Horthy zsid�ellenes be�ll�totts�g�nak egyik legf�bb bizony�t�kak�nt az 1919 augusztus�t�l kezd�d� ellenforradalmi kurzus, illetve az ennek els� h�napjait k�s�r� „feh�rterror” antiszemita kileng�seinek elt�r�s�t �s b�tor�t�s�t szokt�k emlegetni. Vitathatatlan, hogy a kommunista r�muralom buk�s�t k�vet� megtorl�snak voltak zsid� �ldozatai, �s a Nemzeti Hadsereg, valamint a tiszti k�l�n�tm�nyek sz�mos vezet�je t�pl�lt patologikus gy�l�letet a zsid�k ir�nt. Ugyanakkor az is nyilv�nval�, hogy a magyarorsz�gi Tan�csk�zt�rsas�g politikai elitj�nek t�lnyom� t�bbs�ge zsid� sz�rmaz�s� kommunist�kb�l �llt. A k�zv�lem�ny jelent�s r�sze �ltal az orsz�g katonai �s k�zigazgat�si �sszeoml�s��rt – r�szben joggal – felel�ss� tett „oktobrist�k”, az „�szir�zs�s forradalomnak” nevezett polg�ri liber�lis hatalom�tv�tel el�k�sz�t�i �s v�grehajt�i k�z�tt is sz�p sz�mmal tal�lunk zsid�kat. A v�r�sterror �ltal hal�lra r�m�tett kereszt�ny k�z�poszt�ly legjellemz�bb �let�rz�se 1919–20-ban az el�rults�g �s becsapotts�g volt. �ltal�nos k�zv�leked�ss� v�lt, hogy az orsz�got „valakik” tudatosan, titokban szervezkedve t�nkretett�k, a h�bor�s fegyelmet al��sva kez�kbe kaparintott�k, majd k�s�rlet�k kudarca ut�n sors�ra hagyt�k. E „valakik” szerep�re pedig a forradalmakban vezet� szerepet j�tszott k�pvisel�ik magas ar�nysz�ma miatt a zsid�k „p�ly�zhattak” a legeredm�nyesebben. (1919 el�tt a szabadk�m�vess�get megsz�ll� zsid�k kereszt�nyellenes �s magyarellenes tev�kenys�ge k�l�n t�ma, err�l b�vebben l�sd: Raffay Ern� Szabadk�m�vesek Trianon el�tt �s Harcol� szabadk�m�vess�g c�m� munk�it.)

A h�szas �vek els� fel�ben felcsap� antiszemita hull�mot azonban s�lyos hiba volna �sszekeverni a j� �vtizeddel k�s�bb er�re kap�, faji alap�, biol�giai �ltudom�nyos elemeket f�ktelen demag�gi�val kever� ir�nyzatokkal.

Sz�ks�g volt vassepr�re

A legt�bb antiszemita kileng�st elk�vet� k�l�n�tm�nyesek mai szemmel sz�mos elem�ben elfogadhatatlannak l�tsz� erk�lcsis�ge a mindaddig ismeretlen�l kegyetlen �s hossz� h�bor�ban gy�kerezett. Horthy maga sem tagadja eml�kirataiban, hogy a „rendcsin�l�s” folyam�n t�rt�ntek s�lyos, megengedhetetlen t�lkap�sok, amelyeket azonban azzal magyar�z, hogy a kommunista diktat�ra keltette k�oszt csak „vassepr�vel” lehetett kiseperni. Katonatisztk�nt m�lys�gesen megvetette a „destrukt�v, defetista” pacifizmust �s annak minden k�pvisel�j�t, s meggy�z�d�se volt, hogy ezeket mindenest�l el kell t�vol�tani a magyar k�z�letb�l. Ugyanakkor – szint�n a tiszti becs�let t�rv�nyeinek engedelmeskedve – elutas�totta a v�logat�s n�lk�li, puszt�n a bossz� vagy a gyilkol�s �r�me �ltal t�pl�lt v�rengz�st is. (�rdekes – egyben a korszak soksz�n� bonyolults�g�t illusztr�l� – epiz�d, hogy Pr�nay eml�kirataiban tal�n csak egyetlen katon�j�r�l, egy izraelita vall�s� tisztr�l besz�l megvet�en. �m nem sz�rmaz�sa, hanem a megtorl�s sor�n tan�s�tott f�kezhetetlen brutalit�sa miatt.)

A zsid�t�rv�nyek

Horthy Mikl�ssal �s az �ltala l�trehozott politikai rendszerrel szemben t�masztott egyik leggyakoribb kifog�s, hogy Magyarorsz�gon sz�letett meg „Eur�pa els� zsid�t�rv�nye”, amely alatt az 1920 szeptember�ben elfogadott, az 1920. �vi XXV. t�rv�nycikket, k�zkelet�bb nev�n a numerus clausus t�rv�nyt szok�s �rteni. A t�rv�ny szerint „az orsz�g ter�let�n lak� egyes n�pfajokhoz �s nemzetis�gekhez tartoz� ifjak ar�nysz�ma a hallgat�k k�zt lehet�leg el�rje az illet� n�pfaj vagy nemzetis�g orsz�gos ar�nysz�m�t, de legal�bb kitegye annak kilenctized r�sz�t”. A k�zkelet� v�leked�ssel ellent�tben teh�t a jogszab�lyban egyr�szt nem szerepel a „zsid�” kifejez�s, m�sr�szt nem maxim�lis, hanem minim�lis ar�nyokat hat�rozott meg. Hogy ez a gyakorlatban mennyire korl�tozta a zsid� sz�rmaz�s�ak lehet�s�geit, m�ig vitatott. Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a zsid� fiatalok �ltal prefer�lt szakok eset�ben ez is komoly megszor�t�sokat jelentett. Az �vtized folyam�n hasonl� korl�toz�sokat vezettek be – kimondottan a zsid�kkal szemben – egyes�lt �llamokbeli egyetemeken (p�ld�ul Harvard, Columbia, Cornell, Yale, Boston University) �s Kanada t�bb fels�oktat�si int�zm�ny�ben is.

A jogszab�ly ebben a form�j�ban nyolc �vig volt �rv�nyben. 1928-ban Bethlen Istv�n kezdem�nyez�s�re az Orsz�ggy�l�s m�dos�totta a t�rv�nyt, kiv�ve bel�le a nemzetis�gi sz�mar�nyokra vonatkoz� rendelkez�seket.

A harmincas �vekben ism�t feler�s�dtek az antiszemita t�rekv�sek, amelyek azonban ez�ttal m�r kifejezetten a n�met nemzetiszocialista minta alapj�n, faji alapon, v�gs� soron a teljes kiszor�t�s ig�ny�vel l�ptek fel. Magyarorsz�gon is egyre gyakrabban hangzottak el a n�rnbergi t�rv�nyekhez hasonl� jogfoszt� int�zked�seket k�vetel� hangok. Ezeknek azonban a politikai elit – �l�n a korm�nyz�val – hossz� ideig ellen�llt, �m 1938-ban bevezett�k az els�, 1939-ben a m�r sz�rmaz�si �s nem vall�si szempontok alapj�n rendelkez� m�sodik, 1941-ben a „biol�giai fajv�delem” szempontjait �rv�nyes�t� harmadik, majd 1942-ben a tulajdonjogi tilalmakat is tartalmaz� negyedik zsid�t�rv�nyt. T�ny, hogy a korm�nyz� mind a n�gy jogszab�lyt al��rta, ugyanakkor m�r 1939 elej�n a k�sz�l� m�sodik jogkorl�toz� szab�ly rendelkez�seit is „embertelennek �s megengedhetetlennek” min�s�tette a brit nagyk�vettel besz�lgetve. Czettler Antal eml�kiratai szerint Horthy meg szerette volna tagadni a t�rv�ny szentes�t�s�t, �m err�l �pp a n�cibar�ts�ggal semmik�pp sem v�dolhat� Bethlen Istv�n besz�lte le.

A volt minisztereln�k megl�t�sa szerint ugyanis a zsid�t�rv�nyek visszautas�t�s�val a korm�nyz� v�gk�pp felb�sz�tette volna a Harmadik Birodalmat. Az omin�zus jogszab�lyok al��r�s�t m�ig sz�mos t�rt�n�sz az egykori �llamf� legel�t�lend�bb l�p�sei k�z� sorolja. E v�lem�nyek megfogalmaz�i azonban rendszerint nem veszik kell� s�llyal sz�m�t�sba, hogy a N�metorsz�g vezette koal�ci� nemcsak hatalmi, hanem – legal�bbis Hitlernek �s h�veinek elk�pzel�sei szerint – vil�gn�zeti sz�vets�g is volt. A nemzetiszocialista ideol�gi�nak pedig aligha volt fontosabb sarokk�ve, mint a szigor� antiszemitizmus.

A F�hrer ennek jegy�ben minden partner�t�l elv�rta, hogy a „zsid�k�rd�s megold�s�ban” k�vesse az � p�ld�j�t. E „versenyben” – mint azt a n�met k�l�gy sz�mos esetben az orrunk al� is d�rg�lte – Budapest mindv�gig sereghajt�nak sz�m�tott. Rom�ni�ban egy �vvel kor�bban, 1940-ben sz�rmaz�si alapra helyezt�k a zsid�t�rv�nyt, s ezzel p�rhuzamosan olyan ingatlantulajdonl�si �s hivat�si korl�toz�sokat �s tilt�sokat vezettek be, amelyekre haz�nk csak 1942-ben vagy m�g akkor sem sz�nta el mag�t, Ion Antonescu dikt�tor els�k k�z�tt hozatott l�tre az akkori Rom�ni�ban koncentr�ci�s t�borokat, ahol 1941-t�l kezd�d�en (!) mintegy 450 ezer zsid�t gyilkoltak meg. A szlov�k Zsid� K�dex m�r 1941-ben – gyakorlatilag a n�rnbergi t�rv�nyek mint�j�ra – a zsid�s�g teljes kirekeszt�s�r�l, lakhely-v�ltoztat�si tilalm�r�l �s vagyon�nak elkobz�s�r�l rendelkezett.

A holokauszt

1944. m�rcius 19-�n Magyarorsz�got n�met csapatok sz�llt�k meg. Ezzel az orsz�g elvesztette t�nyleges szuverenit�s�t, �s kiszolg�ltatott� v�lt Berlin t�rekv�seinek. B�r�l�i szerint Horthynak ezen a ponton le kellett volna mondania, hogy ne „legitim�lja” a megsz�ll�st. A korm�nyz� sz�nd�ka minden k�ts�get kiz�r�an nem is ez volt – m�g ha a t�rsadalom egy r�sz�ben val�ban hamis biztons�g�rzetet keltett is hivatalban marad�sa.

Az �llamf� v�gig abban rem�nykedett, hogy posztj�n maradva k�pes lesz megakad�lyozni az orsz�g teljes k�r� nemzetiszocialista �talak�t�s�t �s a zsid�s�g elhurcol�s�t. Hagyom�nyos eur�pai civiliz�ci�ban szocializ�l�dott emberk�nt nem tudta elk�pzelni, hogy a n�metek gyakorlatilag h�zi �rizetbe helyezz�k �s a k�z�letb�l kiiktass�k egy „fegyverbar�t” orsz�g els� ember�t. V�rakoz�saival ellent�tben 1944 tavasz�n pontosan ez t�rt�nt. Tiltakoz�sul Horthy lemondott a t�rv�nyek el�zetes szentes�t�si jog�r�l – nem akarta tehetetlen b�bk�nt nev�t adni az embertelen int�zked�sekhez.

A korm�nyz�nak a megsz�ll�s ideje alatt csak a f�v�rosban �s k�rny�k�n zajl� esem�nyekre volt n�mi r�hat�sa. Nem v�letlen, hogy a deport�l�sokat nem a vas�ti csom�pontk�nt m�k�d� Budapesten kezdt�k – ahol pedig n�h�ny nap alatt v�geztek is volna a „zsid�tlan�t�ssal” –, hanem az orsz�g t�voli pontjair�l haladtak a k�zponti ter�letek fel�. J�liusban ker�lt volna sorra a f�v�rosi gett� ki�r�t�se. Az �llamf� Budapestre rendelte a hozz� h� Koszor�s Ferenc vezet�se alatt �ll� esztergomi p�nc�los hadoszt�lyt, �s megtiltotta a zsid�k deport�l�s�t. Nota bene: ha tiltakoz�sul a megsz�ll�s ellen m�rciusban lemond – mik�nt b�r�l�i szerint tennie kellett volna –, akkor erre nem lett volna lehet�s�ge.

Kov�cs Tam�s, t�rt�nelemport�l.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s