A jelképek manapság leginkább a politikai kampányokban nyernek jelentőséget, pedig jelen vannak a mindennapokban is, ráadásul egy multikulturális környezetben a nemzeti önazonosság fontos kifejezői lehetnek. Ehhez persze az is kell, hogy az egymás mellett élő csoportok elfogadják egymás emlékállítási törekvéseit. Az építész szerint az sem mindegy, hogy a jelképek miként jelennek meg az épített örökségen.

Az pedig a huszadik század sajátos öröksége, hogy Székelyföldön a piros-fehér-zöld trikolor is indulatokat vált ki, akárcsak a székely zászló, amelyet a kezdeti botrányok után ma már a közintézmények épületein is megtűrnek.

Mezei János Gyergyószentmiklós polgármesterének eredeti szakmája építészmérnök, így tudja, hogy a város épületei beszédesebbek, mint egy lobogó.

A városban 90 év után idén ősszel visszaállították a trianoni békediktátum után levert angyalos magyar címert az 1914-ben még magyar királyi gimnáziumnak épült iskola homlokzatára. Sokan csak akkor értették meg a címer lényegét.

A szélsőséges román politikusokat érzékenyen érintette a címer visszaállítása, nehezményezték, hogy ismét magyar világ van Gyergyószentmiklóson, holott csak a történelem egyik darabja került a helyére. A múlt jelképei fontosak a közösség számára és a város vezetőinek kell ezt megőrizniük és továbbadniuk a jövő nemzedékének.

Magyar Televízió, Kárpát Expressz

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés