�a�o Mach 1902-ben sz�letett T�tmegyeren, apja eredetileg papnak sz�nta. (Hivatalosan is a Sanyo, azaz a Sanyi keresztnevet haszn�lta.) Az �llamfordulat ut�n tanulm�nyait Nagyszombatban folytatta, 1920-ban �gy d�nt�tt, hogy az �js�g�r�i, politikusi karrier m�giscsak vonz�bb a reverend�n�l. A fiatal �s energikus Mach csakhamar felkeltette Vojtech Tuka figyelm�t, akiben � nemcsak a mester�t, hanem a bar�tj�t is tisztelte, �s mindenben k�vette. Amikor Tuka 1923-ban olasz �s n�met mint�ra megalak�totta a Hlinka-f�le Szlov�k N�pp�rt (HS�S) f�lkatonai szervezet�t, a Rodobran�t, amely a p�rt fiatal h�veib�l �s f�iskol�sokb�l verbuv�l�dott, Mach annak egyik vezet�je lett.

A HS�S a harmincas �vekben a k�zponti cseh korm�nyok meggyeng�t�se �rdek�ben er�teljesebben kezdett egy�ttm�k�dni a kisebbs�gek politikai p�rtjaival, a radik�lisok a p�rton bel�l jelent�sen meger�s�dtek, p�ldak�pet pedig els�sorban az olasz �s osztr�k fasiszt�kban, k�s�bb a n�met n�cikban l�ttak. Mach mestere t�voll�t�ben nagyon gyorsan e radik�lisok vezet�j�v� v�lt. Sz�v�s munk�ba kezdett, ahol csak lehetett, k�vetelte a szlov�kok auton�mi�j�t.

Jozef Tiso, aki Hlinka hal�la ut�n �tvette a HS�S vezet�s�t, a p�rt m�rs�kelt sz�rny�t k�pviselte, �m ez nem g�tolta abban, hogy egy autoriter parancsuralmi rendszert �p�tsen ki, amely m�r hat�rozottan mag�n viselte a n�cizmus jegyeit. Az auton�m parlamentbe ki�rt v�laszt�sokon csak egyetlen k�z�s p�rtlist�t enged�lyeztek, amelyen a magyar �s n�met nemzetis�geket egy-egy jel�lt k�pviselhette. A HS�S �tvette az �llamp�rt szerep�t, hivatalosan is megalakult a Hlinka G�rda mint a p�rt f�lkatonai szervezete.

A szlov�k „m�rs�keltek” �rny�k�ban viszont a radik�lisok is elkezdtek szervezkedni. Tuka, miut�n kiszabadult a b�rt�nb�l, �s h�zi �rizet�t is feloldott�k, 1939-ig m�g nem v�llalt semmilyen hivatalt, viszont er�teljesen lobbizott Hitlern�l a leend� „f�ggetlen” szlov�k �llam megalak�t�sa �rdek�ben. Mach mint az �jonnan megalakult szlov�k propagandahivatal vezet�je, mindent megtett annak �rdek�ben, hogy a k�zv�lem�nyt cseh-, magyar- �s zsid�ellenes jelszavakkal felk�sz�tse a f�ggetlened�sre.

Az els� nagy pr�b�ra a b�csi d�nt�s ut�n ker�lt sor, amelyet �ri�si s�relemk�nt �lt meg a szlov�k politikai elit. A d�nt�s�rt „term�szetesen” a zsid�kat hib�ztatt�k, ez�rt sz�mos antiszemita int�zked�st foganatos�tottak. Pozsonyban pogromot rendezett a cs�csel�k a zsid�negyedben, Jozef Tiso minisztereln�k al��rt egy – az akkor �ppen Pozsonyban tart�zkod� Adolf Eichmann �ltal sugallt – rendeletet, amely alapj�n 7500 zsid�t k�nyszer�tettek a leend� �j szlov�k–magyar hat�rvonal m�g�.

A radik�lisok �jabb t�rnyer�s�re Szlov�kia „f�ggetlens�g�nek” kiki�lt�sa ut�n ker�lt sor. Az �j �llam minisztereln�ke Vojtech Tuka lett, a Hlinka G�rda vezet�s�t �a�o Mach vette �t. Szinte azonnal megjelentek a n�met mint�ra l�trehozott n�ci faji t�rv�nyek, amelyek el�k�sz�t�s�ben Tuka nagy szerepet v�llalt. A szlov�k antiszemitizmus �tv�zte mag�ban a magyargy�l�letet is. Mach szavaival �lve: „A zsid�k�rd�sben mi m�r r�gen a magyark�rd�st, a magyaros�t�s k�rd�s�t l�ttuk. (…) A zsid�k magyaros�tottak, a magyar kult�r�t gyarap�tott�k, a magyar �gyet szolg�ltak. (…) Ha volt egy nemzet, amelynek oka volt kitelep�teni a zsid�kat saj�t ter�let�r�l, akkor ez a szlov�k nemzet volt.” Ezenk�v�l term�szetesen nem szabad al�becs�lni a primit�v haszonszerz�s mot�vum�t sem, Mach szerint „azokkal a zsid�kkal, akiknek aranyuk, �kszer�k, vagyonuk van, mindenhol rendet csin�ltak, �s mi is rendet fogunk csin�lni. Ki mit lopott itt, azt elvessz�k t�le.”

A m�rs�kelt sz�rny nem n�zte j� szemmel a radik�lisok ilyen m�rt�k� t�rnyer�s�t, ez�rt megpr�b�lta �ket f�lre�ll�tani – ugyanakkor t�llicit�lni is. Hitler v�g�l mag�hoz k�rette Salzburgba a szlov�k vezet�ket, �s v�ltoz�sokat eszk�z�lt ki a szlov�k korm�nyban: Tuka foglalta el a k�l�gyminiszteri sz�ket is, jobbkeze, Mach lett a bel�gyminiszter. A szlov�k �llamis�g „keresztapj�nak” kegyeltjei ezt term�szetesen igyekeztek megh�l�lni. Meghirdett�k a szlov�k nemzetiszocializmus programj�t, amelyet a szlov�k kultur�lis elit t�bb tagja is mag��v� tett a Mach �ltal kezdem�nyezett t�tralomnici tal�lkoz�n.

Tuka m�r 1941 december�ben t�rgyalt a n�met k�vettel a zsid�k�rd�sr�l, �s 1942 m�rcius�ban Mach-hal t�bb alkalommal szorgalmazt�k t�rv�ny elfogad�s�t a zsid�k deport�l�s�r�l, m�jusban el is fogadta a parlament. �m m�rciust�l m�r folyt a zsid� lakoss�g deport�l�sa a lengyelorsz�gi koncentr�ci�s t�borokba, novemberig hatvanezer zsid�t, a szlov�kiai zsid�s�g h�romnegyed�t telep�tett�k ki.

Ahogy k�zeledett a front, a politikai elit jobbnak l�tta t�vozni az orsz�gb�l. Machot egy r�vid n�metorsz�gi tart�zkod�s ut�n az amerikaiak az eg�sz volt szlov�k korm�nnyal egy�tt kiadt�k az �jb�l megalakult Csehszlov�kia hat�s�gainak, ahol n�pb�r�s�g el� �ll�tott�k �ket.

Az �gy�sz Mach-hal nem teket�ri�zott sokat, szinte azonnal tudatta vele, ne sz�m�tson arra, hogy �letben hagyj�k. Nem is sz�m�tott. A t�rgyal�son ny�ltan bevallott mindent, teljes m�rt�kben v�llalta a politikai felel�ss�get, ugyanakkor saj�t bevall�sa szerint nem �rzett b�ntudatot, csak sajn�latot a zsid�k meggyilkol�s��rt. Azt �ll�totta, mindent a szlov�k nemzet �s a szlov�k �llam �rdek�ben tett.

M�ig vit�k t�rgya, minek vagy kinek k�sz�nhette Mach az �letben marad�s�t. Az nem val�sz�n�, hogy �szinte beismer�se l�gy�totta meg a b�r�k sz�v�t. A d�nt�s feltehet�en nem ezen a szinten sz�letett, �s az ind�t�kok tiszt�n politikaiak lehettek. A szlov�k kommunista p�rtvezet�s �ppen ebben az id�ben v�vta �d�z harc�t a demokrata p�rttal, amely megnyerte az 1946-os v�laszt�sokat, m�g Csehorsz�gban a kommunist�k ker�ltek ki gy�ztesen. A szlov�k p�rtvezet�s az �t�lettel tegnapi ellenfeleinek �zenhetett, 1943-ban ugyanis a Hlinka-p�rtnak h�romsz�zezer regisztr�lt tagja volt, �s ezekre a „kis lud�kokra” most Gust�v Hus�k�knak nagy sz�ks�g�k volt.

Mach 23 �vet t�lt�tt b�rt�nben, 1968-ban szabadult Alexander Dub�ek amneszti�j�val, val�sz�n�leg �ppen az�rt, mert szerepet j�tszott Dub�ek apj�nak szabadl�bra helyez�s�ben a h�bor� alatt. Nyugd�jas�veit eml�kiratai �r�s�val t�lt�tte, a hal�l 12 �vvel k�s�bb, �gyban, p�rn�k k�zt �rte.

Mach sorsa tipikus XX. sz�zadi szlov�k politikai karrier. Ellenz�kik�nt kezdte, szemben �llt az �llamhatalommal, ut�na a legmagasabb k�zjogi poz�ci�kb�l befoly�solta az orsz�g sors�nak alakul�s�t. B�r papn�vend�kk�nt indult, mindv�gig k�ptelen volt mor�lis megfontol�sb�l ellen�llni vagy szem�lyes kock�zatot v�llalni. Sokadmag�val vallotta: „mindenekel�tt szlov�kok vagyunk, csak m�sodik helyen lehet, ami elv�laszt minket”, �s ez a felfog�s a mai szlov�k t�rsadalomban is jelen van. A h�bor� ut�n kiv�geztek ugyan n�h�ny szlov�k politikai vezet�t, de amint a n�pb�r�s�gi �t�letekb�l kit�nik, a v�tkeseket nem els�sorban a szlov�kok k�z�tt kerest�k, �gy az a paradox helyzet �llt el�, hogy ezek a b�r�s�gok az igazs�gszolg�ltat�s helyett az etnikai tisztogat�s eszk�zei�v� v�ltak. Hogy mennyire nem volt a szlov�k t�rsadalomban b�ntudat az 1939–1944 k�z�tt t�rt�ntek�rt, mi sem illusztr�lja jobban, mint az 1945. szeptemberi nagytapolcs�nyi pogrom, amely sor�n a v�ros lakoss�ga a karhatalommal kar�ltve t�madta meg a koncentr�ci�s t�borokb�l visszat�rteket.

Szak�cs �rp�d, MH

S�g� 1 hozz�sz�l�s

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

1

2011.12.04. 10:46 Hun Ami  akkor  t�rt�nt, az mind  a zsid� vil�guralmi t�rekv�s elleni v�lem�ny volt! Ma  nagyon  k�zel  vagyunk  ugyanezen  helyzethez,  mert  a zsid�  f�rgek nem nyugszanak!