A vall�si reform�ci�val szemben egy katolikus hitben �l� erd�lyi fejedelem harca �ll, a k�t teljes�tm�ny k�z�tt azonban nem lehet ellentmond�s, hiszen a legf�bb isteni �rt�kekhez, azaz az igazs�ghoz �s szabads�ghoz val� ragaszkod�s �sszek�ti a k�t nagy forradalm�rt – hangoztatta az �nnepi istentisztelet keret�ben T�k�s L�szl�, az Eur�pai Parlament aleln�ke. B�r R�k�czit mind b�csi neveltet�se, mind vall�sa, rokons�ga �s vagyona sok tekintetben a Habsburgokhoz k�t�tte, � m�gis tudott hallgatni a lelkiismeret�re. Sanyargatott magyars�ga korszak�ban, amikor a nemzet �s a hatalom kett�s pr�bat�tel�vel kellett hogy szemben�zzen, R�k�czi nem rekedt felekezete sz�k korl�tai k�z�, hanem Istenre tudott hallgatni, s az 1568-as tordai vall�sb�ke szellem�ben folytatta az erd�lyi szabadelv�s�get – tette hozz� T�k�s L�szl�.

Az istentisztelet v�gezt�vel – amelyen sz� esett a n�psz�ml�l�ssal kapcsolatos lehets�ges vissza�l�sek kik�sz�b�l�s�r�l is – a Jubileumi R�k�czi �vek utols� mozzanata vette kezdet�t, melynek keret�ben S�ndor Lajos �jv�rosi reform�tus lelkip�sztor II. R�k�czi Ferenc szem�lyes vallom�saib�l felolvasott id�zetekkel eleven�tette fel a szabads�gharcos szellem�t. Ehhez az �jv�rosi reform�tus gy�lekezet k�rusa is hozz�j�rult a kor szellemis�g�t megid�z� dalokkal, majd Tam�s Edit, a s�rospataki R�k�czi M�zeum igazgat�ja tartott el�ad�st, melyben a fejedelem �let�nek ritk�bban felid�zett, illetve kifejezetten erd�lyi vonatkoz�s� momentumait emelte ki. Mint elmondta, I. R�k�czi Gy�rgy Eur�pa-szerte elismert, vir�gz� erd�lyi fejedelems�g�vel teremtette meg II. R�k�czi Ferenc sz�m�ra azt a lehet�s�get, amellyel 27 esztend�sen m�lt� volt arra, hogy vezesse a nemzete szabads�g�rt folytatott k�zdelmet az „Istennel a haz��rt �s a szabads�g�rt” jelmondat szellem�ben.

A t�r�k�k ki�z�se ut�n �jra kellett �rtelmezni a magyar �llamis�got, s az orsz�g lakoss�ga az�rt �llt ki egy emberk�nt az �gy�rt, mert nem tartott�k j�rhat�nak a Habsburgok �ltal dikt�lt abszolutisztikus utat – tette hozz� a t�rt�n�sz, aki R�k�czi �llam�p�t�i szerep�t, illetve az Erd�lyi Rendek magyar konf�der�ci�j�hoz val� csatlakoz�s�t kiki�lt� huszti orsz�ggy�l�s jelent�s�g�t is hangs�lyozta. A t�rt�nelmi el�ad�st k�vet�en felsz�lalt m�g a Partiumi �s B�ns�gi M�eml�kv�d� �s Eml�khely T�rsas�g (PBMET) eln�ke, Dukr�t G�za is, aki a Jubileumi R�k�czi �vek esem�nyeit foglalta �ssze. A 2003-ban indult nyolc�ves rendezv�nysorozatnak a PBMET �ltal kidolgozott programja tizenegy tudom�nyos �l�st �s t�bb mint hatvan el�ad�st, h�t kir�ndul�st, egy ki�ll�t�s-megnyit�t, valamint versenyeket �s avat��nneps�geket �lelt fel, melyek anyag�b�l eddig n�gy eml�kk�tetet adtak ki, jelenleg pedig az �t�dik z�r�kiadv�ny megjelentet�s�re k�sz�lnek.

Szombati-Gille Tam�s
Reggeli �js�g, erd�ly.ma

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s