„A népből, a néppel, a népért”, vagyis az emberektől kapott felhatalmazással, az emberekkel együtt, az emberek érdekében – idézte Abraham Lincoln szavait Orbán Viktor évértékelő beszédében. Ezzel összefüggésben a miniszterelnök sajnálkozásának adott hangot, hogy - megfogalmazása szerint - manapság e gondolat "nem a demokratikus eszmények alapjának, hanem populizmusnak minősül". 

Orbán Viktor beszédében, méltatva a január 21-i békemenetet, köszönet mondott azoknak, akik a hazánkra zúduló méltánytalan pergőtűz közepette kiálltak Magyarországért és egymásért. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a politikusoknak is fontos, hogy bátorítsák őket. Kiemelte: „nem olcsó szenvelgésre vágyunk, csak arra, hogy az emberek néha jelezzék; értik, hogy értük folyik a küzdelem, tudják, hogy a harang értük szól”.

A 2011-es évről szólva a kormányfő hangsúlyozta: "tudtuk, hogy 2011 izgalmas év lesz, de azt kevesen gondolták akkor, hogy mi minden vár ránk". Azonban, - mint mondta - tisztán látszott már az uniós elnökség kezdete előtt, hogy Európa a kommunizmus bukása utáni legnehezebb éve elé néz. Az események aztán minden előzetes várakozást felülmúltak – fogalmazott. Orbán Viktor magyarázatképp hozzátette: az Európai Unióban 13 kormány bukott meg; volt, aki rendes, volt, aki előrehozott választásokon, de olyan is volt, hogy még csak választás sem kellett hozzá. 

A környező országokat érintve a kormányfő rámutatott: Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, és a minap Romániában kényszerült távozni a kormányzat. Hozzátette: korábban stabilnak látszó országokban törtek ki zavargások, alakultak ki erőszakos összecsapások, és bénították meg egész országrészek működését. Szavai szerint olyan, hagyományosan a demokrácia erődítményeinek számító országban, mint Hollandia, a szélsőséges politikai erők támogatásával tud működni a kormányzat. A pénzügyi fenyegetések kapcsán pedig úgy fogalmazott a miniszterelnök, hogy olyan veszélyek tűntek fel az európai horizonton, mint számos euroövezeti ország fizetésképtelensége. Hozzátette: „már nem a politikai sci-fi világába tartoznak a közös valuta bedőléséről, vagy az EU megroppanásáról szóló találgatások”.

A miniszterelnök aláhúzta: a mai napig reális veszély, hogy a gazdasági folyamatok Európában a visszaesés, a zsugorodás és a recesszió irányába fordulnak. A 2012-re szóló előrejelzéseket naponta igazítják ki, és mindig lefelé – fűzte hozzá. A 2011-es év megrendítő volt Európa számára – jelentette ki, hozzátéve, hogy nem egyszerű gazdasági visszaesés, hanem a tervek és remények megingása volt tapasztalható. Magyarázatképp kifejtette: több országban az európai öntudat, „sőt az önbizalom behorpadását láthatjuk”. Sok tízmillió európai fejében kérdőjeleződtek meg saját gazdasági és társadalmi rendszerünk erényei, helyessége és életképessége is – fogalmazott. Egy példán keresztül ezt úgy érzékeltette a kormányfő, hogy „Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol; nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat”.

A kontinensünket érő megrázkódtatások kapcsán kijelentette: Devecser és Kolontár mutatta föl a jövőnk szempontjából meghatározó igazságokat. E két település újjáéledése azért volt fontos, mert kétségbevonhatatlan bizonyítékát adták annak, hogy nincs helyzet, amiből az ember ne tudna sikerrel talpra állni, nincs olyan mélypont, ahonnan ne lehetne új életet építeni – szögezte le a miniszterelnök. Ezzel összefüggésben Orbán Viktor rámutatott arra is, hogy a devecseriek és a kolontáriak sokkal többet vesztettek, mint az euroválság kárvallottjai, ugyanis nekik egész addigi életüket elsodorta a vörösiszap-áradat.

Azért fontos az ő történetük, mert Magyarország is olyan helyzetben van ma, ami próbára teszi a hitünket – hangsúlyozta Orbán Viktor. Sok ember aggódik azon, hogy mi van, ha a megújulás nem lesz sikeres; mi van, ha mi, a mostani kormány sem tudjuk kivezetni az országot a nehéz helyzetből – sorolta a kormányfő. Úgy fogalmazott, ilyenkor jusson eszünkbe a régi igazság: félni csak a félelemtől kell, ha legyőztük saját félelmünket, szabad az út. Köszönjük Devecser, köszönjük, Kolontár! – fűzte hozzá.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, 2010-ben hatalmas vállalkozásba kezdtek, hogy „megépítsünk egy erős Magyarországot”. Tudtuk, hogy nem sétagaloppra indulunk – szögezte le ezzel összefüggésben. Rácáfoltunk korábbi gyengeségeinkre, legyőztük a kishitűségünket, félretoltuk a hazánkat romlásba sodró erőket, és létrehoztuk Magyarország történetének egyik legnagyobb összefogását – jelentette ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta, tudták, hogy nyolc év súlyos hibáit és húsz év mulasztásait nem lehet néhány hónap, vagy akár egy-két év alatt helyrehozni.

A kormányfő hazánk akkori helyzetét az olasz tengerjáró hajóhoz hasonlította, „amit néhány hete katasztrófába kormányzott a kapitánya, majd elsőnként elhagyta a fedélzetet”. Akik a magyarokat zátonyra futtatták, ugyanígy viselkedtek; az embereket és az országot meg sem próbálták menteni – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: „most pedig a szárazföldről, külföldi üzlettársaik szoknyája mellől handabandázva, tücsköt-bogarat szórnak azokra, akik maradtak, és próbálják menteni a menthetőt”.

A miniszterelnök kijelentette, a 2010-es választásokat követően úgy látta, három bajt kell orvosolni: az adósságcsapdát, a munka elveszett becsületét és a tartalékok hiányát. A kormányfő kiemelte a devizahiteles családok helyzetét, „akik valaha elhatározták, hogy saját otthont teremtenek, és egyszercsak abban a helyzetben találták magukat, hogy többéves törlesztés után több az adósságuk, mint amennyi hitelt felvettek”. Mint mondta, az adósrabszolgaság mindennapi valósággá vált. Emellett az ország vezetői eladósították a vállalkozásokat, az önkormányzatokat és az államot is – szögezte le a kormányfő. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy 1998 és 2002 között, az első Orbán-kormánynak sikerült 52 százalékra leszorítani az ország államadósságát.

Ha úgy állnánk, mint 2002-ben, akkor nem lenne más dolgunk, mint azon vitatkozni, hogy hány légitársaságot hozzunk létre, hány új kórházat vagy gyárat építsünk, és mennyivel emeljük a nyugdíjakat meg az egészségügyi dolgozók fizetését – hangsúlyozta a kormányfő. Hozzáfűzte: „ehelyett a szocialisták visszanyomtak bennünket az adósságketrecbe”. 2010-ben az adósságcsapdán túl leginkább az nyomasztotta az országot, hogy nem érte meg dolgozni – fogalmazott a miniszterelnök. Szavai szerint, ahol a munkának nincs értéke, ott sosem lesz növekedés; és ahol nincs növekedés, nem jönnek létre új munkahelyek, inkább a meglévők is megszűnnek. Az adórendszer büntette a teljesítményt, és csak az a kisebbség járhatott jól, aki kikerülte vagy kijátszotta – jelentette ki, hozzátéve: emellett a középosztály és a közalkalmazottak egyre nehezebb helyzetbe kerültek.

Ahhoz nem kell matematikusnak lenni, hogy az ország belássa, egyszer egy ilyen rendszernek mindenki a vesztese lesz, és a legnagyobb vesztesek éppen azok lesznek, akiket „trükkösen” alkalmazott a munkaadójuk – hangsúlyozta Orbán Viktor. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2010-re  2 millió 600 ezer adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.

Úgy fogalmazott, az eladósodás és a munkaellenes gazdasági rendszer magával hozta Magyarország harmadik problémáját: a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok teljes hiányát. A brutális és értelmetlen megszorító csomagok, az igazi munka helyetti evickélés, a devizahitelek, a gazdaság leállása elapasztotta a cégek és a háztartások tartalékait – húzta alá beszédében a kormányfő.

A szocialista kormányok eltüntettek mindent, ami sűrűbb volt a levegőnél, és amikor jött a pénzügyi válság első hulláma, nem volt mihez nyúlni. Így festett az ország 2010-ben, egy korszak végén, amellyel szinte mindenki rosszul járt – fogalmazott Orbán Viktor. Csak szinte – mutatott rá a kormányfő, akinek elmondása szerint Magyarország esetében „jópáran meggazdagodtak” mások kiszolgáltatottságán.

A miniszterelnök kitért rá: a magánnyugdíjpénztáraknál hatalmas jutalékokat fizettek éppen abban az évben, amikor az emberek vagyonának nagy része elveszett. Azok is „haszonélvezői voltak a korszaknak”, akik befolyásos kapcsolataik lévén rátették a kezüket a közpénzekre a BKV-nál, és ezzel odajuttatták a fővárost, hogy képtelenné vált saját közlekedési vállalatának fenntartására – tette hozzá Orbán Viktor, aki emlékeztetett, a napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb európai beruházások listájára. Egy biztos, ilyen előzmények után az alapos elszámoltatás a legkevesebb, amit elvárhatnak tőlünk az emberek – hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor úgy folytatta, az előző kormányzatok felelőtlen gazdálkodásának az lett a vége, hogy egy „horribilis, kifizetetlen számla” maradt hátra Magyarországnak címezve, amelyen ezermilliárdos tételek szerepelnek. Erre a számlára a baloldali politikusok és üzlettársaik azt mondták: fizessék ki az emberek. A kormányfő kiemelte: erre az elképzelésre 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak, és új tehermegosztási rendszert vezettek be: kivetették a bankadót, a válságadót, majd a végtörlesztést. Mindezt a miniszterelnök szerint az ország talpon maradása érdekében meg kellett tenni.

Arról is beszélt, pont ez az új elképzelés az, ami „egyeseknek fáj itthon és Európában is”. Ők azok, akik arra buzdítanak, hogy Magyarország forduljon vissza, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amelyek egyszer már eladósították az országot, nekik viszont jó hasznot hozott - fűzte hozzá a kormányfő, aki azt mondta: mindenkivel hajlandó együttműködni, aki segíti, és egy erős Magyarországért akar küzdeni. A legkeményebben harcolni fogok minden olyan politikával és törekvéssel szemben, ami vissza akarja hozni azt a rendszert és azokat a módszereket, amelyek legyengítették és válságba sodorták az országot - tette hozzá az előző gondolathoz Orbán Viktor. 

A miniszterelnök elmondása szerint ma már Európában is új szelek fújnak, ami tegnap még elképzelhetetlennek tűnt, mára elfogadottá és bevetté vált. Példaként az Európai Központi Bank új elnökének radikálisan új monetáris politikáját említette.

A mi vágyainkban nincs semmi rendkívüli: egy erős, független, szabad országot akarunk, amely biztonságos életet nyújt nekünk. Tisztességes munka, biztos megélhetés, érdem szerinti előrejutás, család és otthon, amelyből a gyerekek elindulhatnak önálló életükbe, és méltó időskor; a legtöbben erre vágyunk – folytatta Orbán, aki szerint ma az a tétje a küzdelmünknek, hogy ezt a középosztálybeli életet hogyan tudjuk biztonságba helyezni azok számára, akik már eljutottak erre a szintre, és hogyan tudjuk elérhetővé tenni a nehéz helyzetben lévő családok számára.

MHO

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés