Az 1955 m�jus�ban megalakult Vars�i Szerz�d�sr�l (VSZ) a Szovjetuni� kijelentette, hogy „az �llami szuverenit�s tiszteletben tart�sa �s a bel�gyekbe val� be nem avatkoz�s elv�b�l indul ki”. A NATO-hoz hasonl�an egy v�delmi katonai-politikai sz�vets�gk�nt j�tt l�tre, amely b�rmely tagorsz�g elleni k�ls� fegyveres t�mad�s ellen k�z�s v�delmi fell�p�st k�vetelt minden tagorsz�gt�l. A VSZ-ben foglaltak alapj�n a sz�vets�g (mindig szovjet) f�parancsnok�nak nem �llt jog�ban katonailag fell�pni egyik tagorsz�g ellen sem, am�gy minden egy�b, hadm�veletekkel kapcsolatos d�nt�s a VSZ legfels�bb d�nt�shoz� szerv�nek, a Politikai Tan�cskoz� Test�letnek a hat�sk�re volt.

Mindenki egy ellen

Ennek ellen�re Konyev marsall, a VSZ egyes�tett fegyveres er�inek f�parancsnoka – �s 1956. november 1-j�t�l egyben a magyarorsz�gi szovjet csapatok f�parancsnoka – a szerz�d�sre hivatkozva rendelte el a Magyarorsz�g elleni katonai beavatkoz�st. A szovjet katonai vezet�s �gy v�lekedett, hogy Magyarorsz�g semlegess� v�l�sa eset�n (Nagy Imre a VSZ-b�l val� kil�p�st �s semlegess�get hirdetett meg november 1-j�n) a NATO ellen�rz�se al� ker�lhetne az orsz�g, ami ellenkezne a szovjet �rdekekkel. Ily m�don meg�llap�tott�k a sz�vets�g fenyegetetts�g�t �s a k�lcs�n�s seg�ts�gny�jt�s sz�ks�gess�g�t.

Szovjet kezdem�nyez�sre november 1-j�n Lengyelorsz�gban tartottak legfels�bb szint� egyeztet�st a lengyel �s a keletn�met vezet�kkel. November 2-�n Bukarestben Hruscsov, az SZKP KB els� titk�ra �s Malenkov, a minisztertan�cs egyik eln�khelyettese Anton�n Novotnyval (csehszlov�k), Gheorghiu Dejzsel (rom�n) �s Todor Zsivkovval (bolg�r) t�rgyalt az intervenci�r�l. A lengyelek kiv�tel�vel mindegyik kommunista orsz�g vezet�se t�mogatta a magyarorsz�gi katonai beavatkoz�st, s�t akt�v r�szv�telt is v�llaltak volna. November 2-r�l 3-ra virrad� �jjel Hruscsov �s Malenkov Tito jugoszl�v dikt�torral folytatta az egyeztet�seket, a jugoszl�v vezet�k is felaj�nlottak k�t hadoszt�lyt. Az intervenci�s er�ket minden sz�vets�ges fel is vonultatta a hat�rra. M�ig nem tiszt�zott, mi�rt nem �ltek a szovjetek „csatl�saik” katonai t�mogat�s�val, mint ismeretes, november 4-�n csak saj�t csapataik vonultak be Magyarorsz�gra.

A forradalom eltipr�sa ut�n �vtizedeken kereszt�l hangoztatta a kommunista propaganda, hogy nyugati fegyveres seg�ts�g �s beavatkoz�s t�rt�nt Magyarorsz�gon. �rdemes megvizsg�lni, mennyi a val�s�gtartalma ennek az �ll�t�snak, valamint azt, hogyan viszonyult a Nyugat a forradalom katonai megseg�t�s�hez.

H�rszerz�k �s �nk�ntesek

Eisenhower amerikai eln�k val�ban meghirdette a kelet-eur�pai orsz�gok felszabad�t�s�nak politik�j�t, de legink�bb agressz�v propagand�val k�v�nt�k el�rni, hogy felkel�sek t�rjenek ki, �s k�ls� (amerikai) katonai t�mogat�s n�lk�l szabad�ts�k fel magukat a keleti blokk orsz�gai. Az USA �ltal folytatott l�lektani hadvisel�s Magyarorsz�gon is a szocialista rendszert t�madta sz�ban, �r�sban, suttog� propagand�val egyar�nt, f� m�diuma a m�ncheni Szabad Eur�pa R�di� volt. Egy m�sik fontos eszk�z r�plapok sz�r�sa volt az orsz�g felett: 1954-ben �rkezett az els� ballon Magyarorsz�g f�l�, de rak�t�kkal is juttattak el sz�r�anyagot az orsz�gba. �ltal�ban Budapesten ter�tettek ilyen m�dszerekkel.

A forradalom kit�r�se m�gis meglepte �s k�sz�letlen�l �rte az amerikaiakat. Nem rendelkeztek semmilyen forgat�k�nyvvel arra az esetre, amelynek elvileg �vek �ta az el�k�sz�t�s�n f�radoztak. A CIA megk�sve k�vette az esem�nyeket, azonban a v�ratlanul ad�dott lehet�s�geket igyekeztek kiakn�zni. De 1956-ot megel�z�en nem folytattak akt�v felforgat� tev�kenys�get az amerikai �s sz�vets�ges h�rszerz� szervek. Ut�bbiak alatt els�sorban a nyugatn�met Gehlen-szolg�latot kell �rteni. Reinhard Gehlen t�bornok a m�sodik vil�gh�bor� alatt a keleti fronton felelt a n�met h�rszerz�s�rt, a h�bor� ut�n az amerikaiak szolg�lat�ba �llva fel�j�totta kor�bbi h�rszerz�h�l�zat�t, amely a k�s�bbi nyugatn�met h�rszerz�ss� v�lt. K�lts�gvet�s�nek t�bbs�g�t az 50-es �vekben is az amerikaiak biztos�tott�k. A Gehlen-szervezeten bel�l a Magyarorsz�g elleni h�rszerz� tev�kenys�get Kol�nyi Gy�rgy vezette, aki a vil�gh�bor� alatt a VKF 2. oszt�ly�n (h�rszerz�s) dolgozott alezredesi rangban, �s a h�bor� v�g�n nyugatra t�vozott. A Gehlen-szervezet az inform�ci�kat menek�ltek kihallgat�s�b�l gy�jt�tte, s nemcsak adatokat szereztek, hanem �gyn�k�ket is pr�b�ltak beszervezni a Magyarorsz�gr�l t�voz�k k�z�l. Az �gyn�k�k feladata katonai l�tes�tm�nyekre vonatkoz� adatok gy�jt�se, nem pedig diverz�ns akci�k vagy forradalom szervez�se volt. A forradalom kit�r�s�t k�vet�en Magyarorsz�gra dobott h�rszerz�k szerepe sem a forradalom seg�t�se volt, hanem az �tmeneti hatalmi v�kuum okozta helyzet kihaszn�l�sa, adatok gy�jt�se p�ld�ul kor�bban hozz�f�rhetetlen l�tes�tm�nyekr�l, haditechnik�r�l.

A h�rszerz� �gyn�k�k mellett magas rang� h�rszerz� tisztek is �rkeztek az amerikaiak r�sz�r�l Budapestre. Ilyen volt Kov�cs Gy�rgy ezredes, aki 1945-ben m�g a Sz�vets�ges Ellen�rz� Bizotts�g amerikai tagjak�nt dolgozott, �s egyben egy h�rszerz�h�l�zat feje is volt, amelyet � �p�tett ki itt-tart�zkod�sa sor�n. Kov�cs ezredes szint�n okt�berben �rkezett Budapestre, ak�rcsak Felix Christopher, aki kor�bban az amerikai h�rszerz�s egyik vezet�je volt Magyarorsz�gon 1945–47 k�z�tt. November 1. ut�n pedig William J. Donovan t�bornok csatlakozott Budapesten a magas rang� tisztekhez, � kor�bban az OSS-t, a CIA el�dj�t vezette. Neki m�r politikai feladata volt, az �j korm�nnyal kellett t�rgyalnia.

A Gehlen-szervezet egyik t�mogatott h�rszerz� alszervezete a Magyar Harcosok Bajt�rsi K�z�ss�ge (MHBK) volt, amely magyar emigr�ci�s katonai sz�vets�gk�nt j�tt l�re. Vezet�je Z�k� Andr�s vez�r�rnagy, aki Sz�lasi hatalomra ker�l�se ut�n ker�lt a VKF–2 �l�re, majd a h�bor� utols� id�szak�ba nyugatra t�vozott. A forradalom az MHBK-t is meglepet�sk�nt �rte, ak�rcsak a CIA-t. A h�rek nyom�n �nk�ntesek sz�zai jelentkeztek az MHBK-n�l, hogy bevess�k �ket a forradalom t�mogat�s�ra. Okt�ber 28-�n azonban az USA nyugalomra intette a magyarokat. A szervezked�s ennek ellen�re nem �llt le, az MHBK amerikai f�csoportja p�nzgy�jt�sbe kezdett a budapesti felkel�k megseg�t�s�re, Z�k� okt�ber 31-�n B�csb�l Gy�rbe akarta �thelyezni f�hadisz�ll�s�t.

A MHBK-t k�t orosz emigr�nsszervezet is t�mogatta, az egyik a ZOPE volt, amely a m�sodik vil�gh�bor� ut�n alakult szovjet politikai menek�ltek sz�vets�ge volt. �k k�t tisztet: Zurikov �s Krosnas hadnagyot k�ldt�k seg�ts�gk�nt Z�k��knak. A k�t tisztet �t is dobt�k Szentgotth�rdn�l a hat�ron, �s orosz nyelv� r�plapokkal, valamint hangosbemond�val terjesztett�k a szovjet katon�knak, hogy nem Szuezn�l vannak, hanem a magyar forradalom eltipr�s�ra k�ldt�k �ket. Szombathelyt�l d�lre egy szovjet ezredes �t is �llt, �t k�s�bb kiv�gezt�k ez�rt. AZ MHBK l�that�an r�szt akart venni a forradalom t�mogat�s�ban, de az USA ezt hat�rozottan megtiltotta neki.

Csak Franco seg�tett volna

A m�sodik szovjet intervenci� napj�n, november 4-�n este Franco spanyol �llamf� minisztertan�csot h�vott �ssze a magyar esem�nyek kapcs�n (Habsburg Ott� k�zvetett k�zbenj�r�s�ra). Elhat�rozta, hogy csapatokat k�ld a magyarok megseg�t�s�re. Az akkori had�gyminiszter, Munoz Grandes t�bornok lemondott tiszts�g�r�l, hogy ennek az �nk�ntes egys�gnek a parancsoks�g�t �tvegye. Emellett Franco elrendelte, hogy egy hadoszt�ly felszerel�s�hez sz�ks�ges fegyverzetet, felszerel�st �s l�szert helyezzenek k�szenl�tbe a madridi rep�l�t�ren, hogy azt a csapatokkal egyetemben Sopronba lehessen sz�ll�tani.

A f� probl�m�t �ppen a sz�ll�t�s jelentette. A spanyol hadsereg nem rendelkezett olyan g�pekkel, amelyek lesz�ll�s n�lk�l meg tudt�k volna tenni a Madrid–Sopron t�vols�got. Ausztria mint semleges orsz�g nem engedhetett �t katonai sz�ll�t�g�peket a l�gter�n, Magyarorsz�g t�bbi szomsz�dja pedig a VSZ tagorsz�gak�nt nyilv�n nem engedte volna, hogy az USA seg�tse a magyar forradalmat. A rep�l�g�pek �gy�ben B�cskai B�la, az Amerikai Magyar Liga f�titk�ra pr�b�lt k�zbenj�rni. November 5-re meg�rkezett az amerikaiak v�lasza: nem adnak g�peket a spanyol akci�hoz. Tov�bb� utas�tott�k a madridi nagyk�vet�ket, hogy a spanyol korm�nyt minden eszk�zzel besz�lje le a beavatkoz�sr�l.

A forradalmat �s szabads�gharcot r�vid ellen�ll�s ut�n a szovjet csapatok elfojtott�k an�lk�l, hogy b�rmilyen haszn�lhat� nyugati katonai t�mogat�st kaptak volna a felkel�k. Hogy mi�rt nem tett semmit az USA, mik�zben szavakban biztatta a forradalmat? Az USA-ban november 6-�n volt az eln�kv�laszt�s, �s Eisenhower addig nem k�v�nt l�pni. Azonban enn�l fontosabb ok volt, hogy a felszabad�t�si elm�let m�g�tt nem voltak t�nyleges tervek. Robert Murphy, aki 1956-ban az USA k�l�gyi �llamtitk�ra volt, eml�kirataiban az al�bbi m�don fogalmazta meg a helyzetet: „A t�rt�nelem tal�n bebizony�tja, hogy a szabad vil�g igenis beavatkozott volna �s megszerezhette volna a magyaroknak a h�n �h�tott szabads�got. A K�l�gyminiszt�riumban egyik�nknek sem volt meg a k�pess�ge vagy a k�pzel�ereje, hogy az ehhez vezet� utat kidogozza.”

Mih�lyi Bal�zs, MH

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s