| Hrek : Esterhzy-dombormvet avattak Dunaszerdahelyen |
Esterhzy-dombormvet avattak Dunaszerdahelyen
2011.10.06. 22:26

Esterhzy Jnos-dombormvet avattak cstrtkn este, a vrtank napjn Dunaszerdahelyen. A domborm Lipcsey Gyrgy Munkcsy-djas szobrszmvsz munkja, akinek Dunaszerdahelyen tbb trtnelmi vonatkozs szobra is lthat.
Az alkotst, amelynek kltsgeit kzadakozsbl fedeztk a kzpontban a Vrosi Mveldsi Kzpont melletti plet faln helyeztk el. Az nnepsget a Pzmneum Polgri Trsuls s az Esterhzy Jnos Trsuls szervezte.
Az Esterhzy-domborm leleplezse eltt Duray Mikls egyetemi tanr, az MKP volt alelnke mondott nnepi beszdet a szp szmban megjelentek eltt. Duray mltatta Esterhzy lett s munkssgt; hangslyozta, hogy Esterhzy letmve pldartk, s mhoz szl zenete van.
A tbb rs nnepi msor utols pontjaknt a helyi Vermes-villban Siposhegyi Pter Hantjval sem takar cm, Esterhzy Jnos grf letrl kszlt monodrmjt mutattk be Borros Imre eladsban. Az elads eltt Csky Pl, az MKP orszgos vezetsgnek tagja mondott nnepi kszntt.
A Pzmneum Trsuls gyjtst szervezett, ebbl a pnzbl kszlt el az Esterhzy-domborm. A kiemelt tmogatk kztt volt msok mellett a Pzmny-csald, Fenes Ivn, Bs kzsg nkormnyzata, a Kntor K.K.C. Kft., Fekete Gyrgy, Kvr Lszl, az Orszggyls elnke s Bernyi Jzsef, a Magyar Koalci Prtjnak elnke.
A felvidki magyar kzssg egykori politikai vezetje az idn mr kt emlkmvet is kapott a Felvidken. A Nyitrhoz kzeli Nyitrajlakon, Esterhzy szlfalujban a helyi katolikus templomban mrciusban egy hromnyelv - magyar-szlovk-lengyel - emlktblt lepleztek le tiszteletre, mg nem sokkal ksbb Kassn Esterhzy-mellszobrot avattak fel.
Esterhzy Jnos a kt vilghbor kzti Csehszlovkia legjelentsebb magyar politikusa volt. Br a msodik vilghbor alatti szlovk parlamentben volt az egyetlen kpvisel, aki 1942. mjus 15-n a zsidsg kiteleptsrl szl trvny ellen szavazott, a hbor utn elbb kiadtk a szovjet titkosszolglatoknak, majd a szlovk Nemzeti Brsg 1947-ben hallra tlte, a vd szerint a fasizmussal val egyttmkdsrt. A szovjet hatsgok 1949-ben visszaadtk Esterhzyt a csehszlovkoknak. Elnki kegyelemben rszeslt s letfogytiglani bntetst kapott. Csehszlovkia tbb brtnben raboskodott, majd 1957. mrcius 8-n a morvaorszgi Mrov brtnben meghalt. A brtnparancsnok nem adta ki hamvait a csaldnak.
Szlovkia s Csehorszg mig nem rehabilitlta Esterhzyt, s mindkt orszgban hivatalosan tovbbra is hbors bnsknt tartjk nyilvn. Esterhzy szemlyisge les magyar-szlovk vitk trgya.
(MTI ,bumm)
|