Az �nnep eredete

 Az �nnep kezdem�nyez�je Vaszary Kolos, a magyars�g�rt sokat dolgoz� esztergomi hercegpr�m�s volt, � folyamodott XIII. Le� p�pahoz,  hogy okt�berben megeml�kezhess�nk �si nagyasszonyukr�l. A p�pa enged�lyezte a k�r�st �s elrendelte, hogy okt�ber els� vas�rnapja  legyen a Patrona Hungariae, vagyis a Magyarok Nagyasszony�nak �nnepe. A megeml�kez�st sok�ig okt�ber 2-�n tartott�k orsz�gszerte,  de 1984-t�l okt�ber 8-�n �lj�nk meg. Ez imm�r a m�sodik jeles Nagyboldogasszony �nnep�nk, kor�bban ugyanis - legal�bb Szent Istv�n kir�lyunk �ta - augusztus 15-�n, Nagyboldogasszony napj�n eml�kez�nk meg legf�bb �rn�nkr�l �s v�delmez�nkr�l.

�si hagyom�ny

Nagyon sok kereszt�ny tanulm�nyban, vagy �jabban honlapon a magyars�g �si Boldogasszony kultusz�t eur�pai kereszt�ny �nnep egyik v�ltozat�nak akarj�k be�ll�tani, holott m�r a K�rp�t-medenc�ben �rkez� �seink magukkal hozt�k legfontosabb istenn�nk kultusz�t, melyet az �si magyar hagyom�nyokat kereszt�nny� tev� Szent Istv�n is fontosnak v�lt. Els� kereszt�ny kir�lyunk volt az els� Eur�p�ban, aki Boldogasszonynak – Gell�rt p�sp�k javaslat�ra Sz�z M�ri�nak – aj�nlotta fel az orsz�got. K�s�bb az anyai �gon �rp�d-h�zi K�roly R�bert is hasonl�an cselekedett, legal�bb is egy szepeshelyi fresk� ezt val�sz�n�s�ti: azon M�ria a koron�t ny�jtja �t a t�rdepl� kir�lynak. Tov�bbiakban is megtal�ljuk ennek az �si kultusznak a nyomait, hiszen 1252-ben IV. B�l �rnoka M�ri�t a k�vetkez� n�vvel illette: „orsz�gunk �rn�je �s patr�n�ja”.

Keleti el�zm�ny

A legels� F�ldanya- a magyar Boldogasszony keleti p�rhuzama – �br�zol�sok nem Eur�p�b�l, vagy Biz�ncb�l sz�rmaznak, hanem a k�z�p-�zsiai kus�n �rm�ken szerepelnek. K�l�n�s m�don az �kori aranyp�nzeken megjelen�tett F�ldanya �br�zol�s egyes elemei k�s�bb visszak�sz�nnek a magyar Madonn�s �rm�ken. Vajon v�letlen egybees�sr�l lenne sz�? Szinte kiz�rt, hiszen nemcsak a k�pi megjelen�t�s, hanem a hozz� k�t�d� kultusz is egyez�st mutat a kus�n �s a magyar �si F�ldanya hit k�z�tt. A nagy kir�ly, Kaniska a rabatkai felirat�n arr�l besz�l, hogy hatalm�t Nan�nak vagy Nanajnak, vagyis a F�ldany�nak k�sz�nheti. Ez a hagyom�ny a hun ut�dn�pek k�r�ben szinte t�retlen�l tov�bb�lt, a 13. sz�zadi birodalomalap�t� Dzsingisz k�n is Et�gent, a mongol Boldogasszonyt tekintette vil�gbirodalma igazi ur�nak.

Patrona Hungariae

Sok hazai tanulm�nyban �s cikkben azt olvassuk, hogy Eur�p�ban a t�r�k vesz�ly miatt kezdt�k el M�ri�t megment�nek tekinteni. Igen �m, de ennek a hitnek az eredete is a Magyar Kir�ly�gba vezet, hiszen n�lunk j�val a nyugati p�ld�k el�tt, 1508-ban egy ferences rendi szerzetes M�ri�t Magyarorsz�g oltalmaz�j�nak tekintette. A Habsburgok minden bizonnyal t�l�nk vett�k �t ezt az �si kultuszt �s terjesztett�k el Eur�pa nyugati fel�ben, ahol ennek hat�s�ra kezdt�k el m�s uralkod�k is M�ria v�delm�be helyezni orsz�gukat. A barokk korban n�pszer�v� v�l� „Napba�lt�z�tt” Asszony k�pe val�ban megjelenik J�nos jelen�seiben, de nem tudhatjuk pontosan, � honnan vette ezt az �si jelk�pet. Elk�pzelhet�, hogy a Kis�zsi�ban vagy a k�zeli fekete-tengeri t�rs�g szk�t�k �ltal lakott vid�ken megl�v� F�ldanya kultuszt v�ltoztatta �t kereszt�nny�.

OB, barikad-hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s