Kutat�si szakter��lete Erd�ly �s a rom�n–magyar kapcsolatok, valamint Trianon �s az elszak�tott ter�letek magyars�g�nak t�rt�nete. A Trianon T�rsas�g alap�t� tagja, k�s�bb t�rseln�ke, rendszeresen k�z�lt cikkeket �s tanulm�nyokat. T�bb k�nyv szerz�je, t�rsszerz�je. Trianon titkai c�m� k�nyv�nek jelent�s szerepe volt a rendszerv�lt�s id�szak�ban, hogy a k�zfigyelem a hat�ron t�li magyarokra ir�nyult.

2007-ben Szidiropulosz Archim�desszel l�trehozta a Trianon Kutat� Int�zetet, mely Trianoni Szemle c�mmel jelentet meg t�rt�nelmi foly�iratot 2009 janu�rja �ta. Dr. Raffay Ern� a Jancs� Benedek eml�kezete c�m� k�tet t�rsszerz�jek�nt vett r�szt a k�nyv gelencei d�szbemutat�j�n.

– Professzor �r, mit kell tudni az �n �ltal k�z�lt tanulm�nyr�l?
– Jancs� Benedek a huszadik sz�zad els� �veiig azt gondolta, hogy a magyarorsz�gi rom�nokkal, 1910-es adat szerint az orsz�g �sszlakoss�g�nak 14,1 sz�zal�ka, 2,9 milli� volt rom�n nemzetis�g�, kultur�lisan meg lehet egyezni, be lehet valahogy integr�lni �ket a magyars�gba, ha kultur�lis engedm�nyeket kapnak iskola�gyben, sz�nh�z �s k�nyvkiad�s tekintet�ben. Viszont 1907-ben, amikor a gr�f Apponyi Albert-f�le els�, h�rom r�szb�l �ll�, �n. Lex Apponyi iskolat�rv�ny-csomagb�l megjelent az els�, az elemi n�piskol�kr�l sz�l� t�rv�ny, amit 1907. �prilis 25-�n fogadtak el, kider�lt a magyarorsz�gi rom�nok sz�m�ra, hogy csak rom�nul tan�t� iskol�ikban, a mai �ltal�nos iskol�knak megfelel� tanod�kban be kell vezetni heti n�gy �r�ban a magyar nyelv oktat�s�t, amib�l nemzetk�zi botr�ny lett.

T�bb magyarorsz�gi rom�n nemzetis�g� politikus, k�z�tt�k Alexandru Vaida-Voievod durv�n megt�madta Magyarorsz�got a francia, angol �s n�met sajt�ban. Jancs� Benedek volt az, aki ezekre a t�mad�sokra v�laszolt a R�kosi Jen� �ltal f�szerkesztett komoly, nagy p�ld�nysz�m� Budapesti H�rlap�ban.

A lapban Jancs� Benedek Politikai hull�mok c�mmel k�z�lt cikksorozatot, �s mint a rom�n k�rd�s akkor m�r ismert szak�rt�je, egyik �r�s�ban megt�madta a rom�nokat, t�nyekkel bizony�tva, hogy a rom�nok Erd�lyre fenik a fogukat. V�laszk�nt egy Iustus �ln�ven �r�, m�velt, sok nyelven besz�l�, �g�r�g�l �s latinul id�zni tud� ember megjelentetett egy 25–30 oldalas kis f�zetet, s ez�ltal vita keletkezett Jancs� Benedek �s a Iustus nev�, nem tudni, kicsoda k�z�tt. J�magam ezt pr�b�ltam a k�tetben megjelent �r�somban �sszefoglalni. A l�nyeg az, hogy Iustus a Jancs� Benedek megl�t�saira tud ugyan v�laszolni, de hogy �k Erd�lyre t�rnek, ezt kifelejti, erre nem ad semmif�le v�laszt. A hallgat�s beleegyez�s elv alapj�n gyakorlatilag Jancs� Benedek diadalmaskodott ebben a vit�ban.

– Mikor ismerkedett meg Jancs� Benedek �letm�v�vel?
– 1973-ban vagy 1974-ben a szegedi J�zsef Attila Tudom�nyegyetemre j�rtam, ahol volt egy professzorom, Csat�ri D�niel, akit�l azt a feladatot kaptam, hogy egy szemin�riumi dolgozatot, egy kis el�ad�st k�sz�tsek Erd�lyr�l, ami az akkori K�d�r-rendszerben sz�momra nagyon szimpatikus volt. �el�tte legut�bb a nagyap�m, aki „Horthy-fasiszta katonatiszt" volt, besz�lt nekem Erd�lyr�l. Elmentem a szegedi egyetemi k�nyvt�rba dokument�l�dni. 1919-ben, amikor a rom�n hat�s�gok megsz�llt�k Kolozsv�rt, �s kidobt�k az 1872-ben alap�tott I. Ferencz J�zsef Magyar Kir�lyi Tudom�nyegyetemet, az akkor magyar kir�lyi korm�ny d�nt�se �rtelm�ben az egyetem Szegedre ker�lt.

Amit M�rki S�ndor �s t�rt�n�sz tan�rt�rsai tudtak, �tmentettek a kolozsv�ri egyetemi k�nyvt�r �llom�ny�b�l Szegedre. Kik�rtem a katal�gus alapj�n Jancs� Benedek k�nyveit, �s elolvasva azokat megd�bbenve tapasztaltam, hogy azzal a szeml�lettel k�zel�ti meg a magyar ter�leteket megsz�ll� rom�nokat, mint az �n nagyap�m. Ez�rt sz�momra egyb�l szimpatikuss� �s hiteless� v�lt Jancs� Benedek.

– Hogyan l�tja a Sz�kely Nemzeti Tan�cs auton�miat�rekv�seit? L�t-e re�lis es�lyt annak megval�s�t�s�ra?
– Az auton�miat�rekv�s egy rendk�v�l sz�p dolog, egyet�rtek vele, de a realit�s�val vannak gondok. �n nagyra �rt�kelem a Sz�kely Nemzeti Tan�cs eln�k�t �s t�rsait, de nem l�tok re�lis es�lyt az auton�mia kiv�v�s�ra. A szem�lyi elv� �s a kultur�lis auton�mia szerintem h�lyes�g, a ter�leti auton�mia helyi korm�nnyal, helyi k�zigazgat�ssal, iskolarendszerrel stb., az a j�rhat� �t, de a bukaresti t�rv�nyhoz�sban, ahogy �n l�tom, nincs egyetlen rom�n k�pvisel� vagy szen�tor sem, aki ezt megszavazn�. Sz�kelyf�ld ter�leti auton�mi�ja nagyon fontos l�p�s lenne, de k�rdem �n, mi t�rt�nne a magyar sz�rv�nnyal? Ennek realit�s�t v�gig kell gondolni.

– Milyen �jabb, Trianonnal foglalkoz� Raffay-k�tet megjelen�se v�rhat�?
– Trianont pr�b�lom felt�rk�pezni, de ez kimer�thetetlen feladat. Tavaly decemberben jelent meg egy h�t alatt k�t k�nyvem, az egyiknek a Balk�ni birodalom. Nagy-Rom�nia megteremt�se a c�me. Ebben Trianon bels� okait vizsg�lom, hiszen a magyarok nagyon sok hib�t k�vettek el, ami Trianonhoz vezetett. Az ut�bbi id�ben ez �rdekel engem a legjobban. A m�sik k�tetnek, melynek harmadik kiad�s�t k�sz�tik el�, Szabadk�m�vesek Trianon el�tt a c�me. K�r�lbel�l k�t h�t m�lva jelenik meg ennek a m�sodik, n�gysz�z oldalas, lev�lt�ri forr�sok alapj�n meg�rt k�tete Harcol� szabad�k�m�vesek c�mmel �s T�mad�s a r�mai katolikus egyh�z ellen alc�mmel.

Iochom Istv�n
H�romsz�k, erd�ly.ma

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s