Hírek : Lehetett-e korszerű magyar művészetet teremteni a Trianon utáni Magyarországon? |
Lehetett-e korszerű magyar művészetet teremteni a Trianon utáni Magyarországon?
2011.11.22. 21:37
Lehetett-e korszerű magyar művészetet teremteni a Trianon utáni Magyarországon? - ezt kutatja több mint kétszáz olajfestmény, szobor és grafika segítségével a Reformok évtizede - A Képzőművészeti Főiskola 1920-1932 között című kiállítás, amely szerdától látogatható Budapestem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) főépületében.
Idén 140 éves a magyar kultúra és oktatás egyik "alapintézménye", a Képzőművészeti Egyetem. Jogelődjében, a képzőművészeket és rajztanárokat képző Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezdében 1871-ben indult meg a tanítás - idézte fel a kiállítás kedd esti megnyitóján a nemzeti erőforrás miniszter.
Réthelyi Miklós kiemelte: az elmúlt csaknem másfél évszázad oktatását jórészt az a vita vitte előbbre, hogy miként lehet összhangba hozni a nemzeti kultúrát a nemzetközi irányzatokkal. Mint hozzátette, az MKE tárlata éppen a magyar képzőművészeti oktatás egyik legpezsgőbb, újításokkal és heroikus küzdelmekkel teli korszakát, az 1920 és 1932 közötti éveket idézi meg.
Ebben az időben Klebelsberg Kunó nemcsak a magyar oktatási rendszert reformálta meg, de a tanyasi iskolák és felsőoktatás újragondolása mellett kiemelt figyelmet fordított a művészeti képzésre is - emlékeztetett a miniszter, hozzáfűzve: olyan kiválóságok tanítottak ekkor a Képzőművészeti Főiskolán, mint Vaszary János, Lyka Károly vagy Csók István.
"Ugyanúgy újra kell gondolnunk a progresszió és a hagyomány egymást inspiráló, termékeny kapcsolatát, ahogy tette ezt az első világháború utáni művészeti oktatás is. A főiskola mutatta meg először, hogy a nemzeti és kozmopolita gondolatok nem zárják ki egymást, nem szélsőértékei a kultúrának, hanem egymást inspiráló irányok" - fogalmazott a miniszter.
Réthelyi Miklós hangsúlyozta: a húszas évek kultúrpolitikája egyszerre tudott nyitottnak lenni a progresszív szellemi áramlatok irányában és megőrizni az évezredes magyar identitást.
A Blaskóné Majkó Katalin, Kopócsy Anna, Nagy Ildikó, Révész Emese és Zsákovics Ferenc kurátorok által rendezett tárlat több mint kétszáz olajfestmény, szobor és grafika segítségével tárja a látogató elé "a reformok ifjúságát".
A közönség találkozhat többek között Ámos Imre, Basilides Sándor, Hincz Gyula, Medveczky Jenő, Patkó Károly, Tóth Menyhért, Vajda Lajos és Vilt Tibor ritkán vagy sosem látott ifjúkori munkáival, míg Baranski E. László, Benkhard Ágost, Bory Jenő, Bosznay István, Csók István, Edvi Illés Aladár, Glatz Oszkár, Olgyai Viktor, Radnai Béla, Réti István, Rudnay Gyula, Sidló Ferenc, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Stróbl Alajos, Szentgyörgyi István és Vaszary János tanári életművébe tanítványaik művei engednek bepillantást.
A 2012. január 21-ig látogatható kiállítás az MKE saját muzeális gyűjteményének kevésbé ismert darabjai mellett tizenegy fővárosi és vidéki közgyűjtemény, valamint egy tucat magángyűjtemény ritkaságait vonultatja fel az Andrássy úti felsőoktatási intézményben.
MTI
|