A volt k�zt�rsas�gi eln�k a M�cs L�szl� pap �s k�lt� - aki 1920-t�l 1929-ig volt pl�b�nos Nagykaposon - tisztelet�re rendezett eml�kesten �gy fogalmazott: a magyar nemzet mindig egys�ges volt, nyelv�ben, kult�r�j�ban �s t�rt�nelmi tudat�ban.

Az anyanyelv haszn�lata a kisebbs�g elidegen�thetetlen joga, a felvid�ki magyars�g civil kezdem�nyez�se lelkes�t�, nagyszer� p�ld�t mutat fel a magyar nyelv haszn�lat�ra felsz�l�t� r�plap-mozgalommal - mondta S�lyom L�szl�, aki szerint ez a kisebbs�gi magyars�gnak a helyzethez ill�, spont�n v�lasza. �ppen ilyen saj�t, az itteni viszonyokb�l kin�tt megold�snak nevezte azt, hogy a magyars�g egyes tagjai nyilv�nosan v�llalj�k a felvett magyar �llampolg�rs�got, ugyanakkor ragaszkodnak szlov�k �llampolg�rs�gukhoz is.

Sokszoros �rt�k van ebben a magatart�sban, a kett�s k�t�d�s, mint term�szetes �lethelyzet elismertet�se, harc az alkotm�nyoss�g�rt, a nyugodt, szil�rd nemzeti �ntudat megnyilv�nul�sa, �ppen a j� egy�tt�l�s �rdek�ben - tette hozz�. A Magyarorsz�g hat�r�n t�l �l� nemzetr�szek k�l�n�s �rt�ke a k�tnyelv�s�g, �gy is mint a szomsz�dos n�p meg�rt�s�nek kulcsa, az anyaorsz�gbeli magyarnak pedig soha nem szabad figyelmen k�v�l hagynia, mit jelent kisebbs�gk�nt, m�s nemzetek k�z�tt. �lethelyzet a kett�s k�t�d�s, ebben magyar az itteni magyar - mondta.

A kultur�lis nemzet mindig sz�lesebb lesz, mint a magyar �llampolg�rok k�re - mondta a volt k�zt�rsas�gi eln�k, aki �dv�z�lte azt, hogy lehet�s�g van a nemzethez tartoz�s meger�s�t�s�re a magyar �llampolg�rs�g felv�tel�vel.

De nemcsak az a j� magyar, aki �l ezzel, a magyar �llampolg�rs�g felv�tele a megl�v� mell� �gy teremt szorosabb k�tel�ket Magyarorsz�ggal, hogy nem z�r ki senkit, sem a kultur�lis �rtelemben felfogott teljes magyar nemzet, sem a lak�hely szerinti �llampolg�rs�g vonatkoz�s�ban, ugyanakkor a sz�kebb haz�hoz val� ragaszkod�s a teljes nemzet szempontj�b�l is fontos - sz�gezte le S�lyom L�szl� a nagykaposi eml�kesten.

MTI/H�rad�

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s