Az igazgat�helyettes kifejtette: Erd�lyben a legut�bbi n�psz�ml�l�son 1,5 milli�an vallott�k magukat magyarnak, ami 180 ezres cs�kken�st jelentett a kor�bbi adatokhoz k�pest. A cs�kken�s 33 sz�zal�ka a Magyarorsz�gra t�rt�n� v�gleges, 23 sz�zal�ka az ideiglenes elv�ndorl�sb�l fakadt, �s itt az asszimil�ci�t csup�n 5 sz�zal�k volt. Rem�nykelt�nek tartotta ugyanakkor, hogy az itt �l� magyars�g term�szetes szaporulata jobb, mint a rom�ns�g�.

A Felvid�k vonatkoz�s�ban a rendk�v�l er�s asszimil�ci�ra h�vta fel a figyelmet, �s azt mondta, hogy a mostani n�psz�ml�l�son a pesszimista verzi� szerint 60 ezerrel, az optimista szerint 34-35 ezerrel cs�kkenhet a magyars�g sz�ma.

 K�rp�talj�n, ahol 156 ezer magyar �l, az asszimil�ci� mellett a f�vesz�lyt az jelenti, hogy sz�rv�nyosodik a magyars�g.

Pongr�cz Tiborn� Magyarorsz�gr�l sz�lva elmondta: 1981 �ta cs�kken a n�pess�g sz�ma, Eur�p�ban n�lunk indult meg els�k�nt ez a folyamat, �s �vente egy kisv�rosnyi lakoss�g t�nik el. Ennek ok�t egyr�szt abban jel�lte meg, hogy nagyon rossz a hal�loz�si �s sz�let�si mutat�, a f�rfiak sz�let�skor v�rhat� �lettartama 70 �v, amin�l csak Oroszorsz�gban �s Rom�ni�ban rosszabb a helyzet, m�g Sv�dorsz�gban k�zel 80 �v. A n�kn�l 77-78 �v, amivel Rom�ni�t, Bulg�ri�t �s Oroszorsz�got siker�l csak megel�zni.

 Kardin�lis k�rd�snek nevezte m�g a sz�let�ssz�mot, �s ezzel �sszef�gg�sben azon f�lelm�nek adott hangot, hogy az j�v�re 90 ezer al� fog cs�kkenni. A cs�kken�s oka szerinte, hogy egyre kevesebben k�tnek h�zass�got, jelenleg 40 sz�zal�k a val�sz�n�s�ge annak, hogy egy n� �lete sor�n h�zass�gra l�p. Ugyanakkor a h�zass�gokb�l t�bb gyermek sz�letik, mint az �lett�rsi kapcsolatokb�l - jegyezte meg.

Kit�rt arra is, hogy napjainkban egyre elfogadottabb� v�lik az �lett�rsi kapcsolat, ami demogr�fiai szempontb�l nagyon negat�v tendencia. M�g 1991-ben az emberek mintegy negyede �rtett azzal egyet, hogy a t�rsadalom szempontj�b�l mindegy, hogy valaki h�zass�gban, vagy �lett�rsi kapcsolatban �l, mostanra ez az ar�ny 71 sz�zal�kra n�tt. Ugyanakkor - folytatta - az �lett�rsi kapcsolatok sokkal labilisabbak, mint a h�zass�gok, a felboml�suk ar�nya 60-70 sz�zal�k, �s az ilyen kapcsolatban �l�k �letkil�t�sai sokkal rosszabbak, mint a h�zass�gban �l�k�.

Pongr�cz Tiborn� besz�lt arr�l is, hogy egyre k�s�bbre tol�dik a h�zass�gk�t�sek �s az els� gyermek v�llal�s�nak ideje. A n�k k�s�n sz�lnek �s kevesebb gyermeket - �sszegezte, hozz�t�ve: a 30 �vesek 48 sz�zal�ka, m�g a 30-34 �vesek 35 sz�zal�ka gyermektelen. Ilyen magas ar�ny m�g soha nem volt.

 Az igazgat�helyettes att�l tart, hogy egyre elfogadottabb� v�lik, ha valakinek nincs gyermeke, �s szerinte ezt az �rt�kv�ltoz�st mindenk�ppen meg kell akad�lyozni.

Kopp M�ria, a Semmelweis Orvostudom�nyi Egyetem Magatart�studom�nyi Int�zet�nek tudom�nyos igazgat�helyettese azt mondta, hogy Eur�p�ban Magyarorsz�gon szeretn�nek a fiatalok legt�bb gyermeket, de m�gis itt sz�letik meg a legkevesebb. Mint megjegyezte nagyon alacsony, mind�ssze 3 sz�zal�k azoknak az ar�nya, akik nem szeretn�nek gyermeket. Hozz�tette: azokban az orsz�gokban j� a n�pesed�si helyzet, mint p�ld�ul a skandin�v �llamok, ahol a hivat�st �s a gyermekv�llal�st �ssze lehet hangolni.

MTI

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s