A tisztújítás után továbbra is Tőkés László marad a mozgalom vezére. Tőkésnek az 195 szavazatból 189 igen mellett 6 tartózkodással szavaztak bizalmat.

Az EMNT ügyvezető elnökéül Sándor Krisztinát, a Magyar Ifjúsági Tanács volt elnökét szavazták meg. A régióelnökök Szabó László (Közép-Erdély), Bardócz Csaba (Székelyföld) valamint Nagy József Barna (Partium) lettek.

A szervezet munkáját egy öttagú alelnökség segíti. Az egyházi és szociális ügyekért felelős alelnök Püsök Csaba lett, gazdasági alelnöknek Mátis Jenőt választották, oktatásügyért felelős alelnök Szilágyi Ferenc lett, a művelődésügyi alelnök tisztségét ezentúl Boros Zoltán tölti be, a nemzetpolitikáért felelős alelnök pedig továbbra is Borbély Zsolt Attila.



A küldöttek hozzájárultak egy záró határozat elfogadásához is, amely a következőket tartalmazta:
„1. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügye nem csak Marosvásárhely ügye, ugyanis a magyar közösséggel szemben égbekiáltó jogtalanság a magyar főtanszék megalapításának halasztása. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem állami akkreditációjával kapcsolatban ugyanakkor felszólítjuk az állami szerveket, hogy minél hamarabb valósítsák meg azt!
2. Az EMNT felhatalmazza az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnökségét, hogy a marosvásárhelyi polgármester-választással kapcsolatban a továbbiakban is folytassa a közös magyar jelölt személyét illető tárgyalásokat.
3. A Mikó Imre Terv ne csak szellemi termék maradjon, hanem a benne szereplő konkrét intézmények és programok minél hamarabb kerüljenek megvalósításra.
4. Az EMNT megköszöni a Magyar Kormány nemzetpolitikai törekvéseit, és az összmagyar szolidaritás jegyében elítéli a szlovák állam magyar állampolgárokat üldöző magatartását.
5. A Kárpát-medence szintjén a magyar közösségeknek össze kell fűzniük az európai polgári kezdeményezéssel élő, az autonómia-törekvéseket támogató leendő aláírásgyűjtő akciók ügyét.
6. Az EMNT és az EMNP között írott, rögzített stratégiai partnerség jöjjön létre.”

Az eseményen Tőkés László az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt viszonyáról elmondta: az együttműködés nagyban hasonlít a magyarországi Polgári Körök mozgalma és a FIDESZ-KDNP kettőséhez. Az EMNT egy „széles karolású polgári mozgalom" kereteit biztosítja, a kezdeményezésére létrehozott EMNP pedig „egy olyan politikai eszköz, ami célba viszi az utasát” – monda Tőkés.

A püspök rámutatott: 2003-ra az autonómia ügye majdnem feledésbe merült, a problémára szánt megoldás volt az EMNT akkori megalapítása. „Az EMNT és az Székely Nemzeti Tanács ma is ezen a pályán vannak, de a Néppárt létrehozásával jelentőset léptünk előre az ügyben” – zárt Tőkés László.

Több mint 200 000 határon túli magyar kapta meg a magyar állampolgárságot, és „vált nemzettársból honfitárssá” – mondta videoüzenetében Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese. Semjén hangsúlyozta: Magyarország nemzeti kormánya az elmúlt másfél évben „többet tett, mint ami az eddig évtizedek alatt történt”, majd méltatta a Nemzeti Együttműködés Rendszerének létrehozását és az új magyar állampolgársági törvény megszavazását.

A Kárpát-medencei magyar közösségeknek etnikai alapú magyar pártok kellenek – vélekedett a politikus. „Ha ezt feladnánk, az tulajdonképpen az asszimiláció olajozását jelentené: először vegyes pártok lennének, majd csupán a többségi pártok magyar tagozatai maradnának” – mondta a miniszterelnök-helyettes. Az erdélyi magyarok az érdekeiket akkor tudják sikeresen képviselni, ha az etnikai alapú magyar politika jelen van a bukaresti parlamentben, ezt pedig minél szélesebb összefogással valósíthatják meg – tette hozzá. „Ha lehet más népeknek autonómiája Európában, akkor lehet a magyarságnak is. Ennek a soha fel nem adása az egyik fundamentuma a politikánknak” – zárta üzenetét Semjén.

Répás Zsuzsanna meghívott, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára az EMNT Demokrácia Központ-hálózatáról kijelentette: az irodahálózat fenntartása rengeteg önfeláldozást és munkát igényel, de a visszahonosításban óriási segítséget jelent az erdélyi magyar közösségnek. „Meggyőződéssel állítom, hogy ez is bizonyítja az EMNT jelentős identitásformáló és közösségépítő szerepét” – tette hozzá a politikus.

Répás kijelentette: a Nemzeti Együttműködés Rendszerének keretein belül arra törekszenek, hogy a magyar közösségek „minél szélesebb jogköröket birtokolva” saját sorsukról dönthessenek. „Támogatunk minden olyan lépést, ami a magyarként való boldogulást segíti elő” – mondta az Erdélyi Magyar Néppárt alapításáról. Fontos, hogy egy akkora közösségnek, mint az erdélyi magyarság, legyen választási alternatívája – vélekedett az államtitkár-helyettes.

Jelentős érdeklődés övezte Vass Levente, az EMNT és az RMDSZ közös marosvásárhelyi polgármester-jelöltjének felszólalását. „Az összefogás szép példája a jelöltségem, egy számon kérhető és valós kiutat mutató megoldás a válság felé sodródó politikai diskurzusban” – indított Vass Levente. Vass az „RMDSZ ellenzékéből” választott szereplőként határozta meg magát. „Nem vagyok politikus még, a civil világból jövök. Ennél fontosabb azonban, hogy a marosvásárhelyi magyarok közös polgármester jelöltjeként állok itt” – fogalmazott. Hangsúlyozta: az EMNT marosszéki szervezete, az RMDSZ Maros megyei szervezete, a civil szféra és az egyházak támogatását maga mögött tudva biztos benne, hogy megnyeri a 2012-es helyhatósági választásokat. „A Magyar Polgári Pártnak pedig előre köszönöm a támogatását” – zárta felsorolását.

Vass Levente szerint a polgármesteri szék eszközként szolgál majd, segíti a közösséget, hogy a Székelyföld peremén is megmaradhasson magyarnak. „Marosvásárhely magyar volt és magyar marad, nem csak a gondolat szintjén, hanem tetteinkben is” – mondta a 36 éves orvos.

erdély.ma

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés