Az idén negyvenmillió forint értékben bocsátja ki Veszprém és térsége a balatoni koronát. Első körben kétszázezer darab bankjegyet nyomtatnak, amelyeknek címletei azonosak a ma használatban lévő forint bankjegyekkel, az ötszázastól a húsz­ezresig. A balatoni koronával március közepétől lehet majd fizetni (Veszprémben, Várpalotán, Litéren, Nemesvámoson, Balatonalmádiban, Balatonfüreden és Tihanyban), kizárólag azoknál a partnereknél, akikkel a helyi pénz kibocsátására és forgalmazására létrehozott részvénytársaság szerződést köt.

„A vásárlóknak elemi érdekük lesz, hogy használják saját helyi pénzünket, hiszen minden partnerrel úgy kötünk szerződést, hogy kikötjük, kettőtől tíz százalékig terjedő kedvezményt kell adniuk a balatoni koronával fizetőknek. Az üzletek, vállalkozások azért járnak jól, ha szerződnek velünk, mert így többletforgalomhoz jutnak. Nagy multinacionális cégekkel, áruházláncokkal nem szerződünk, kizárólag helyi érdekeltségű kisvállalkozásokkal” – mondta Leitold László, a kibocsátásban partnerséget vállaló Kinizsi Bank elnök-vezérigazgató helyettese. Megjegyezte, az első elfogadóhellyel, a veszprémi állatkerttel a jövő héten írják alá a partneri szerződést. A forgalomba kerülésig még másfél hónap van hátra. Ez idő alatt több száz partnerrel szeretnének megegyezni. Olyan cégekkel, vállalkozásokkal, akik béren kívüli juttatásként adnának alkalmazottaiknak balatoni koronát, és azokkal is, akik elfogadólyeként csatlakoznának a kezdeményezéshez. Továbbá arról is szó van, hogy az érintett településeken a szociális juttatásokat helyi bankóban fizessék ki. Porga Gyula, Veszprém polgármestere utalványhoz hasonlította a térség pénzét. Mint mondta, annyi csupán a különbség, hogy a balatoni korona nem lesz tiszavirág-életű, mint más étkezési, vásárlási utalványok, hiszen forogni fog. Éppúgy csereeszközként szolgál majd, mint a pénz.

„A térségi pénz bevezetésétől azt várjuk, hogy a helyben megtermelt jövedelmet helyben tudjuk tartani, hogy ezt a pénzt a térségben költsék el az emberek” – fogalmazott Porga Gyula polgármester. Emlékeztetett rá, hogy ugyanazt a tervezőt, Vagyóczky Károlyt kérték fel a balatoni korona bankjegyeinek megálmodására, aki a ma forgalomban lévő forintbankóinkat is tervezte. „Így aztán, ha nem is az első helyi a pénz a miénk, az biztos, hogy a legszebb” – jegyezte meg Veszprém első embere. A balatoni korona egyes címletein egyébként a térség nevezetességei kaptak helyet.

A balatoni korona elnevezés egyébként Balatonalmádi polgármesteré­hez, Keszey Jánoshoz köthető. A helyi pénz bevezetéséről való határozatot követően sokáig ötleteltek az érintettek, milyen nevet adjanak a térségi bankónak. Több variációt köve­tően, mint például a veszprémi bankó, Keszey János vetette fel, mi lenne, ha balatoni koronának neveznék a pénzt, amelyben a Balaton a térségi összefogásra, és legnagyobb közös értékünkre, a „magyar tengerre”, míg a korona Gizella királynéra és a királynék városára utal.

Több térség is saját fizetőeszközben gondolkodik

Annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Bank több ponton kifogásolta a helyi pénzek használatát, számos térség terveiben szerepel saját valuta bevezetése. A helyi pénzek olyan utalványok, amelyek a helyi gazdaság élénkítését ösztönözve, a térség gazdasági szereplői közötti kapcsolatot erősítve helyettesítik a készpénzes fizetést. Ezek értékét azonban mindig egy szélesebb körben ismert, nemzetközi forgalomban is használt devizához kell kötni, és a kibocsátónak rendelkeznie kell az összes kiadott utalvány fedezetével. Tehát a helyi pénz valójában nem pénz, sokkal inkább a már ismert utalványokhoz – például étkezési utalványokhoz – hasonlít. Többéves előkészítő munka után 2010 nyarán vezették be Sopronban és környékén a kékfrankot. Azóta a Ha-Mi-Összefogunk Európai Szövetkezet által útjára indított kezdeményezés szépen kinőtte magát, több száz elfogadóhellyel rendelkezik. A „pénz” utalványként működik, s ahhoz, hogy valaki fizetőeszközként használhassa, csatlakoznia kell a szövetkezethez. Ezután a kékfrankban használni kívánt pénzösszeget letétbe helyezi a szövetkezet számláján, majd megkapja az azzal azonos értéket képviselő frankot. A vásárlás során a felhasználó a legtöbb helyen kedvezményeket kap. Az ötletgazda, Perkovátz Tamás lapunknak adott korábbi nyilatkozatában rámutatott: ahol elterjedt a kékfrank, ott a helyi gazdaság fellendült. A soproniak példáján fölbuzdulva készül a rábaközi tallér, a debreceni fantallér, a mosoni korona és a pécsi korona is. Mindegyik a kékfrank mintájára, pénzhelyettesítő utalványként működne, s a forint mindenkori értékét képviselné. A pécsi korona megvalósításán már dolgozik a megyei önkormányzaton belül egy csapat Szőcs Norbert jobbikos képviselő vezetésével. Véleménye szerint a helyi pénz segíthet a megyei önkormányzat hitelállományának lefaragásában, s lehetőséget nyújt az átszervezések következtében elbocsátottak munkába állítására is. (MH)

MH

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés