A keddi strasbourgi �l�snapon szerepelt a napirenden az a hat�rozati javaslat, amely arr�l sz�lt, hogy mik�nt lehetne tiszt�zni a nemzetk�zi jog jelenleg meglehet�sen ellentmond�sos k�rd�s�t, a nemzeti szuverenit�s �s az �llamis�g elv�nek egym�shoz val� viszony�t. A kiindul� pont az volt, hogy a tiszt�zatlans�g folyt�n sz�mos olyan szakad�r tendencia figyelhet� meg Eur�p�ban – legyen sz� ak�r Ciprusr�l, ak�r Gr�zi�r�l, vagy �ppen Koszov�r�l -, ami vesz�lyt jelenthet a b�k�re �s biztons�gra n�zve. A nemzetk�zi jogi tiszt�z�s c�lja eszerint az lenne, hogy jogszer� kereteket biztos�tsanak az etnikai, nemzeti kisebbs�gi t�rekv�seknek, �s ezzel megel�zz�k a szeparatista ir�nyzatok kezelhetetlenn� v�l�s�t.

Az eredeti hat�rozati javaslat azt szorgalmazta, hogy az ilyen jelleg� probl�m�k kezel�s�re az Eur�pa Tan�cs kor�bbi, kisebbs�gv�delmi keretegyezm�ny�ben foglalt – kisebbs�gv�delmi jogi szempontb�l �ltal�nos meg�t�l�s szerint meglehet�sen er�tlen – el��r�sok alapj�n t�rekedjenek. A KDNP-s Kalm�r Ferenc Andr�s, valamint a jobbikos Gaudi-Nagy Tam�s orsz�ggy�l�si k�pvisel� azonban kell� sz�m� t�mogat�st szerzett ahhoz a m�dos�t� ind�tv�nyhoz, amely a keretegyezm�ny el��r�saira val� utal�son t�lmegy, �s a k�l�nb�z� auton�miaform�kat t�mogat�, a ter�leti auton�mia gondolat�t sem elvet�, 2003-b�l sz�rmaz�, 1334-es sz�m� eur�pa tan�csi hat�rozatra hivatkozik.
 

Hirdet�s

A sz�ban forg� 2003-as hat�rozat egy�bk�nt – amelynek c�me „Az auton�m r�gi�k pozit�v tapasztalata, mint konfliktusmegold�st sugalmaz� ihletforr�s Eur�p�ban" – annak idej�n Andreas Gross sv�jci szocialista k�pvisel� kezdem�nyez�s�re sz�letett meg, �s a hat�rozatra val� visszautal�s javaslat�t most Gross is t�mogatta.

A vit�ban egy�bk�nt Kalm�r Ferenc Andr�s felh�vta a figyelmet arra, hogy Eur�pa keleti fel�ben sokkal t�bb megoldatlan probl�ma jelentkezik, mint nyugaton. Rendez�si mintam�dszerk�nt megeml�tette a d�l-tiroli modellt, az orvosoland� gondok k�z�tt pedig felh�vta a figyelmet a hat�ron t�li magyars�g neh�zs�geire.

A magyar kereszt�nydemokrata k�pvisel� a legf�bb jogalkot�i feladatot abban jel�lte meg, hogy az �nrendelkez�si jog �s a nemzeti szuverenit�s �sszeegyeztet�se sor�n „a gy�l�lk�d�st elsim�ts�k, a fesz�lts�get oldj�k, a t�relmetlens�get t�relemm� v�ltoztass�k".

Szint�n felsz�lalt a vit�ban Szab� Vilmos szocialista orsz�ggy�l�si k�pvisel�, aki a hat�ron t�li magyarok helyzet�t illet�en felh�vta a figyelmet az anyanyelv haszn�lat�nak biztos�t�s�val �sszef�gg� gondokra, az �nigazgat�si form�k, az auton�mia l�tes�t�s�nek akad�lyoz�s�ra, illetve a k�rp�tl�sok megoldatlans�g�ra. Megjegyezte, hogy „a kollekt�v b�n�ss�g elve sem t�nt m�g el", �s ezzel �sszef�gg�sben kit�rt a Szerbi�ban �ppen most elfogadott k�rp�tl�si t�rv�nyre, amely – mint fogalmazott – „kifejezetten diszkriminat�v", a kollekt�v b�n�ss�g elv�t alkalmazza a magyar kisebbs�ggel szemben.

MTI, erd�ly.ma

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s