K�zvetlen�l azut�n, hogy a belgr�di t�rv�nyhoz�s h�tf�n megszavazta a „t�rt�nelmi igazs�gt�telk�nt” beharangozott vagyon-visszasz�rmaztat�si �s k�rt�r�t�si jogszab�lyt, P�sztor Istv�n, a VMSZ vezet�je ny�lt lev�lben k�rte a szerb �llamf�t�l, hogy utas�tsa el a magyarok sz�m�ra elfogadhatatlan t�rv�ny kihirdet�s�t, �s utalja azt vissza a parlamentnek �jb�li megvitat�sra. P�sztor eml�keztet: a d�lvid�ki magyarok politikai szervezetei a kilencvenes �vekben a szerbiai ellenz�k er�ivel egy�tt k�zd�ttek egy olyan t�rsadalmi rendszer�rt, amely az egyetemes emberi jogokra �p�l, s amelynek jogrendj�b�l elt�rlik a kollekt�v felel�ss�g elv�t. Ezzel szemben a most elfogadott jogszab�ly �ppen ezt az elvet er�s�ti meg, �s „�rtelmetlenn� teszi a t�rt�nelmi megb�k�l�s ir�ny�ba tett eddigi er�fesz�t�seket”. Emellett ellent�tben �ll a szerb alkotm�ny jogelv�vel is, amely tiltja az �llampolg�rok megk�l�nb�ztet�s�t, �s mindenkinek szavatolja az �rtatlans�g v�lelm�t. P�sztor p�ldak�nt eml�ti, hogy az �t�dik szakasz kiz�rja a k�rtalan�t�sra jogosultak soraib�l mindazokat, akik a m�sodik vil�gh�bor� idej�n a megsz�ll� er�kben szolg�ltak, illetve azok lesz�rmazottait m�g akkor is, ha egy�ni felel�ss�g�k nem �ll fenn.

Noha a VMSZ a hatalmi koal�ci� tagja, n�gytag� frakci�ja h�tf�n nemmel szavazott a korm�ny t�rv�nyjavaslat�ra, amelyet v�g�l is az ellenz�ki liber�lis demokrat�k seg�ts�g�vel fogadtak el.

Temerinben k�zben �jabb etnikai incidens fokozta az am�gy is fesz�lt l�gk�rt: magyar fiatalok csoportja h�tf�n megvert egy szerb k�z�piskol�st, akit k�rh�zba kellett sz�ll�tani. N�h�ny nap leforg�sa alatt ez m�r a m�sodik szerbver�s a vegyes lakoss�g� kisv�rosban. A h�t v�g�n pedig ismeretlen tettesek bet�rtek az �jvid�ki Pet�fi S�ndor Magyar M�vel�d�si K�zpontba, �s s�lyosan megrong�lt�k az �p�let nagyterm�t.

magyarh�rlap

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s