a dombormű leleplezése (fotó: bumm.sk)

A Nádor utcán található egyik kávézó oldalára került az Esterházynak emléket állító dombormű. Az alkotás Nagy János szobrászművész munkája, aki több elismerése mellett 1994-ben Esterházy-díjban is részesült. A domborműn Esterházy börtönben meggyötört arca látható, alatta a rabszáma és háromnyelvű felirat.

Az emlékhely kialakítása az Egy Jobb Komáromért mozgalom kezdeményezésére jött létre, és a költségeket közadakozásból, szponzorok segítségével fedezték. Mint azt megtudtuk, eredetileg későbbre tervezték a dombormű avatását, azonban az Esterházy körül zajló események miatt döntöttek a korábbi időpont mellett, szimbolikusan a november 17-i dátumot választva, amely a totalitárius rendszer elleni harc emléknapja. A mozgalom korábban tartott esetleges provokációtól is, mivel már zajlik a pártok kampánya, azonban a rendezvény nyugodt hangnemben, atrocitásoktól mentesen zajlott le. Mintegy 200-250 emlékező vett részt a megemlékezésen.

Az ünnepség elején Boldoghy Olivér szólalt fel (teljes beszéd itt) az Egy Jobb Komáromért Polgári Kezdeményezés nevében. Megjegyezte, hogy akár Esterházy évének is nevezhetnénk az idei évet, mivel olyan sok helyen került sor megemlékezésre és emlékhelyek avatására. Rövid bevezető után szlovákul szólalt meg, jelezte, gesztus értékkel, mivel kiemelten fontos volna, hogy a szlovák fél is magáévá tegye Esterházy örökségét. Kitért a mártírhalált halt politikus szláv gyökereire – anyja lengyel volt, – és azt is hangsúlyozta, hogy Esterházy a magyarországi politikusoktól is kérte az ott élő kisebbségi szlovákok tiszteletben tartását. Kiemelte, hogy Esterházy személye nem szétválaszt, hanem egy jó lehetőség a közös pontok megtalálására. Úgy, ahogy 22 évvel ezelőtt a bársonyos forradalom idején is a magyarok és a szlovákok is együtt léptek fel egy közös célért, most is fontos az összefogás- tette hozzá.

Dr. Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára felszólalásában Esterházy igyekezetét méltatta a politikai párbeszédre, és a megbékélési folyamatokra. Elmondta, hogy Esterházy egy igazi visegrádi személyiség, mivel lengyel és magyar szülők gyereke, aki a szlovenszkói politikai téren tevékenykedett. Hangsúlyozta: Magyarország számára a szlovák politikusok Esterházy-megítélése elfogadhatatlan, és felszólított őket, hogy történészek bevonásával kerüljön sor Esterházy szerepének újragondolására.

Duray Miklós felszólalásában a novemberi párhuzamot és a szimbolikus dátumot hangsúlyozta. Esterházy annak a diktatúrának lett az áldozata, amely november 17-től kezdődő eseményekkel megbukott. Megjegyezte, hogy az egyik diktatúrát még túlélte a politikus, amiért ugyan lefújozták, azonban az a rendszer, mely a nácizmust is lesöpörte, megölte őt. Duray szerint a rendszerváltással ugyan megszűnt az egypártrendszer, de még mindig nem tudtunk teljesen a totalitárius rendszerektől eltávolodni. Rendszerváltás ugyan volt, de gondolkodás- és magatartásmódot is kellett volna váltani – tette hozzá.

Berényi József, az MKP elnöke felszólalásában a New York-i Rágalmazásellenes Liga díjátadóján tapasztalt élményeiről számolt be. Esterházy ugyanis nemrégiben rangos posztumusz díjat kapott az egyik legbefolyásosabb amerikai zsidó szervezettől.

Elmondta, hogy a zsidó szervezet vezetői szavaira reagálva hangsúlyozták: pontosan tudják milyen a kollektív bűnösség és megkülönböztetés, ezért is fontosnak tartják szavukat felemelni. Egy idős emberrel való találkozásról is beszámolt a díjátadón, aki elmondta, hogy az esti imájuk során megemlítik azok nevét, akiknek a családjuk az életét köszönheti, és ezek közt van mindig Esterházy neve is.

A beszédeket követően Balogh Csaba Magyarország nagykövete Knirs Imrével, az Egy Jobb Komáromért Mozgalom elnökével közösen leplezték le a domborművet, amelyet egyházi áldás követett. Zárásként többen megkoszorúzták az alkotást, majd a Himnusszal ért véget a rendezvény.

történelemportál.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés