba, a Magyar �r�sz�vets�g eln�ks�gi tagja az �r�r�l, a szervezet egykori tagj�r�l besz�lt. Kiemelte: Csurka Istv�n a magyar dr�ma meg�j�t�ja volt, �letm�ve a legnagyobbak�hoz m�rhet�. Kov�cs L�szl�, a Magyar Igazs�g �s �let P�rtj�nak aleln�ke megjegyezte: a p�rt eln�k�nek hal�l�val "a hallgat�s falai", amelyek az �letm�vet �vezt�k, leomlottak. D�rner Gy�rgy, az �j Sz�nh�z igazgat�ja Rem�nyik S�ndor a Halotti besz�d a hull� levelekhez c�m� vers�vel b�cs�zott az �r�t�l.

Csurka Istv�n 1934-ben sz�letett Budapesten, a Szegedi Kis Istv�n Reform�tus F�gimn�ziumban �retts�gizett 1952-ben, majd 1957-ben a Sz�nh�z- �s Filmm�v�szeti F�iskola dramaturgia szak�n szerzett diplom�t. 1956-ban a f�iskolai nemzet�rs�g vezet�je volt, ami�rt f�l �vre Kistarcs�ra intern�lt�k. Tanulm�nyai befejezt�vel szabadfoglalkoz�s� �r�k�nt dolgozott, 1973-t�l 1986-ig a Magyar Nemzet t�rca�r�ja volt.
1988-89-ben tagja volt a Hitel c�m� foly�irat szerkeszt�bizotts�g�nak, 1989-90-ben a Magyar F�rum f�szerkeszt�je, a hetilap 1991. janu�ri �jraindul�s�t�l a szerkeszt�bizotts�g eln�ke, a Magyar F�rum Kft. �gyvezet� igazgat�ja volt.

A Wikip�di�n el�rhet� �letrajza szerint Csurk�t 1956 ut�n f�l �vre intern�lt�k, majd beszervezt�k III/III-as �gyn�knek. A kilencvenes �vek elej�n az els�k k�z�tt t�rta a nyilv�noss�g el� �gyn�km�ltj�t. �ll�t�sa szerint a beszervez�si nyilatkozatot az intern�l�s sor�n, k�nyszer hat�s�ra �rta al�, �s soha nem �rt jelent�st. Az �r� 1985-ben r�szt vett a magyar politikai ellenz�k monori tan�cskoz�s�n, 1987-ben r�szt vett a Magyar Demokrata F�rum megalap�t�s�ban, 1988-t�l a p�rt eln�ks�gi tagja, 1991-1992 k�z�tt aleln�ke volt. 1992 augusztus�ban ellent�tbe ker�lt az MDF vezet�ivel, egy h�nappal k�s�bb l�trehozta a Magyar �t Alap�tv�nyt, valamivel k�s�bb megalap�totta a Magyar �t K�r�k mozgalmat. A fesz�lts�g k�zte �s az MDF m�s vezet�i k�z�tt egyre fokoz�dott; v�g�l 1993. j�nius 5-�n az MDF v�lasztm�nya kiz�rta a p�rtb�l, j�niusban megalap�totta a Magyar Igazs�g �s �let P�rtj�t (MI�P), melynek az�ta is eln�ke �s a p�rt parlamenti tags�ga alatt frakci�vezet�je is volt 1998-2002 k�z�tt. 2006-ban p�rtja a Jobbik Magyarorsz�g�rt Mozgalommal k�z�sen indult az orsz�ggy�l�si v�laszt�sokon Harmadik �t n�ven, �m a koal�ci� nem tudott bejutni a parlamentbe. 

Csurka �r�k�nt igen fiatalon, 1954-ben deb�t�lt, 1956-ban kiadt�k els� elbesz�l�sk�tet�t, a T�zugrat�st. Saj�t egy�ni hangj�ra k�s�bb, a l�tszat �s val�s�g szembe�ll�t�s�ra �p�l�, ironikus-groteszk novell�iban tal�lt r� (N�sz �s pofon, Kint az �letben, Utasok, L�tez�s-technika, Vas�rnapi men� - elbesz�l�sk�tetek). A pr�zai m�fajban �rt m�g reg�nyeket (Hamis Tan�, Mo�r �s Pa�l, A kard, Dagony�z�s), filmforgat�k�nyvet (H�t tonna doll�r) �s r�di�hangj�t�kokat.

Legnagyobb sz�p�r�i sikereit dr�m�ival (Ki lesz a b�lanya?, Deficit, D�gl�tt akn�k, H�zmestersirat�) aratta. Darabjaiban a szat�ra, az ir�nia eszk�zeivel �br�zolja az emberi �rt�kveszt�st, a t�rsadalom pusztul�s�t, a h�s�k �ldozatt� v�l�s�t, a cselekv�sk�ptelens�get. Az �ltal�nos emberi gyeng�k kipelleng�rez�se mellett az olvas� �s n�z� sz�m�ra egy�rtelm�en kihallatszott a K�d�r-rendszer er�s kritik�ja is. Irodalmi munk�ss�g��rt 1969-ben �s 1980-ban J�zsef Attila-d�jat kapott, 1980-ban elnyerte a sz�nikritikusok d�j�t. Az 1980-as �vekben essz�- �s t�rcak�tetei is megjelentek, az �vtized v�g�t�l csak politikai �r�sokat k�z�lt. 1972-ben szilenciumra �t�lt�k rendszerellenesnek �s antiszemit�nak min�s�tett kijelent�sei miatt, 1986-ban pedig az�rt, mert a kisebbs�gek �rdek�ben val� �sszefog�sr�l sz�l�, Elfogadhatatlan realit�s c�m� essz�je megjelent a New York-i P�ski Kiad�n�l.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s