R�gz�ten�k azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktat�ra vezet�inek felel�ss�gre von�sa, �m az Alapt�rv�ny 2012. janu�r 1-jei hat�lybal�p�s�vel "lehet�s�g ny�lik az igazs�g �rv�nyes�t�s�re". A javaslat lehet�s�get adna az el�z� rendszer vezet�inek biztos�tott �llami juttat�sok cs�kkent�s�re, �s arr�l is rendelkezne, hogy a kommunista hatalom birtokosai k�zszerepl�k. A javaslat alapj�n az �tmeneti rendelkez�sek az alapt�rv�ny r�sz�t k�pezik.

A kommunista rendszer b�nei

A t�rv�nyjavaslat tartalmaz egy nyilatkozatot, amely �gy kezd�dik, hogy a mai magyar jog�llam nem �p�lhet a kommunista rendszer b�neire.

Ezut�n felsoroln�k, mi�rt terheli felel�ss�g az MSZMP-t �s jogel�deit. Ezek k�z�tt szerepel a II. vil�gh�bor� ut�ni �vek t�bbp�rtrendszerre �p�l� demokratikus k�s�rlet�nek szovjet katonai seg�ts�ggel t�rt�n� felsz�mol�sa, az orsz�g elad�s�t�sa, versenyk�pess�g�nek "v�gzetes leront�sa", tov�bb� emberek meggyilkol�sa, idegen hatalomnak val� kiszolg�ltat�sa, t�rv�nytelen beb�rt�nz�se, k�nyszermunkat�borba hurcol�sa, megk�nz�sa, embertelen b�n�sm�dban r�szes�t�se, vagyonukt�l val� �nk�nyes megfoszt�sa, szabads�gjog�nak teljes elv�tele, sz�rmaz�sukra, vil�gn�zet�kre vagy politikai meggy�z�d�s�kre tekintettel t�rt�n� h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�se, az emberek mag�n�let�nek t�rv�nytelen megfigyel�s�re �s befoly�sol�s�ra t�r� titkosrend�rs�g m�k�dtet�se.

Kimondan�k, hogy az MSZMP �s jogel�dei felelnek az 1956-os forradalom "szovjet megsz�ll�kkal egy�ttm�k�d�sben t�rt�nt v�rbefojt�s��rt, az azt k�vet� r�muralom�rt �s megtorl�s��rt, k�tsz�zezer magyar ember haz�j�b�l val� k�nyszer� elmenek�l�s��rt", tov�bb� azok�rt a k�zt�rv�nyes b�ncselekm�nyek�rt, amelyeket politikai ind�t�kb�l k�vettek el, �s amelyeket az igazs�gszolg�ltat�s ez�rt nem �ld�z�tt.

Kijelenten�k, hogy az MSZMP �s jogel�dei, valamint a kiszolg�l�sukra l�trehozott politikai szervezetek "b�n�z� szervezetek" voltak, amelyek vezet�i el nem �v�l� felel�ss�ggel tartoznak "az elnyom� rendszer fenntart�s��rt, ir�ny�t�s��rt, a jogs�rt�sek�rt �s a nemzet el�rul�s��rt".

A sz�veg �rinti az MSZP-t is, m�gpedig �gy, hogy kimondan�: a szocialista p�rt az MSZMP jogut�dak�nt, "a t�rv�nytelen�l felhalmozott vagyon �r�k�sek�nt, a diktat�r�ban vagy az �tmenet sor�n megszerzett illegitim el�ny�k haszon�lvez�jek�nt, valamint r�gi �s az �j p�rtot �sszef�z�, a p�rtvezet�st is jellemz� szem�lyi folytonoss�g ok�n" osztozik mindazon felel�ss�gben, amellyel az �llamp�rt terhelhet�.

A nyilatkozat kit�r arra, hogy a kommunista diktat�ra alatt elk�vetett, a rendszer ki�p�t�s�t �s fenntart�s�t c�lz� b�ncselekm�nyek �ld�z�se akkor nem volt lehets�ges, �s ez a lehet�s�g "az els� szabad v�laszt�s ut�n sem ny�lt meg", �gy elmaradt a diktat�ra vezet�inek felel�ss�gre von�sa. Az alapt�rv�ny hat�lybal�p�s�vel azonban "lehet�s�g ny�lik az igazs�g �rv�nyes�t�s�re" - sz�gezik le.

"A ma �l�k �s a j�v� nemzed�kek sz�m�ra meg kell �rizni a b�ntettek eml�k�t �s meg kell nevezni a b�n�s�ket" - z�rul a nyilatkozat azzal, hogy az Orsz�ggy�l�snek �s m�s �llami szerveknek a fenti alapt�rv�nyi rendelkez�sekb�l kell kiindulniuk.

Kimondan�k: nem tekinthet� el�v�ltnek azoknak a t�rv�nyben meghat�rozott, a p�rt�llam nev�ben, �rdek�ben vagy egyet�rt�s�vel a kommunista diktat�r�ban az orsz�g vagy emberek ellen elk�vetett s�lyos b�ncselekm�nyeknek a b�ntethet�s�ge, amelyeket az elk�vet�skor hat�lyos b�ntet� szab�lyok figyelmen k�v�l hagy�s�val politikai okb�l nem �ld�ztek.

A javaslat Nemzeti Eml�kezet Bizotts�ga n�ven "a kommunista diktat�r�val kapcsolatos eml�kezet �llami meg�rz�se �rdek�ben" szervezetet hozna l�tre. Ennek feladata lenne a diktat�ra hatalmi m�k�d�s�t, a kommunista hatalmat birtokl�k szerep�t, tev�kenys�g�t felt�rni, �s err�l jelent�st k�zz�tenni.

h�r24

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s