A vallási reformációval szemben egy katolikus hitben élő erdélyi fejedelem harca áll, a két teljesítmény között azonban nem lehet ellentmondás, hiszen a legfőbb isteni értékekhez, azaz az igazsághoz és szabadsághoz való ragaszkodás összeköti a két nagy forradalmárt – hangoztatta az ünnepi istentisztelet keretében Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke. Bár Rákóczit mind bécsi neveltetése, mind vallása, rokonsága és vagyona sok tekintetben a Habsburgokhoz kötötte, ő mégis tudott hallgatni a lelkiismeretére. Sanyargatott magyarsága korszakában, amikor a nemzet és a hatalom kettős próbatételével kellett hogy szembenézzen, Rákóczi nem rekedt felekezete szűk korlátai közé, hanem Istenre tudott hallgatni, s az 1568-as tordai vallásbéke szellemében folytatta az erdélyi szabadelvűséget – tette hozzá Tőkés László.

Az istentisztelet végeztével – amelyen szó esett a népszámlálással kapcsolatos lehetséges visszaélések kiküszöböléséről is – a Jubileumi Rákóczi Évek utolsó mozzanata vette kezdetét, melynek keretében Sándor Lajos újvárosi református lelkipásztor II. Rákóczi Ferenc személyes vallomásaiból felolvasott idézetekkel elevenítette fel a szabadságharcos szellemét. Ehhez az újvárosi református gyülekezet kórusa is hozzájárult a kor szellemiségét megidéző dalokkal, majd Tamás Edit, a sárospataki Rákóczi Múzeum igazgatója tartott előadást, melyben a fejedelem életének ritkábban felidézett, illetve kifejezetten erdélyi vonatkozású momentumait emelte ki. Mint elmondta, I. Rákóczi György Európa-szerte elismert, virágzó erdélyi fejedelemségével teremtette meg II. Rákóczi Ferenc számára azt a lehetőséget, amellyel 27 esztendősen méltó volt arra, hogy vezesse a nemzete szabadságért folytatott küzdelmet az „Istennel a hazáért és a szabadságért” jelmondat szellemében.

A törökök kiűzése után újra kellett értelmezni a magyar államiságot, s az ország lakossága azért állt ki egy emberként az ügyért, mert nem tartották járhatónak a Habsburgok által diktált abszolutisztikus utat – tette hozzá a történész, aki Rákóczi államépítői szerepét, illetve az Erdélyi Rendek magyar konföderációjához való csatlakozását kikiáltó huszti országgyűlés jelentőségét is hangsúlyozta. A történelmi előadást követően felszólalt még a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) elnöke, Dukrét Géza is, aki a Jubileumi Rákóczi Évek eseményeit foglalta össze. A 2003-ban indult nyolcéves rendezvénysorozatnak a PBMET által kidolgozott programja tizenegy tudományos ülést és több mint hatvan előadást, hét kirándulást, egy kiállítás-megnyitót, valamint versenyeket és avatóünnepségeket ölelt fel, melyek anyagából eddig négy emlékkötetet adtak ki, jelenleg pedig az ötödik zárókiadvány megjelentetésére készülnek.

Szombati-Gille Tamás
Reggeli Újság, erdély.ma

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés