"Az alkotmány rögtön első cikkelyében leszögezi, hogy a Szlovák Köztársaság egyetlen valláshoz vagy ideológához sem köti magát" - jelentette ki Chmelár a SITA hírügynökségnek. Elmondása szerint a naptárban csak az egész társadalom által elfogadott ünnepeknek kellene szerepelniük, vagy más vallások ünnepeinek is - például a zsidó jóm kippurnak. Chmelár nem kérdőjelezi meg karácsony és húsvét jogosultságát, véleménye szerint ezekkel univerzálisan azonosulnak az állampolgárok, viszont nem érti, a kizárólagosan katolikusokat érintő Hétfájdalmú Szűz ünnepe miért szerepel a naptárban munkaszüneti napként.

Marián Gavenda, a Szlovák Katolikus Püspöki Kar szóvivője szerint az érintett ünnepek nem vallási, hanem kulturális okokból találhatóak a naptárban, egy részüket még a kommunista rendszer is elfogadta. "Nem ismerek olyan országot, melynek csak polgári ünnepei lennének" - tette hozzá a szóvivő.

A SITA hírügynökség által megszólított zsidó hitközség képviselője, Igor Frintel kijelentette, hogy nem törekednek ünnepeik munkaszüneti nappá nyilvánítására. Martin Poliačik, az SaS képviselője arra mutatott rá, hogy a vatikáni szerződésből kifolyólag válhattak ünnepnappá a katolikus ünnepek. A képviselő ezt nem tartja helyesnek, de úgy véli, mivel egy nemzetközi szerződésről van szó, amely az állam belső rendelkezései felett áll, az aggályok nem mondhatóak alkotmányosnak.

A szlovák naptár tizenöt munkaszüneti napot ismer, közülük kilenc - beleértve a mai napot - keresztény ünnepekhez kötődik.

(SITA, bumm)

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés