A „k�zirat az 1944 �s 1954 k�z�tti id�szak azon esem�nyeinek t�rgyszer� le�r�s�t tartalmazza, amelyek meghat�rozt�k, vagy legal�bbis befoly�solt�k a vajdas�gi magyars�g helyzet�t, sors�nak alakul�s�t, fejl�d�s�t vagy visszafejl�d�s�t k�z�ss�gk�nt” – �rja nagyszer� k�tet�nek el�szav�ban V�k�s J�nos. A szerz�nek a Magyarok a Vajdas�gban 1944–1954 c�mmel megjelent kronol�gi�ja v�res esem�nyekkel kezd�dik: a visszacsatol�s r�vid id�szaka ut�n a D�lvid�kre bevonul� d�lszl�v partiz�nok �ltal, a helyi, �shonos magyars�g ellen elk�vetett n�pirt�s, etnikai tisztogat�s tragikus esem�nyeivel. A k�tet els� d�tuma 1944. szeptember 6., aznap l�pte �t ugyanis a rom�n–szerb hat�rt a V�r�s Hadsereg. Alig h�rom nappal k�s�bb, a Josip Broz Tito �ltal ir�ny�tott Jugoszl�v N�pfelszabad�t� Katonas�g �s Partiz�negys�gek Vajdas�gi F�parancsnoks�ga utas�t�st adott ki, amelyik elrendelte: meg kell akad�lyozni az „elhagyott helys�gekben” a n�p�rul�nak b�lyegzett szem�lyek „menek�l�s�t”. Vagyis m�r szeptember 9-�n nyilv�nval�v� tett�k: senkinek sem kegyelmeznek, aki kapcsolatban �llt a magyar k�zigazgat�ssal.

Tito, szem�lyesen

Az �v �sz�n Tito is Vajdas�gban tart�zkodott: azzal a c�llal rendelte az akkor m�g f�leg n�metek lakta b�ns�gi Versecre „az egyik legjobb er�s brig�dot”, hogy a telep�l�st megtiszt�ts�k a sv�bokt�l. Ebben az id�szakban fogadta a b�cskai Cs�rog �s Zsablya szerb lakoss�g�nak k�ld�tts�g�t is, akik szabad kezet k�rtek a helyi magyars�g elleni „megtorl�sokra” az 1942-es razzia miatt. Az �jvid�ki magyar f�rfiak �sszegy�jt�s�t okt�ber 26-�n kezdt�k meg, �jszak�nk�nt mintegy h�romsz�z �rtatlan embert k�noztak �s gyilkoltak meg. Ennek a tisztogat�si hull�mnak estek �ldozatul az �jvid�ki ferences rendh�z papjai is, els�k�nt K�r�szt�s Krizoszt�m rendf�n�k atya, akit m�g helyben agyonvertek, majd n�h�ny nappal k�s�bb Kov�cs Krist�f atya is, akit az indjijai munkat�bor fel� vezet� �ton, a menetoszlopban l�ttek agyon, amikor m�r nem tudott tov�bbmenni.

A Cubrilovic-jelens�g

Jegyezz�k meg ezt a nevet: Vasa Cubrilovic. A szerb t�rt�n�sz volt a kisebbs�g- �s magyarellenes etnikai tisztogat�sok egyik legf�bb ideol�gusa. �s mellesleg tagja annak az Ifj� Bosznia nev� szerb nacionalista di�kszervezetnek is, amelyik a Ferenc Ferdin�nd tr�n�r�k�s elleni szarajev�i mer�nyletet megszervezte, szerepv�llal�sa miatt tizenhat esztendei b�rt�nb�ntet�sre �t�lt�k.

Vasa Cubrilovic 1945 november�ben k�ldte meg a partiz�nhat�s�goknak a kisebbs�gi k�rd�s megold�s�ra, v�gleges �s nem kev�sb� v�gletes rendez�s�re kidolgozott programterv�t. Ebben k�nt�rfalaz�s n�lk�l a legkem�nyebb represszi�t javasolta. �gy fogalmazott: „N�lunk is, ak�rcsak szerte Eur�p�ban, bebizonyosodott, hogy semmilyen enged�kenys�g nem t�r�thet el n�mely kisebbs�geket att�l, hogy az �llamhat�rokon �t k�t�djenek anyaorsz�gukhoz. (...) El kell �ket t�vol�tani az orsz�gunkb�l, mert erre r�szolg�ltak. (...) Sz�munkra az a f� k�rd�s, hogyan lehet sz�th�zni a kisebbs�gi t�mb�ket a jelent�s geopolitikai helyeken. (...) A mi sz�vets�geseink is arra az �ll�spontra helyezkedtek, hogy a kisebbs�gi k�rd�st ebben a h�bor�ban �tk�lt�ztet�ssel kell megoldani. (...) Ha B�csk�b�l

200 ezer magyart elt�vol�tan�nk, megoldan�nk a magyar kisebbs�gi k�rd�st, (...) a katonas�gnak m�g a h�bor�s tev�kenys�g idej�n tervszer�en �s k�ny�rtelen�l meg kell tiszt�tania a nemzeti kisebbs�gekt�l azokat a vid�keket, melyeket a mi n�p�nkkel sz�nd�kozunk betelep�teni. (...) Gy�jt�t�borokat kell l�tes�teni, vagyonukat elkobozni, csal�djukat szint�n t�borba k�ldeni, s az els� adand� alkalommal �tk�ldeni �ket a nemzeti �llamukba. A magyarok �s a n�metek vonatkoz�s�ban ehhez nagy seg�ts�get ny�jthat a testv�ri szovjet katonas�g. A kisebbs�gek tisztogat�s�n�l k�l�n figyelmet kell ford�tani az �rtelmis�gre �s a gazdagabb t�rsadalmi r�tegekre. (...) A legjobb az lenne, ha a N�pfelszabad�t� Hadsereg �s Partiz�negys�gek F�parancsnoks�ga mellett k�l�n �gyoszt�ly l�tes�lne azzal a feladattal, hogy m�g a h�bor� folyam�n gondot viseljen a kisebbs�gekt�l val� megtiszt�t�sr�l. (...) T�megeinknek a kisebbs�gekkel szembeni gy�l�let�t �s lesz�mol�si hajlam�t konstrukt�van kell kihaszn�lni. (...) Minden hadm�veleti ter�letr�l olyan jelent�sek �rkeznek, hogy n�pt�megeink k�ny�rtelen�l lesz�molnak mindazokkal a nemzeti kisebbs�gekkel, amelyek ebben a h�bor�ban ellen�nk voltak. (...) Meglehet, soha t�bb� nem ny�lik ilyen lehet�s�g�nk, hogy etnikailag tiszta �llamot teremts�nk magunknak. �llamunk minden nagyobb jelenlegi probl�m�ja, legyen az nemzeti-politikai, szoci�lis vagy gazdas�gi, t�bb�-kev�sb� v�rhat egy k�s�bbi megold�sra. A kisebbs�gi k�rd�st azonban, ha nem oldjuk meg most, soha t�bb� nem fogjuk megoldani.”

�rtatlan magyar emberek ezreinek k�nhal�la jelzi az�ta is, hogy milyen hat�konyan dolgoztak a cubrilovici elk�pzel�sek megval�s�t�s�n.

�let a h�bor� ut�n

Az esem�nyek – �s V�k�s kronol�gi�j�nak adatsorai – igazolt�k, hogy a partiz�nok nagyr�szt val�ban Cubrilovic javaslatai alapj�n j�rtak el. A kutat�k t�bbs�g�t�l elt�r�en azonban V�k�st nemcsak az 1944–45-�s v�res esem�nyek foglalkoztatj�k: l�t�k�r�t kit�g�tva a k�vetkez� �vek esem�nyeit is �sszefoglalja, feldolgozza. M�r csak az�rt is fontos ez, mert az �j jugoszl�v hatalomnak gondja volt arra is, hogy a ter�let�n maradt – t�l�l� – magyars�got (�s tegy�k hozz�: a m�s kisebbs�geket is...) szembeford�tsa anyaorsz�g�val, �n�ll�, elk�l�n�lt identit�studat kialak�t�s�ra �szt�n�zze �ket. J�l p�ld�zza ezt a V�k�s J�nos �ltal is id�zett r�di�kabar�, vagyis az �jvid�ki R�di� ad�s�ban 1952. janu�r elsej�n Nevet� r�di� c�mmel elhangzott vill�mtr�fa is, amelynek sz�vege a kor szellem�ben Magyarorsz�got g�nyolta ki: „A Szovjetuni� legfels�bb tan�cs�nak legeslegfels�bb prez�diuma rendeletet hozott a testv�rileg al�rendelt csatl�s�llamok �j�vi kit�ntet�s�r�l. Az al�bbiakban ismertetj�k ezeket az aj�nd�kokat. (...) A magyar korm�nynak elismer�ssel ad�znak a hat�rkih�v�sok �s a hat�r menti kitelep�t�sek min�s�ge �s mennyis�ge tekintet�ben. A magyar korm�nynak kegyesen megengedik, hogy a budapesti Szt�lin-szobron k�v�l Magyarorsz�gon minden 10 000 f�l�tti lakos� v�rosban hasonl� szobrot �ll�thassanak fel. R�kosi M�ty�st a »Cs�rd�s �rfi« �rdemrend aranycsillag�val t�nteti ki, mivel bebizony�totta, hogy a cs�rd�s tulajdonk�ppen nem m�s, mint az orosz kazacsok n�pt�nca.”

Az ig�nyes kiadv�nyt – amely a zentai Vajdas�gi Magyar M�vel�d�si Int�zet gondoz�s�ban jelent meg – v�g�l n�v- �s t�rgymutat� z�rja, amelyik eligaz�tja az �rdekl�d� kutat�kat, de a laikus olvas�kat is a k�ztudatb�l m�ra m�r javar�szt kikopott r�vid�t�sek, valamint a let�nt szervezetek, hat�s�gok megnevez�seinek �tveszt�iben.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s