A hat�ron k�v�li �llampolg�rok parlamenti k�pviselet�r�l �s a k�lf�ldi szavaz�sr�l p�nteken Budapesten tartott nemzetk�zi konferenci�n a t�rcavezet� kifejtette, �j jelens�g, hogy egyre t�bben �lnek k�lf�ld�n, a migr�ci� �s a mobilit�s glob�lis trend, de az orsz�gok nem akarj�k elvesz�teni k�lf�ld�n �l� �llampolg�raikat.

Martonyi J�nos a K�l�gyminiszt�rium, a Magyar Tudom�nyos Akad�mia �s a Szegedi Egyetem �ltal szervezett esem�nyen a k�lf�ld�n �l�k szavazati jog�r�l elmondta, ennek szab�lyoz�sa nemzeti hat�sk�rbe tartozik, de az orsz�gok k�z�tt meg�rt�st �s p�rbesz�det ig�nyel. A k�lf�ld�n �l�k szavazati joga nem s�rti annak az orsz�gnak a szuverenit�s�t, ahol �lnek - emelte ki.

A miniszter hangs�lyozta, a kor�bban k�lf�ldre - p�ld�ul az Egyes�lt �llamokba, Kanad�ba vagy Ausztr�li�ba - t�vozott magyarok �ltal�ban megtartott�k magyar �llampolg�rs�gukat. A magyar �llampolg�rs�gi jog m�dos�t�sa az�rt volt sz�ks�ges, mert az elszak�tott nemzetr�szeken �l� magyarokkal �s lesz�rmazottaikkal szemben diszkrimin�ci�t jelentett, hogy nekik viszont nem volt magyar �llampolg�rs�guk, holott �k is k�lf�ld�n �l� magyarok - mutatott r�. Hozz�tette: �gy egys�ges rendszer j�tt l�tre a magyar diaszp�r�ban.

Martonyi J�nos arr�l sz�molt be, hogy ezt a m�dos�t�st r�szletesen megmagyar�zt�k a szomsz�dos orsz�goknak, de a szlov�kokkal m�g mindig n�zetelt�r�s van abban a tekintetben, hogy mit �rtenek "az �llam �s a polg�r k�z�tti val�s�gos kapcsolaton".

A t�rcavezet� a magyar v�laszt�jog tervezett m�dos�t�s�val kapcsolatban �gy fogalmazott, az egyik legnagyobb v�ltoz�st az jelenti, hogy k�tfordul�s helyett egyfordul�s lesz a v�laszt�s, ami megfelel a legt�bb orsz�g gyakorlat�nak. Az egy�ni �s a list�s v�laszt�si rendszer k�z�tti alapvet� egyens�lyt meg�rzik - mondta.

Tr�cs�nyi L�szl� hangs�lyozta, nem ritka, hogy egy k�lf�ld�n �l� akt�v kapcsolatot akar �polni az anyaorsz�ggal, ezt a kapcsolatot er�s�theti a k�lf�ld�n �l�k szavazati joga. A Velencei Bizotts�gnak - az Eur�pa Tan�cs mellett m�k�d�, alkotm�nyoz�si k�rd�sekben   tan�csad�k�nt tev�kenyked� szak�rt�i test�letnek - a t�m�r�l k�sz�tett jelent�s�t ismertetve kifejtette, az eur�pai jogalkot�sban egyre nagyobb hangs�lyt kap a k�lf�ld�n �l�k szavazati joga, amely azonban �ltal�ban az orsz�gos v�laszt�sokra korl�toz�dik, a helyi v�laszt�sokon csak kev�s orsz�gban voksolhatnak.

A bizotts�g t�bb �rvet is felhoz a k�lf�ld�n �l�k szavazati jog�nak biztos�t�sa mellett, �gy az �llampolg�rok k�z�tti egyenl�s�gre is hivatkozik, amelyet nem korl�tozhat "a szem�lyek szabad mozg�sa" - mutatott r�. A diplomata kit�rt arra is: sokak szerint a k�lf�ld�n �l�k szavazati joga ellen sz�l, hogy a politikusok nem k�pesek igaz�n el�rni �ket, �s a k�lf�ld�n �l�k nem ismerik �gy a belpolitikai helyzetet, mint a helyiek.

Joelle Garriaud-Maylam, a francia szen�tus tagja elmondta, orsz�ga �tt�r� a k�lf�ld�n �l�k szavazati jog�nak szab�lyoz�s�ban, hiszen a 2,5 milli� k�lf�ld�n �l� franci�nak parlamenti k�pviselete is van. Ez eddig csak a szen�tusban volt �gy, de a k�vetkez� v�laszt�skor �letbe l�p� m�dos�t�s eredm�nyek�nt 11 k�pvisel�j�k lesz a nemzetgy�l�sben - k�z�lte. Hozz�f�zte, emellett j�nius �ta egy �llamtitk�r foglalkozik a k�lf�ld�n �l� franci�k �gyeivel.

MTI

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s