A t�rt�nelmi Magyarorsz�gon 1912. december 28-�n alakult meg a Magyar Cserk�szsz�vets�g, s a mozgalom hamarosan az orsz�g eg�sz ter�let�re kiterjesztette m�k�d�s�t.

A gyal�zatos trianoni b�kedikt�tum k�vetkezt�ben ugyan az elszak�tott ter�leteken megsz�nt ez, az ifj�s�g nevel�se szempontj�b�l jelent�s mozgalom, illetve a Csehszlov�kiai Cserk�szsz�vets�g magyar aloszt�ly�ban folytat�dhatott, de az 1938–44 k�z�tti id�szak alatt sok visszacsatolt ter�leten �jra vir�gz�snak indulhatott. �gy K�rp�talj�n is, ahol azonban az 1944-ben „bevonul�" szovjethatalom megsz�ntette a mozgalmat. 1991-ig kellett v�rni, hogy a mozgalom ism�t �jj�sz�lessen: 20 �ve, december 15-�n a Munk�csi Zr�nyi Ilona K�nyvt�rban alakult meg a K�rp�taljai Magyar Cserk�szsz�vets�g (K�MCSSZ). December 10-�n a jeles jubileumot a munk�csi R�k�czi-kast�lyban eml�k�l�ssel m�ltatt�k. Az esem�nyen az anyaorsz�g �s az elcsatolt ter�letek magyar cserk�szsz�vets�geinek sz�mos k�ld�tts�ge r�szt vett.

Az �nneps�g nyit�nyak�nt a jelenl�v�k el�nekelt�k a S�k S�ndor �ltal kompon�lt Cserk�szindul� els� versszak�t, majd Popovics P�l, a K�MCSSZ eln�ke �dv�z�lte a megh�vott vend�gek sor�ban T�th Istv�nt, a Magyar K�zt�rsas�g Beregsz�szi Konzul�tus�nak f�konzulj�t, dr. G�g�ny Edmondot, a Magyar K�zt�rsas�g Ungv�ri F�konzul�tus�nak konzulj�t, Buday Barnab�s evang�likus lelk�szt, a Magyar Cserk�szsz�vets�g �s a Magyar Cserk�szsz�vets�gek F�rum�nak eln�k�t, Moln�r Szil�rdot, a Rom�niai Magyar Cserk�szsz�vets�g �gyvezet� eln�k�t, Gul�csy Lajost, a Munk�csi Reform�tus Egyh�zker�let tiszteletbeli p�sp�k�t, Pog�ny Istv�nt, a Munk�csi R�mai Katolikus Egyh�zmegye �ltal�nos helyn�k�t, Marosi Istv�n nagyb�g�nyi g�r�g katolikus parochust, R�cz Istv�n t�cs�i r�mai katolikus pl�b�nost, Tarack�zi Gerzson munk�csi reform�tus lelkip�sztort, Gul�csy G�z�t, a „KMKSZ" J�t�konys�gi Alap�tv�ny igazgat�j�t, Nagy S�ndort, a KMPSZ eln�ks�gi tagj�t.

Dr. G�g�ny Edmond megind�t�nak nevezte a cserk�szindul�t. „�gy gondolom, hogy manaps�g, amikor az egy�n, az egy�ni elk�pzel�sek, az egy�ni megmozdul�sok tal�n a kellet�n�l nagyobb hangs�lyt kapnak az �let�nkben, nagyon fontos, hogy legyenek olyan mozgalmak �s k�z�ss�gek, amelyek ezeket az egy�ni, roppant fontos alkot� energi�kat hasznos c�lok fel� tudj�k terelni, valamilyen t�rsadalmilag fontos c�l �rdek�ben fel tudj�k haszn�lni. K�l�n�sen �rt�kesnek tartom azokat a mozgalmakat, k�z�ss�geket, amelyek az oktat�son �s a nevel�sen kereszt�l pr�b�lkoznak meg ezzel. A cserk�szsz�vets�g ezeken az alap�rt�keken t�lmen�en, idej�t j�val meghaladva ismerte fel a term�szethez val� pozit�v viszonyul�st, a k�rnyezettudatoss�g fontoss�g�t, �s az ezzel p�rosul�, katonailag jellemz� rendet-fegyelmet, amelyekre alapozva egy t�rsadalomnak is lehet hossz� t�von sikeres nemzetet �p�teni." Majd a konzul felolvasta R�p�s Zsuzsann�nak, a K�zigazgat�si �s Igazs�g�gyi Miniszt�rium nemzetpolitik��rt felel�s helyettes �llamtitk�r�nak Popovics P�lhoz �rt level�t.

Popovics B�la, a K�MCSSZ tiszteletbeli eln�ke k�zel k�t �vtizedig vezette a szervezetet. �r�mtelinek nevezte, hogy a R�k�czi-kast�ly patin�s falai k�z�tt ker�lhet sor e jeles esem�nyre, azon �p�letben, ahol t�bbek k�z�tt II. J�zsef, I. Ferenc J�zsef, Erzs�bet cs�sz�rn� (Sissi) �s Rudolf f�herceg is megfordult. A jelent elemezve elmondta: „Egy nagy �rt�kv�ls�gnak a kell�s k�zep�n vagyunk, melynek szomor� eredm�nyek�nt emberek, egzisztenci�k, orsz�gok mennek t�nkre a szem�nk l�tt�ra. A neoliber�lis eszmerendszer �ltal kialak�tott fogyaszt�i gondolkod�sm�d – amely kiz�r�lag az anyagi j�l�tet, a k�nyelmet helyezte el�t�rbe, s amely a f�ldi �s az anyagi javakt�l, a karriert�l tette f�gg�v� a boldogs�got – k�vetkezm�nye a vil�gban jelenleg d�l� v�ls�g. Ez a kificam�tott, egocentrikus gondolkod�sm�d kifejezetten emberellenes: ugyanis k�z�ss�gi l�nynek vagyunk teremtve, �s lelki b�k�nket �s eg�szs�ges �n�rt�kel�s�nket csakis az Istennel �s embert�rsainkkal kialak�tott �l� k�z�ss�gben tudjuk megszervezni. Nincs m�s �t: a t�bbi csak p�tcselekv�s. Ha mindennap meg tudjuk �lni az Istennel az �let�nket, ha �rt�knek tekintj�k a csal�dot, �s �ld�snak benne minden gyermeket a fogantat�s pillanat�t�l, ha nemzet�nk t�rgyi �s szem�lyi kincseit ismerj�k �s szeretj�k, �s n�p�nk sorsa fontos sz�munkra, mely�rt �nzetlen�l tenni is k�szek vagyunk, akkor mindig lesz j�v�nk."

Popovics B�la sz�lt az elm�lt �vsz�zad megpr�b�ltat�sair�l, melyeket tal�n m�r fokozni sem lehet. Elmondta: a t�rt�nelem tanuls�ga szerint ezen szenved�seknek m�r puszt�n egy t�red�ke is el�g volt ahhoz, hogy egyes n�pek asszimil�l�djanak, elt�njenek, megsemmis�ljenek. Mi viszont m�g itt vagyunk: a sok szenved�s �s kil�t�stalans�g ut�n az Isten v�gtelen kegyelm�vel mindig megmentett benn�nket, megadta az es�lyt a felemelked�sre �s a kibontakoz�sra. „Ehhez viszont kellett egy olyan magyar n�p, melynek istenhite, csal�dszeretete �s nemzeti elk�telezetts�ge megk�rd�jelezhetetlen volt, �s rendelkezett tehets�ges �s karizmatikus, a nemzet �gye ir�nt val�ban elk�telezett vezet�kkel, akik a sz� legnemesebb �rtelm�ben szolg�lt�k �t. A cserk�szet erre alapozta eg�sz tev�kenys�g�t. Saj�t m�dszereivel ennek az �rt�krendnek az alapj�n igyekszik egy �letform�t vonz�v� tenni a gyermekekn�l: ha j�l v�gzi a munk�t, akkor nagy es�llyel hozz�j�rulhat egy lelk�ben �s szellem�ben meg�jul� magyar t�rsadalom kialak�t�s�hoz."

A K�MCSSZ egykori eln�ke meghitt szavakkal eml�kezett vissza az 1991-es kezdetre, amikor kilenc m�sik fiatallal megh�v�st kapott a K�lf�ldi Magyar Cserk�szsz�vets�g G�d�ll�n megrendezett vezet�k�pz� t�bor�ba, mely gyakorlatilag az els� olyan t�bor volt a kommunista rezsimek alkony�n, ahov� a K�rp�t-medence k�l�nb�z� orsz�gaiban �l� fiatalok elmehettek. Visszat�rve nagy lelkesed�ssel l�ttak munk�hoz: kerest�k azokat a fiatalokat, akikr�l felt�telezt�k az egy�ni alkalmass�got. �rs�ket szerveztek, foglalkoztak a jel�ltekkel, majd id�vel csapatokat alak�tottak. P�rhuzamosan a szervezet strukt�r�j�t is l�tre kellett hozni: 1991. december 15-�n Munk�cson a Zr�nyi Ilona K�nyvt�rban kimondt�k a K�rp�taljai Magyar Cserk�szsz�vets�g (K�MCSSZ) megalakul�s�t. N�h�ny h�nap eltelt�vel Ungv�ron megyei szinten is siker�lt bejegyeztetni a szervezetet. K�s�bb cserk�sz�js�g is l�trej�tt, a k�zkedvelt Nyomkeres�.

„Ez a 20 �v egy ember�lt�, amikor m�rleget lehet �s kell vonni, �s �j c�lokat lehet �s kell megfogalmazni. Nem szabad elfelejteni �nnepelni: az �nnep, a meg�ll�s nagyon fontos. A folytonoss�g megl�te �s m�k�d�se nagyon fontos egy szervezet �letk�pess�g�nek a meg�t�l�s�n�l. K�oszba burkol�z� vil�gunkban az Isten, a csal�d �s a nemzet az az ir�nyt�, ami mind a fiataloknak, mind a kisebbs�gben �l�knek ir�nyt mutathat" – hangs�lyozta Popovics B�la.

Buday Barnab�s a Magyar Cserk�szsz�vets�g (MCSSZ) j�k�v�ns�gait tolm�csolta. Visszaeml�kezett 1992-re, amikor megh�vott vend�gk�nt, a magyar cserk�szsz�vets�g tagjak�nt r�szt vehetett egy Huszt mellett tartott t�boroz�son, ahol tan�csokkal seg�tett�k a frissen megalakult k�rp�taljai cserk�szmozgalmat.Buday Barnab�s – aki a Magyar Cserk�szsz�vets�g eln�ki tiszte mellett a szervezet f�rum�nak eln�ki posztj�t is bet�lti – besz�molt az elcsatolt ter�leteken tett �tjair�l �s az ottani cserk�szmozgalmak munk�j�r�l. El�gedetts�g�nek adott hangot a tapasztaltakkal kapcsolatban, r�mutatva arra: a cserk�szek az eg�sz K�rp�t-medenc�ben cserk�sztestv�ris�get �lnek meg egym�s k�z�tt. V�gezet�l elmondta, hogy a Magyar Cserk�szsz�vets�g megalap�t�s�nak 100. �vfordul�ja tisztelet�re a j�v�ben szeretn�nek megrendezni egy �sszmagyar Nemzeti Cserk�szt�bort: a tervek szerint sz�z alt�borban zajlan�nak a foglalkoz�sok, melyekhez a k�rp�taljai cserk�szek r�szv�tel�re is sz�m�tanak.

A Rom�niai Magyar Cserk�szsz�vets�g j�k�v�ns�gait tolm�csolta a K�MCSSZ-nek Moln�r Szil�rd, a szervezet �gyvezet� eln�ke. �k szint�n nemr�g �nnepelt�k �jraalakul�suk 20. �vfordul�j�t. Aj�nd�kk�nt egy f�b�l faragott, Szent Gy�rgy�t �br�zol� szobrot adott �t Popovics P�lnak.

A szlov�kiai cserk�szek k�ld�ttei k�z�l Horv�t D�niel gratul�lt. Elmondta: egy ilyen jubileum nagy esem�ny egy sz�vets�g �let�ben, melyben tavaly nekik is r�sz�k volt: a Szlov�kiai Magyar Cserk�szsz�vets�g ugyanis szint�n akkor �nnepelte �jraalakul�s�nak 20. �vfordul�j�t.

Gul�csy Lajos p�sp�k �r az 1938-as visszacsatol�st k�vet�en szint�n cserk�szk�nt tev�kenykedett, melyre kellemes szavakkal eml�kezett vissza. „Mi is volt a cserk�szmozgalom? – tette fel a k�rd�st. – A fiatalok k�z�tt egy �letc�l, egy szolg�lati lehet�s�g, egy nagyszer� alkalom, hogy hogyan �lj�k meg a fiatals�got. A cserk�szmozgalom c�lja az volt, hogy a t�rsadalomnak p�ldak�pet faragva �s mutatva, embers�gre nevelje a fiatalokat."

Tarack�zi Gerzson a cserk�szmozgalomr�l mint a t�rt�nelmi egyh�zak strat�giai partner�r�l, az ifj�s�got ment� �s megtart� szervezetr�l sz�lt. Mint elmondta, itt, Munk�cson nagyon sok gyermeket vonz a cserk�szet gondolata, ami a szervezet vezet�i fel� jelz�s�rt�k�: azt bizony�tja, hogy j� �ton j�rnak, �s j�l �lt�k meg munk�jukat.

A K�MCSSZ tagjak�nt t�lt�tt id�re eml�kezett vissza Marosi Istv�n parochus �s R�cz Istv�n atya. Szab� Istv�n atya elismer�en sz�lt a k�rp�taljai cserk�szekr�l, akikkel anyaorsz�gi �rsvezet�k�pz�-t�borban tal�lkozva nagyon rendes �s felk�sz�lt fiatalokat ismert meg. Dani Eszter tiszteletes asszony (Budapest) egykor Munk�cson v�gzett lelk�szi szolg�latot, s a cserk�szekr�l mint csapatban nagyon j�l egy�ttm�k�dni tud� fiatalokr�l sz�lt. Arra k�rte �ket, maradjanak mindig „testv�rei" egym�snak, s ezen testv�ris�g jegy�ben �rizz�k meg a k�z�sen megszerzett �rt�keket.

Popovics P�l a kezdetek kapcs�n elmondta m�g, hogy a cserk�szmozgalom megalakul�s�t sz�mos vil�gi �s egyh�zi szem�ly t�mogatta, t�bbek k�z�tt a n�hai Cs�ti J�zsef r�mai katolikus vik�rius, Fod� S�ndor, a K�rp�taljai Magyar Kultur�lis Sz�vets�g (KMKSZ) egykori eln�ke, valamint vit�z P�kh S�ndor. �ldozatos szerepv�llal�suk elismer�sek�nt a K�MCSSZ eml�kplakettet alap�tott, melyeket az eml�k�l�s v�g�n �tny�jtott – sajnos sok d�jazottnak m�r csak posztumuszk�nt. Eml�kplakettet ny�jtottak �t Gul�csy Lajos nyugalmazott reform�tus p�sp�knek, Sz. Luk�cs J�nosnak, a Magyar Cserk�szsz�vets�g kor�bbi �gyvezet� eln�k�nek, illetve posztumusz: Bodn�r G�bornak, a K�lf�ldi Magyar Cserk�szsz�vets�g �gyvezet� eln�k�nek, dr. N�methy Gy�rgynek, a K�lf�ldi Magyar Cserk�szsz�vets�g eln�k�nek, Cs�ti J�zsefnek, munk�csi r�mai katolikus pl�b�nosnak, p�sp�ki helyn�knek, dr. Ortutay Elem�rnek, g�r�g katolikus �ldoz�papnak, cserk�sztisztnek, Fod� S�ndornak, a K�rp�taljai Magyar Kultur�lis Sz�vets�g tiszteletbeli eln�k�nek, R�ss Tibornak, a T�cs�i 2. Sz. Holl�sy Simon Cserk�szcsapat parancsnok�nak �s vit�z P�kh S�ndornak, Amerik�ba kiv�ndorolt volt munk�csi lakosnak. Az eml�kplaketteket (Matl P�ter szobr�szm�v�sz alkot�sait) a megh�vott vend�gek k�sz�nt� besz�dei ut�n a d�jazottak, illetve az �r�k�s�k, hozz�tartoz�k vehett�k �t.

A szem�lyes d�jazottakon k�v�l kit�ntet�sben r�szes�lt sz�mos vil�gi �s egyh�zi szervezet, �gy a KMKSZ, a K�rp�taljai Magyar Pedag�gussz�vets�g (KMPSZ), valamint a h�rom t�rt�nelmi egyh�z is.

Az �nneps�g z�r�sak�nt felszentel�sre ker�lt a budapesti Zr�nyi Ilona K�zalap�tv�ny �ltal a K�MCSSZ-nek e jeles jubileum alkalm�b�l adom�nyozott sz�vets�gi z�szl�ja is.

Az eml�k�l�s z�r�sak�nt szeretetvend�gs�g k�vetkezett, melynek sor�n felv�gt�k a sz�let�snapi tort�t is, majd vid�m �s k�tetlen besz�lget�s keret�ben ker�ltek feleleven�t�sre a k�t �vtized esem�nyei.

Fischer Zsolt

K�rp�talja.ma

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s