A forr�s �rdekess�g�t az aktualit�son t�l az is adhatja, hogy Goldberger Le� Textilipari Egyes�letben elmondott besz�de jellemz� m�don illusztr�lja a nagyiparos v�llalkoz� gondolkod�sm�dj�t. Ennek meg�rt�s�hez r�viden v�zolni kell a r�szv�nyt�rsas�g vezet�j�nek �let�tj�t.

A reformkorban az �zem egyre nagyobb tekint�lyre tett szert, r�szt vett a magyar ipar p�rtol�s�ra szervezett ki�ll�t�sokon, a gy�rat megl�togatta Sz�chenyi Istv�n, �ruib�l v�s�rolt Kossuth Lajos. 1867-ben Ferenc J�zsef S�muel �zvegy�nek, Goldberger Erzs�betnek �s 16 gyermek�nek „budai” el�n�vvel nemess�get adom�nyozott.

Folyamatos fejleszt�ssel siker�lt a t�rsas�got belf�ld�n �s Eur�pa-szerte ismert gy�rr� tenni, amikor a csal�d �t�dik gener�ci�j�t k�pvisel� dr. Buday-Goldberger Le�, a m�sodsz�l�tt fi� 1900-ban tisztvisel�k�nt bel�pett az akkor m�g k�zkereseti t�rsas�gba. A Budapesten �s Lipcs�ben jogot tanul�, eredetileg �gyv�dnek k�sz�l� ifj� lett az, aki n�gy �vtizedes munk�ss�ga alatt hatalmas nagyipari v�llalatt� n�velte a textilgy�rat.

M�r 1905-ben a Hazai Bank bevon�s�val r�szv�nyt�rsas�gg� alak�totta a c�get, �s �llami t�mogat�s elnyer�s�vel, k�lf�ldi hitelek felv�tel�vel folyamatos gy�rrekonstrukci�t �s g�pparkfel�j�t�st hajtott v�gre. �gyes p�nz�gyi politik�val, sv�jci �s angol t�ke seg�ts�g�vel l�trehozta az els� magyar textilkombin�tot. A textilgy�rt�s ismereteit empirikus alapon szerz�, a vil�g k�nny�ipari �jdons�gaiban �s innov�ci�iban t�j�kozott v�llalkoz� felismerte, hogy a hazai ipari �zemek �lland� nyersanyag, fonal- �s pamutsz�vet-hi�nnyal k�zdenek, holott ezen nyersanyagok hazai olcs� munkaer�vel el��ll�that�k.

Term�keit az eg�sz vil�g ismerte, hiszen a m�sodik vil�gh�bor� kit�r�sekor exportpiaca k�z� tartozott Eur�pa, �zsia nyugati fele, Afrika, az amerikai kontinens �s Ausztr�lia. A m�selyem-fonalakb�l vegy�szeivel kik�s�rleteztette a „Parisett” fonalat, �s a „Rollphoto” elj�r�ssal az addig neh�zkes nyom�hengergy�rt�st sokszoros�ra gyors�totta.

A „Parisett-csal�d” tagjai, a „Gold” el�tagjelz�ssel kibocs�tott Goldvikt�ria, Goldani, Goldstar, Goldlyon, Goldmatt stb. kelm�k n�pszer�ek �s keresettek voltak. Diadalt arattak a Budapesti Nemzetk�zi V�s�rokon, elnyert�k az antwerpeni, a br�sszeli �s a p�rizsi vil�gki�ll�t�sok arany�rmeit. 1940. okt�ber�ben negyven�ves munk�ss�g�t m�ltat� �letrajz�ban id�zik: „Nincs az a modern elj�r�s, szabadalom, amelyet ki ne pr�b�lna, amellyel ne k�s�rletezne.”

A m�sodik vil�gh�bor� alatt a gy�r jelent�s k�rokat szenvedett, els�sorban az exportpiacok elveszt�se miatt, de bombat�mad�sok �rt�k a kelenf�ldi �zemet is. Goldberger Le�t koncentr�ci�s t�borba hurcolt�k, ahol az amerikai csapatok �ltal t�rt�nt felszabad�t�s m�snapj�n meghalt.

Goldberger az uralkod� oszt�lyhoz tartozott, a nagyt�ke kimagasl� vezet�je volt, aki a liber�lis-konzervat�v nagyt�k�s-nagybirtokos fels� k�r�kkel j� kapcsolatot tartott fenn. K�zismert volt Horthy korm�nyz�hoz �s csal�dj�hoz f�z�d� sz�v�lyes viszonya. Goldberger 1932 �ta a fels�h�zban mint korm�nyz� �ltal kinevezett tag vett r�szt, ahol f�k�nt gazdas�gi k�rd�sekben, majd k�s�bb a zsid�t�rv�nyek �gy�ben sz�lalt fel.

A Magyar Textilgy�rosok Orsz�gos Egyes�let�nek eln�ke, a GYOSZ-nak, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak, a Magyar Kereskedelmi Test�letnek igazgat�s�gi tagja, az Els� Magyar �ltal�nos Biztos�t�, a Magyar-Francia Biztos�t� v�lasztm�nyi tagja, az Ipari Munkaszervez� Int�zet igazgat�s�gi tagja volt. �rthet� h�t, hogy 1940-ben �rdekl�d�ssel fordult az �jdons�lt ter�letszerz�sekkel megny�lt gazdas�gi lehet�s�gek fel�, ezek kiakn�z�sa �l�nken foglalkoztatta.

A berendezked� magyar korm�nyzat magyar t�k�s beruh�z�k bevon�s�val, erd�lyi kis- �s k�z�pv�llalkoz�k t�mogat�s�val r�gt�n hozz�kezdett a magyar ipar fejleszt�s�hez, de fogalmazhatunk �gy is, hogy r�gt�n mag�hoz ragadta a termel�s ir�ny�t�s�t. „Visszaker�ltek v�rosok… Egyesek tal�n neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt ker�ltek vissza. Egyeseknek megjavultak, m�soknak megrosszabbodtak a k�r�lm�nyeik. A mi feladatunk gondoskodni arr�l, hogy senki se �rezze ezt, hanem megfelel� gazdas�gi �s kultur�lis politik�val ugyan�gy felvir�goztassuk ezeket a v�rosokat, mint ahogyan a trianoni b�keparancs ut�n sokkal nehezebb k�r�lm�nyek k�z�tt fel tudtunk vir�goztatni hat�rsz�li v�rosokat” – mondja 1940. szeptember 3-�n elhangzott k�pvisel�h�zi besz�d�ben Teleki P�l.

A magyar nagyt�ke k�sz�l�d�s�t j�l jelzi Goldberger Le� iparm�gn�s besz�de a Textilipari Egyes�let �l�s�n 1940. szeptember 18-�n. Goldberger a korban elfogadott, a nemzeti romantika essz�d�b�l kider�l, val�ban elismerte Horthy Mikl�s korm�nyz� �s Teleki P�zk�zt�r�t felvonultat�, patetikus st�lusban kezdi besz�d�t. (A keresked�b�l lett fels�h�zi tag m�s �r�saiban �s besz�deiben is hasonl�k�ppen fogalmaz.) Bel minisztereln�k teljes�tm�ny�t, s a sz�veg r�vil�g�t a k�zv�lem�nyben tapasztalhat� euforikus �rz�sekre.

A l�tszat Horthyt �s Telekit igazolta. Goldberger Le� a besz�d egyik fogalmazv�ny�ban – amely szint�n r�nk maradt – megeml�ti, hogy a „szentisv�ni Magyarorsz�g a legcsod�sabb egys�ge volt a termel�snek, az iparnak, a kereskedelemnek, az �letnek egys�ge �s az egym�srautalts�gnak egys�ge. Az itt �l� n�pek megtal�lt�k a f�ld m�ly�ben mindazt, amire sz�ks�g�k volt. Az ipar megtal�lta a nyersanyagot. A kereskedelem a keresked�s t�rgyait… Ide�lis �stermel�, ipari �s kereskedelmi egys�g volt ez az ezeresztend�s orsz�g…”

A nagyiparos lehet�s�gek sor�t l�tta a t�rt�nelmi esem�nyekben. Hiszen rendk�v�l fontos nyersanyagb�zis �llt rendelkez�s�re a visszacsatolt ter�leteken, a kereskedelem pedig intenz�vebb� v�lhatott a m�r magyar ter�leteken l�v� v�rosokkal. Kassa, Rozsny�, Eperjes vagy Nagyv�rad nagy textilipari m�lttal rendelkezett, ezekre a magyarorsz�giak alapozhattak. A visszat�r� orsz�gr�szek �j piacokat is jelentettek, valamint b�v�ben �llt rendelkez�sre szakk�pzett �s olcs� munkaer�, a forr�sban Goldberger e szempontokat ki is emeli.

Kevesen tudj�k, hogy Magyarorsz�gon a k�t vil�gh�bor� k�z�tt a textilipar az egyik legnagyobb ipar�g volt az �lelmiszeripar �s a vegyipar mellett. A besz�dben is szerepel, hogy 75000 munk�st �s 8000 tisztvisel�t foglalkoztatott. A vil�gh�bor� �ta �lland�an fejl�d�tt, termel�si �rt�ke 1938-ban 406 milli� peng� volt.

A magyar v�llalatok a Felvid�ken a cseh ipar, Erd�lyben a rom�n ipar hely�be l�ptek. Mindk�t helyen a Goldberger-c�g k�pvisel�i ki�p�tett�k a bizom�nyosi h�l�zatot, �s seg�ts�get ny�jtottak az egykor vir�gz�, de a cseh gy�rak konkurrenci�ja miatt elsorvasztott lensz�v� �s k�kfest� m�helyek fel�leszt�s�hez. A textilgy�rak egy�ttesen tervezt�k 1940-ben Erd�ly textilipar�nak ki�p�t�s�t �j v�llalatokkal, sok ezer ors�val �s sok sz�z sz�v�sz�kkel. 1941 m�jus�ban n�gy textilgy�r: a Goldberger Rt., a Kammer Testv�rek Rt., a Textilipari Rt., valamint a Magyar Pamutipar Rt. Marosv�s�rhelyen 1,2 milli� alapt�k�vel, 230 munk�ssal egy textilgy�r alap�t�s�r�l t�rgyalt. A v�llalatok apportk�nt a g�pi berendez�seket tervezt�k bevinni az �j �zembe. A telket is kijel�lt�k az �p�tkez�sekhez.

Egy m�sik forr�s, amely kieg�sz�ti a besz�det, m�r a kivitelez�s mik�ntj�r�l �s a megval�s�t�s k�r�lm�nyeir�l besz�l. Az 1940 december�ben, Varga J�zsef ipar�gyi miniszternek megk�ld�tt lev�l a korm�nnyal val� meg�llapod�st k�v�nja el�mozd�tani. Egy olyan forr�s is fennmaradt, amely a sz�ll�t�si k�r�lm�nyeket, a v�z- �s energiaig�nyeket, a szennyv�zelvezet�s lehet�s�geket �s a munk�sviszonyokat elemzi, ennek alapj�n pedig a marosv�s�rhelyi sz�nhelyet tal�lja legmegfelel�bbnek.

B�r jelen esetben a tervek nem �lt�ttek testet egy m�k�d� gy�r�zemben, a dokumentumok a nagyiparos tervein, gondolkod�sm�dj�n t�l a p�nz�gyi �s a politikai elit szoros kapcsolatair�l is �rulkodik.

A dokumentumok a MOL oldal�n 

m�lt-kor.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s