Tor� T. Tibor megb�zott eln�k az MTI-nek elmondta: a Zatyk� Gyula partiumi, illetve Papp El�d sz�kelyf�ldi r�gi�koordin�torral egy�tt tartott sajt�t�j�koztat�n �lesen b�r�lt�k a legut�bbi n�psz�ml�l�s m�dszer�t. Zatyk� egyenesen „a rom�n adminisztr�ci� cs�dj�nek" nevezte a cenzust mind �nkorm�nyzati, mind orsz�gos szinten.

A partiumi koordin�tor elmondta: csak az Erd�lyi Magyar Nemzeti Tan�cs (EMNT) nagyv�radi Demokr�cia-k�zpontj�ban legal�bb harminc olyan csal�d jelentkezett, amelyet fel sem keresett a sz�ml�l�biztos. Az eddig nyilv�noss�gra ker�lt eredm�nyek pedig aggaszt�ak. Eszerint Rom�nia teljes n�pess�ge drasztikusan, 9,5 sz�zal�kkal cs�kkent a legut�bbi, 2002-es n�psz�ml�l�s �ta, �s m�r nem �ri el a h�szmilli�t.

Erd�lyben enn�l valamivel jobb a helyzet: itt 8,3 sz�zal�kkal vannak kevesebben mint kilenc �vvel ezel�tt. Az elv�ndorl�s f� oka a rossz gazdas�gi helyzet, az EMNP szerint ez�rt is van nagy sz�ks�g az erd�lyi gazdas�gfejleszt�sre. Ezt a c�lt szolg�lja a Nagyv�rad melletti F�lixf�rd�n bemutatatott, az erd�lyi magyars�g fennmarad�s�t �s meger�s�d�s�t c�lz� Mik� Imre Terv vitairata.

Tor� T. Tibor �gy v�li, hogy Rom�ni�ban alkotm�nym�dos�t�sra egyhamar nem ker�l sor, hiszen a parlamentben semmilyen k�rd�sben nem jellemz� olyan konszenzus, amelyb�l kialakulhatna az alkotm�nyoz�shoz sz�ks�ges k�tharmados t�bbs�g.

Ennek ellen�re �jra el k�v�nj�k juttatni a korm�nykoal�ci�ban helyet foglal� Rom�niai Magyar Demokrata Sz�vets�ghez (RMDSZ) azt az alkotm�nym�dos�t�si javaslatot, amelyet m�r 2003-ban Tor� m�g parlamenti k�pvisel�kk�nt Szil�gyi Zsolttal egy�tt terjesztett el�. E javaslatcsomag �rtelm�ben nem lenne elegend� Rom�nia alkotm�ny�b�l kivenni az „egys�ges nemzet�llam" kifejez�st, hanem az alapt�rv�nybe bele kellene foglalni a nemzeti kisebbs�gek auton�miaform�it is.

A megb�zott eln�k annak a v�lem�ny�nek is hangot adott, hogy nem el�g elhalasztani a rom�niai r�gi��tszervez�sr�l folytatott vit�t. Ezzel az RMDSZ-nek arra az �ll�spontj�ra utalt, amely szerint a Traian Basescu �llameln�k �ltal szorgalmazott, „�ri�smegy�k" l�trehoz�s�t ind�tv�nyoz� k�zigazgat�si reformot el kellene halasztani a j�v� �vi v�laszt�sok ut�ni id�szakra.

Tor� szerint e halaszt�s eset�n fenn�ll annak a vesz�lye, hogy a rom�n p�rtok k�z�tt a magyar k�z�ss�gre n�zve k�ros h�tt�ralku sz�letik. „A t�rt�nelmi r�gi�k ment�n kell megh�zni a hat�rvonalakat, �s esetleg n�pszavaz�son meger�s�teni azokat" – mondta Tor� T. Tibor.

Papp El�d eml�keztetett: a Sz�kelyf�ld Auton�m Tartom�ny l�trej�tt�t a megk�rdezettek t�bb mint 97 sz�zal�ka t�mogatta n�h�ny �vvel ezel�tt. Utalt arra, hogy nemr�g a Kov�szna megyei (a t�rt�nelmi H�romsz�k, a tud.) tan�cs �gy d�nt�tt: m�rcius 11-�n n�pszavaz�son k�ri ki a megye lakoss�g�nak v�lem�ny�t arr�l, akarja-e az egys�ges Sz�kelyf�ld nev� k�zigazgat�si egys�g
l�trehoz�s�t.

„M�g nem tudjuk, hogy a h�romsz�ki �nkorm�nyzat d�nt�se a n�pszavaz�s ki�r�s�r�l a megkezdett v�laszt�si kamp�ny r�sze-e, ez k�s�bb fog kider�lni. Minden auton�mia ir�ny�ba mutat� l�p�st t�mogatunk, �gy a Sz�kely Nemzeti Tan�cs kezdem�nyez�s�t is, amelyet a Magyar Polg�ri P�rt (MPP) �s az RMDSZ is megszavazott" – hangs�lyozta.

Tor� T. Tibor a Marosv�s�rhelyi Orvosi �s Gy�gyszer�szeti Egyetem (MOGYE) �gy�t �rintve �gy v�lekedett: az oktat�si int�zm�nynek ak�r a m�k�d�si enged�ly�t is fel lehetne f�ggeszteni, ha nem tartja be a t�rv�nyeket. Mint ismeretes, az oktat�si miniszt�rium nemr�giben m�dos�t�sra visszak�ldte az int�zm�ny szen�tusa �ltal elfogadott egyetemi chart�t, mivel az nem rendelkezett a magyar tagozat l�trehoz�s�r�l sz�l� kit�telekkel. M�rpedig az �j oktat�si t�rv�ny erre k�telezi az egyetemet.

MTI, erd�ly.ma

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s