A Hargita megyei Marosh�v�zen 1868-ban sz�letett Urm�nczy N�ndor politikai �s k�z�leti tev�kenys�g�nek sokr�t�s�ge rendk�v�li v�ltozatoss�got mutat. C�lj�t �s l�nyeg�t tekintve azonban mind egy k�rd�s, a nemzeti �sszetartoz�s �s cselekv�k�szs�g ir�nti elk�telezetts�g gondolata k�r� csoportos�that�. A sz�szr�geni v�laszt�ker�let k�ld�ttek�nt tizenhat �ven kereszt�l (1902–1918) volt tagja a magyar k�pvisel�h�znak. Akt�v k�pvisel�i tev�kenys�g�nek k�sz�nhet�en fejezt�k be �s adt�k �t 1909. okt�ber 29-�n a Sz�kely k�rvas�t Sz�szr�gen �s Gyergy�szentmikl�s k�z�tti szakasz�t. 1909-ben k�zbenj�r�s�nak eredm�nyek�nt kezdte meg m�k�d�s�t Marosh�v�zen az els� b�r�s�g �s p�nz�gy�rs�g. Az els� vil�gh�bor� ideje alatt, 1917-ben �nk�nt vonult be katon�nak. Negyvennyolc �vesen a 9-es honv�dhusz�rok �nk�ntese lett, �s a bukovinai fronton teljes�tett szolg�latot. H�siess�g��rt vit�zs�gi �rmet kapott. 1918 okt�ber�ben korm�nybiztoss� nevezt�k ki, �s P�l�ba (ma Pula) k�ldt�k, hogy az ott szolg�latot teljes�t�, mintegy h�szezer magyar tenger�sz helyzet�r�l k�sz�tsen jelent�st. Ugyanezen �v november�ben Budapesten Jancs� Benedekkel, zilahi Sebess D�nessel �s Ugron G�borral k�z�sen megalak�tott�k a Sz�kely Nemzeti Tan�csot.

Erd�ly rom�n uralom al� ker�l�s�t k�vet�en Urm�nczy t�vozni k�nyszer�lt sz�l�f�ldj�r�l. A trianoni d�nt�st k�vet�en nev�hez f�z�dik a V�d� Lig�k Sz�vets�g�nek megalap�t�sa, melynek k�t f� kezdem�nyez�se, a pesti Szabads�g t�ren fel�ll�tand� �szak, D�l, Kelet, Nyugat szoborcsoport, valamint a Nemzeti Hitvall�s �s Jelmondat megalkot�s�ra vonatkoz� p�ly�zat ki�r�sa volt. Az � ind�tv�ny�ra sz�letett a nemzeti �sszetartoz�st jelk�pez�, 1928-ban a Szabads�g t�ren fel�ll�tott Erekly�s Orsz�gz�szl�, �s annak eg�sz Magyarorsz�gra kiterjed� mozgalma, melynek eredm�nyek�nt a k�t vil�gh�bor� k�z�tt majd ezer orsz�gz�szl�t �ll�tottak fel. Az Erekly�s Orsz�gz�szl� Mozgalom egy hatalmas nemzeti gondolat, a nemzeti egy�v� tartoz�s �rz�s�nek meghat�roz� kifejez� eszk�ze volt. Benne testes�lt meg mindaz, ami akkor minden magyar ember sz�v�ben ott lakozott, a v�gy a nemzeti �jj��p�tkez�s �s cselekv�k�pess�g �jb�li megteremt�s�re. E gondolat �s k�ldet�s meghat�roz� erej� kifejez�eszk�ze az Erekly�s Orsz�gz�szl�, amelynek m�rv�nya csak k�, z�szlaja csak sz�vet, f�ldje pedig csak por lett volna, ha az �j honalap�t� nemzed�k sz�v�ben nincs ott az �rz�s, agy�ban nincs ott a gondolat, �s lelk�ben nincs ott az eszm�ny, amelyet az ereklyetart�ban elhelyezett f�ld, �s az �rbocra felh�zott z�szl� testes�tett meg: a nemzeti megmarad�s �s magyar j�v� megteremt�s�nek nagy eszmei c�lkit�z�se.

Urm�nczy N�ndor politikai folyamatokban �s esem�nyekben bet�lt�tt szerep�t a marxista �s posztmarxista t�rt�net�r�s minden eszk�zzel igyekezett eltorz�tani. Urm�nczy v�gig�lte mindazt, ami a XX. sz�zadi magyar t�rt�nelem szempontj�b�l sorsford�t� esem�ny volt. Tan�ja volt az orsz�g h�bor�ba l�p�s�nek, a forradalmak kor�nak �s haz�nk katonai megsz�ll�s�nak. A trianoni dikt�tum meghozatal�t k�vet�en az orsz�g legjelent�sebb t�rsadalmi megmozdul�s�nak, az Erekly�s Orsz�gz�szl� Mozgalomnak lett a vez�ralakja. Aktivit�sa �s munkab�r�sa szinte nem ismert hat�rokat.

Urm�nczy t�rt�nelmi szerep�nek tiszt�z�sa �s helyes meg�t�l�se �rdek�ben rendk�v�l sok elv�gzend� munka �s sz�mos t�rt�n�szi feladat �ll el�tt�nk. Lehet�s�geinket azonban jelent�s m�rt�kben sz�les�ti, hogy fennmaradt 68 k�tetes napl�ja. Unok�j�nak, Gortvay Istv�nnak j�volt�b�l – aki a k�teteket a Orsz�ggy�l�si K�nyvt�rnak adom�nyozta – imm�r kutathat�v� v�ltak Urm�nczynak a korszak t�rt�nelmi esem�nyeivel �sszef�gg�sben pap�rra vetett gondolatai. Napl�j�t olvasva nemcsak a nagyszer� �llamf�rfi �s egy akt�v k�z�leti tev�kenys�g k�rvonala bontakozik ki el�tt�nk, hanem egy nagyon szeretni val� ember l�nye is. Egyet lehet �rteni azokkal, akik �gy gondolkodnak r�la, hogy magyar volt, aki szenved�lyesen szerette a fajt�j�t �s haz�j�t, �s ebben nem ismert megalkuv�st. Egy adotts�g �s k�t er�ny, amelyekb�l  b�rmelyik�rt sokat lehetett szenvedni a XX. sz�zadban. �s n�ha, nagyon ritk�n, boldognak is lehetett lenni. Neki mindkett�b�l kijutott.

Mik�nt Herczeg Ferenc feljegyezte r�la, huszonk�t esztend�s sz�m�zet�s ut�n, 1940 okt�ber�ben hazat�rve Marosh�v�zre, a magyar �szak-Erd�lybe, csak annyit mondott: „Soha �letemben nem voltam ilyen boldog.” Majd nyolc nap m�lva meghalt. L�nye, szem�lye, gondolatai �s tettei azonban itt maradtak vel�nk, �s cselekv�sre k�teleznek benn�nket.

Fr�ter Oliv�r, MH

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s